Szerbia energetikai rendszere súlyos problémákkal küzd az elavult infrastruktúra, a villamosenergia-termelés visszaesése, az állami vállalatokra gyakorolt politikai befolyás és az áramimport egyre növekvő költségei miatt – figyelmeztetett Slobodan Vukosavić, az Egyetemista Lista parlamenti képviselője, a Belgrádi Villamosmérnöki Kar professzora, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tagja.
Az izlaz.com portálnak adott interjújában Vukosavić hangsúlyozta, hogy kérdésessé vált a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) jövője, az energetikai átállás, a külföldi beszállítóktól való függőség, valamint a természeti erőforrások kiaknázásának módja is.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A szakember szerint az energetikai ágazat politikai irányítása súlyos következményekkel járt, a jelenlegi működési modell fenntarthatatlan, és a magánvállalatok profitja helyett a közérdeket kellene előtérbe helyezni.
Vukosavić rámutatott, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben a hatalmon lévők gyakorlatilag érinthetetlenek voltak, és mentesültek a felelősségre vonás alól. A klientúrahálózathoz való tartozás számos, a rendszerszintű korrupcióból hasznot húzó személyt megvédett a büntetőeljárásoktól. Ugyanez a védelem megillette a bűnözőket, az erőszakos cselekmények elkövetőit, a pénzért hazugságokat terjesztő médiumokat, valamint azokat a választott tisztségviselőket is, akik saját érdekeiket a társadalom és az állam érdekei elé helyezték.
Az akadémikus szerint az egyetemisták és a polgárok legfontosabb követelése az igazságszolgáltatás érvényesítése.
Hangsúlyozta, hogy egyetlen társadalom sem maradhat fenn jogállamiság nélkül, a választási győzelem pedig nem jelenti az intézményekért folytatott küzdelem végét. A visszaélések, a korrupció és a törvénysértések felelőseinek elszámoltatása nélkül nem beszélhetünk valódi demokratikus változásról. Senki sem állhat a törvények felett, függetlenül a tisztségétől, vagyonától vagy politikai kapcsolataitól.
Az ország még mindig a rendszerváltás előtti beruházásokra támaszkodik
A szerbiai energetikai rendszer állapotáról szólva Vukosavić elmondta, hogy az ország villamosenergia-ellátása ma is nagyrészt az 1990 előtt megtervezett és megépített létesítményekre támaszkodik.
Ezeket hazai mérnökök és tudósok tervezték és valósították meg, a legfontosabb döntéseket pedig annak idején a villanygazdasági tanács hozta meg. A testület elismert, feddhetetlen szakemberekből állt, akik politikai beavatkozás nélkül, az állam és a polgárok érdekeit szem előtt tartva határozhattak az ágazat fejlesztéséről.
Ezzel szemben az elmúlt mintegy tizenöt évben szerinte felelőtlenül irányították az államot és a villanygazdaságot.
Úgy fogalmazott, hogy Nikola Pašić politikai opportunizmusának szemlélete érvényesült: a politikai túlélést, a párturalmat és az egyéni érdekeket a hosszú távú közérdek és nemzeti érdek elé helyezték. Ez a hozzáállás mára szinte rosszindulatú, pusztító formát öltött.
Vukosavić szerint még az olyan kedvező folyamatokat is, mint a megújuló energiaforrásokra való áttérés, szűk érdekcsoportok javára, a polgárok kárára valósították meg.
A villamosenergia-rendszer stabilitásának és ellenálló képességének megőrzéséhez jelentős beruházásokra lenne szükség a megújuló energiaforrások integrálásában.
A fejlett országokban a nap- és szélerőművek tulajdonosai is jelentős részt vállalnak a rendszer stabilitásának biztosításából és annak költségeiből. Szerbiában viszont ezek a terhek elsősorban az EPS-re és a polgárokra hárulnak, miközben a megújuló energiából származó bevételeket magánbefektetők fölözik le.
Vukosavić szerint ez a helyzet fenntarthatatlan, és akár az EPS pénzügyi összeomlásához is vezethet, megnyitva az utat a privatizáció előtt, amelyet szerinte belföldön és külföldön is sokan szeretnének megvalósítani.
Késnek a felújítások, miközben drága áramot importálnak
Az akadémikus aggasztónak nevezte a lignitbányák, a hőerőművek és a vízerőművek állapotát. Mint mondta, számos nélkülözhetetlen nagyjavítás, korszerűsítés és új beruházás késik, vagy határozatlan időre elhalasztották.
Példaként említette a TENT B2 hőerőművet, amely már három éve a névleges 650 megawatt helyett mindössze mintegy 520 megawatt teljesítménnyel működik.
Szükség lenne a Vaskapu II. vízerőmű generátorainak felújítására is, amit a román oldalon már régen elvégeztek.
Vukosavić arra is rámutatott, hogy Szerbiában a kostolaci bányákban kitermelt szénből többlet áll rendelkezésre, amelyet a kolubarai gyengébb minőségű szénnel lehetne keverni. Ez azonban nem történik meg, arra hivatkozva, hogy nem sikerült megállapodni a szállításról.
Ehelyett Szerbia Indonéziából importál szenet, amelynek behozatalán a korábbi hatalomhoz kötődő vállalatok és érdekcsoportok tagjai jelentős haszonra tesznek szert – állította.
A Kostolac A2 hőerőmű felújítása júliusban fejeződött be, ám az újraindítást követően azonnal tűz ütött ki, ami miatt az erőmű hónapokra kiesett a termelésből, és csak novemberben kezdhette meg ismét a működését.
A radljevói külszíni fejtésen a kotrógépek, szállítószalagok és meddőhányó-berendezések üzembe helyezése is jelentős késéssel történt meg.
Mindezek következtében az EPS rendkívül magas áron kénytelen villamos energiát importálni.

