A locsolkodás húsvéthétfői hagyománya évszázadokra nyúlik vissza. Eredetéről keveset lehet tudni. A vallásos magyarázat szerint a keresztségre, megkeresztelésre utal. A régi időkben a keresztelőket húsvétkor tartották. A víz Krisztus halálából és feltámadásából fakadó élet és kegyelem jele, a keresztség anyaga. A húsvéti vigília része a keresztségi szertartás.
Más magyarázat szerint a feltámadáshoz kötődik. A Jézus sírjánál őrködő katonák vízzel öntötték le az asszonyokat, hogy azok ne vigyék hírét a feltámadásnak.
A megtisztulással, megtisztítással és a termékenységgel is összefüggésbe hozható szokás velejárója mindig tiszta víz kellett, hogy legyen. Az egész vödör hideg víz aztán az idők során kölnivízzé szelídült. A locsolkodás főleg magyarlakta területeken jellemző. Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban van még nyoma hasonló, locsolós hagyománynak.
