Koronavírus Szerbiában: Mennyire bíznak az emberek az orvosokban, a szakértőkben és az újságírókban?

A koronavírus szerbiai megjelenésével egyidőben az itteni médiumokban – elsősorban a bulvársajtóban – és közösségi oldalakon elterjedtek az álhírek, dezinformációk és összeesküvéselméletek is, amelyek hihetetlen gyorsasággal terjednek. A hírfogyasztók legnagyobb része csak nagyon nehezen tudja megkülönböztetni a hírt a hazugságtól, ennek pedig kétségtelenül komoly és veszélyes következményei lesznek az egész társadalomra nézve.

Ilyen helyzetben segítséget jelenthetnek azok a médiumok és szervezetek, amelyek a hamis információk leleplezésével foglalkoznak. Ilyen portál például Szerbiában a Raskrikavanje, vagy a FakeNews Tragač, amelyek a sajtóban dolgozó újságíróknak nyújtanak segítséget, de minden olyan polgárnak is, akik pontos információkat szeretnének a környezetünk történéseiről. A Cenzolovka elsősorban az újságírók és médiumok jogaival foglalkozik, és külön azokkal a médiumokkal, amelyek naponta megsértik az újságírói kódexet, és felhívja a figyelmet azokra a szabálytalanságokra és problémákra, amelyekkel az újságírók szembesülnek munkájuk végzése során.

Médiaszakértő beszélgetőtársaink elsősorban azokra a veszélyekre hívták fel a figyelmet, amelyek a koronavírussal kapcsolatos, ellenőrizetlen és nem bizonyítható információk tömeges megosztásából, illetve a hamis gyógymódok és orvosi tanácsok terjesztéséből eredhetnek.

Véleményük szerint az újságíróknak most óvatosabbnak kell lenniük, mint eddig bármikor, függetlenül attól, hogy az országot vezető politikusok sajtótájékoztatóján elhangzott, vagy épp a közösségi oldalakon látott információk továbbadásáról van szó.

A közösségi oldalak és a bulvársajtó a dezinformációk legnagyobb melegágyai

Stefan Janjić, a FakeNews Tragač szerkesztője azt mondja, a fertőzés elterjedése a dezinformációk valódi áradatát hozta magával, amelyek közül néhány szellemes, néhány haszontalan, jónéhány viszont kétségtelenül veszélyes.

– Az egész világ most egyetlen témára összpontosít, és ezzel párhuzamosan megjelentek az álhírek, összeesküvéselméletek, áltudományos értékelések és tanácsok is. Ezek az ostobaságok egyik országból a másikba vándorolnak, újabb és újabb nyelvekre fordítják le őket, mindenki tovább színezi egy kicsit, és ha a fontosabb tájékoztatási eszközök nem is közlik ezeket, a közösségi oldalak valóságos inkubátorként működnek – mondja Janjić.

Beszélgetőtársunk hozzáteszi, nem minden hír álhír, de vannak köztük nagyon kártékonyak is.

– Vannak olyanok, amelyeket jószándékkal találtak ki, mások csak egyszerűen trollkodnak, de vannak olyan “hírek” is, amelyeknek az a céljuk, hogy minden klikkelés után pénzt termeljenek a szerzőjének, vagy, hogy valamilyen teljesen hatástalan szert reklámozzanak – figyelmeztet a médiaszakértő.

Marija Vučić, a Raskrikavanje újságírónője szintén úgy véli, hogy a koronavírussal kapcsolatos álhírek potenciálisan nagy veszélyt hordoznak magukban, elsősorban az ellenőrizetlen és nem bizonyított információk tömeges megosztása miatt, továbbá a különböző „gyógymódok“ terjedése miatt, mint például a nem bejegyzett gyógyszerek használata.

– Épp most láttam egy sajtótájékoztatót, amelyen az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy az utóbbi napokban az emberek elkezdtek klorokint vásárolni, és azt a saját felelősségükre fogyasztani. Az orvosságnak a koronavírusra való hatását valóban vizsgálják, mi is írtunk erről a portálunk ezzel foglalkozó oldalán. Vannak már bizonyos eredmények, amelyek szerint ez a szer valóban hatásos lehet, de ez egyelőre tudományosan nem bizonyított, és az orvosság nincs is bejegyezve, mint a COVID-19 elleni gyógyszer. A mellékhatások listája is hosszú lehet, de az emberek látták ezt a hírt a közösségi oldalakon, és minden további tájékozódás és elővigyázatosság nélkül elkezdték “gyógyítani” önmagukat. Ennek viszont, sajnos, nagyon súlyos következményei lehetnek – magyarázta az újságírónő.

Perica Gunjić, a Cenzolovka portál fő- és felelős szerkesztője szerint „soha eddig még ilyen tisztán nem látszott, mennyire veszélyes tevékenység az, amit a bulvársajtó művel, és  mindazok, akik minden további nélkül megosztják a különböző összeesküvéselméleteket, ellenőrizetlen információkat, hazugságokat és propagandát, csupán néhány „lájkolás” kedvéért,  illetve azok, akik a politikai főnökeik parancsait teljesítik.”

– Egy ilyen válsághelyzetben ez a szó legszorosabb értelmében életveszélyes lehet. Életveszélyes mindazok számára, akik elhiszik, hogy a tömjénfüst megöli a vírust, vagy, hogy a fertőzés nem terjed tovább mise idején, vagy akiknek a “bulvárállami” vezetés azt üzeni, hogy a fokhagyma és a pálinka kipróbált gyógyszerek – mondta Gunjić.

Interjúalanyunk szerint Szerbiának olyan elnöke van, akinek még az ilyen válságos helyzetekben is, amikor egyetlen téves megfogalmazás is emberéletekbe kerülhet, az önpromóció a legfontosabb.

– Az a kevés médium, amelyik felelősségteljesen viszonyul a feladatához, most rendkívül fontos munkát végez. A politikusok, és az őket kiszolgáló bulvársajtó viszont mintha abban lenne érdekelt, hogy félelmet és pánikot keltsen az emberekben. Persze, nem kell ezen csodálkozni, egész életükben egy ilyen állapotra vágytak, hisz most gyakorlatilag azt csinálnak velünk, amit akarnak, senki sem fog lázadni, hisz nem is lázadhat – figyelmeztet Gunjić.

A bulvársajtó tudatosan terjeszt álhíreket

– Amikor a gyógyszerekkel, gyógymódokkal kapcsolatos manipulációkkal foglalkozunk a portálunkon, mindig azt tanácsoljuk olvasóinknak, hogy egy-egy gyógyszer használata előtt konzultáljanak az orvosukkal – mondja Stefan Janjić, aki szerint ez a tanács természetesen most is érvényes, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy most maguk az orvosok is bizonytalanok, és sok kérdésre ők sem tudják a választ.

– Például maga az Egészségügyi Világszervezet is egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adott ki egy héttel ezelőtt azzal kapcsolatban, hogy a Brufen használata világjárvány idején veszélyes, vagy sem. Ha egy minden létező erőforrással rendelkező világszervezet nem tud erre pontos választ adni, akkor hogy várhatnánk ezt el a háziorvosunktól? Természetesen egy újságírótól sem lehet elvárni, hogy orvosszakértő legyen, de egy bizonyos szintű alaptudással rendelkeznie kell, ha egészségügyi kérdésekről, vagy gyógyszerekről ír. Vagyis, még az újságírónak is tudnia kell, mi számít megbízható hírforrásnak, és mi nem. Tudnia kell különbséget tenni aközött, amit egy recenzióval ellátott tudományos munkában olvasott, és aközött, amit a YouTube csatornán látott. Szinte hihetetlen, hogy egyes médiumok milyen könnyedén terjesztik az ellenőrizetlen, vagy akár egyértelműen hamis tartalmakat, miközben tisztában vannak vele, hogy ezzel másokat veszélybe sodorhatnak – magyarázta Janjić.

Marija Vučić véleménye szerint a pánikot úgy lehet minimalizálni, hogy a politikusok, a szakértők, az orvosok és az újságírók is naponta és higgadtan tájékoztatnak a helyzetről.

– Mindenki professzionálisan és felelősségteljesen végezze a munkáját. Káosz és pánik akkor keletkezik, amikor egymást követik az egymásnak ellentmondó és ellenőrizetlen információk, amikor az államvezetés egyik nap még azt mondja, nem vészes a helyzet, néhány nap elteltével viszont már azt, hogy nagyon is komoly. Vagy, amikor az újságok olyanokat írnak, hogy megtalálták a koronavírus ellenszerét, és a klorokin – vagy bármilyen más gyógyszer – vásárlására buzdítanak, egy másik cikkben viszont a lehető legsötétebb jóslatokkal állnak elő, melyek szerint az emberiség fele el fog pusztulni… Ezek azok a helyzetek, amelyekben az emberek teljesen megzavarodnak, és azt sem tudják, mit csináljanak, mint ahogy azt sem, kinek higgyenek – magyarázza Vučić.

Az újságírónő meglátása szerint ami most történik, az egy hatalmas teszt az újságírók, az orvosok és a szakma számára is, hogy a polgárok mennyire bíznak meg bennük.

– A bizalom rendkívül fontos tényező egy ilyen helyzetben, mert a polgároknak óvatosnak kell lenniük minden tekintetben: mit olvasnak el, hogyan élik a mindennapjaikat, mennyire tartják tiszteletben a szigorú óvintézkedéseket. Ha nem hisznek nekünk, újságíróknak, az orvosoknak és az állami vezetésnek, akkor nem is fognak vigyázni magukra és embertársaikra – figyelmeztet beszélgetőtársunk.

Perica Gunjić viszont arra figyelmeztet, az újságíróknak most óvatosabbnak kell lenniük az információk továbbítása során, mint eddig bármikor, függetlenül attól, hogy az államot vezető politikusok sajtótájékoztatójáról számolnak be, vagy épp a „zavarosban halászó, pánikot, neurózist és szélsőségeket tápláló” közösségi oldalakon olvasottakról.

– Még ha a politikusok érettségről is tennének tanúbizonyságot, és a válságkezelést teljesen átadnák az orvosok és járványügyi szakértők kezébe, akkor is rendkívül óvatosnak kellene lenni, hisz látjuk, hogy senki sem teljesen bizonyos abban, hogy most épp mi történik, és hogy melyek a vírus terjedése megakadályozásának leghatékonyabb módszerei. Az újságíróknak az lenne a kötelességük ilyen helyzetekben, hogy kizárólag a szakértők véleményét továbbítsák a nyilvánosság felé, sőt, még az ő esetükben is ellenőrizzék le az információt más forrásokból – véli Gunjić.

 Egy álhír, vagy egy felelőtlen hatalmi megnyilatkozás most életveszélyes lehet

Arra a kérdésre, hogy Szerbiában melyek az álhírek terjesztésének legjellemzőbb és legveszélyesebb példái, Stefan Janjić úgy válaszolt, a legékesebb példa az Informer címoldala, amely a „veszélyes vendégmunkásokról” szólt.

– A címoldal első változatában az szerepelt, hogy Szerbiába 100.000 vendégmunkás tért haza, de mire az újság elhagyta a nyomdát, ez a szám 200.000-re módosult. Ez a játék a számokkal (+100%) az alcímben is folytatódott, amelyben az állt, hogy közülük legalább 6.000 ember fertőzött – mondja Janjić. Hozzátette, miközben az orvostudomány ezrelékekkel foglalkozik, és próbál rájönni a betegség megfékezésének leghatékonyabb módjára, addig az Informer büntetlenül és ezres nagyságrendben dobálózik az ellenőrizetlen számokkal, pánikot gerjesztve, és egyben gyűlöletet is a külföldről hazatérő szerbiai vendégmunkásokkal szemben.

– Kiderült, hogy még ezt a 6.000-es számot is ők találták ki, mert a szakértő, akire hivatkoztak az írásban, később ezt cáfolta. Ennek ellenére az történik, hogy miközben a rendőrség letartóztatja azokat, akik a Facebook-on, vagy a Viber-en dezinformációkat terjesztenek, a legnagyobb példányszámú bulvárlapok szerkesztői továbbra is zavartalanul kitalálhatják és eladhatják hazugságaikat – figyelmeztetett Janjić.

Marija Vučić úgy véli, habár a klorokinnal kapcsolatos példa egyelőre egyedi, mégis időszerű és rendkívül veszélyes.

– Úgy látom, a veszélyességi szint egy magasabb fokára léptünk, mert az emberek eddig inkább fokhagymával, citrommal és meleg vízzel (az ezekkel kapcsolatos álhírekről itt írtunk) igyekeztek gyógyítani önmagukat és másokat, most viszont komolyabbra fordult a helyzet, mert elkezdtek a szintetikus gyógyszerek felé fordulni, amelyek hatása még nem kivizsgált, a mellékhatások pedig veszélyesek lehetnek. A fokhagyma ugyan nem fog bennünket sem megvédeni, sem kigyógyítani, de legalább nem káros a szervezetre, ezeknek a gyógyszereknek a saját felelősségre történő fogyasztása viszont akár végzetes is lehet – figyelmeztet alanyunk.

Perica Gunjić arra a félelmetes jelenetre emlékeztet, amikor a válság kezdetén Aleksandar Vučić államelnök Branimir Nestorović tüdőgyógyásszal közösen egy sajtótájékoztatón „elemezték”, milyen veszélyt jelenthet ez a vírus az emberekre és az egészségügyi rendszerre.

– Azok a tanácsok, hogy nyugodtan menjünk Milánóba shoppingolni, vagy, hogy majd a pálinka és a fokhagyma meggyógyít bennünket, a legnagyobb és legveszélyesebb félrevezetések közé tartoznak, beleértve a bulvársajtó által naponta terjesztett ostobaságokat is – mondja Gunjić.

Beszélgetőtársunk továbbá azt is kifogásolja, hogy az államelnök, ahelyett, hogy hátrébb húzódna, és a válságkezelést az ahhoz értő szakértőkre bízná, a saját állampolgárait kritizálja és szidja állandóan, amiért felelőtlenül elhagyják az otthonaikat.

– És mi van az ő, és Nestorović doktor bűnvádi felelősségével? Ők még a bulvársajtón is túltettek, amely viszont teljesen csődött mondott egy olyan helyzetben, ahol felelősségteljes tájékoztatásra lenne szükség. Ezek a kártevő médiumok csak annyit tudnak csinálni, hogy hazudnak és hízelegnek az elnöknek – ez most jobban látszik, mint eddig bármikor – fogalmazott Gunjić.

A megbízható hírforrásokat feltüntető sajtóból tájékozódjanak!

Stefan Janjić szerint a hírek mérlegelésénél alapszabály, hogy „senkinek sem hiszünk el elsőre mindent”. Ez még nem jelent cinizmust, és minden épeszű információ és elemzés elutasítását, csak egy „egészséges szkepticizmus” kialakítását, mondja.

– Mindig figyeljünk a hír forrására, az érvelésre, sőt, még a nyelvezetre is, mert az összeesküvéselméleteket a leggyakrabban olyan portálok terjesztik, amelyeknek nincs idejük a helyesírással vesződni, miközben felhívják a nép figyelmét az “új világrendre”. Ha a kapott üzenet egy túl szemcsés („pixeles”), elhomályosodó képernyőkép (screenshot), akkor az már valószínűleg sok virtuális kézen keresztülment, és nehéz lesz megtalálni az eredeti hírforrást. Egy megbízható hír sohasem így terjed, mindig van egy hivatkozás, amelyre rákattintva el lehet olvasni az egész tartalmat – magyarázza Janjić.

Marija Vučić szerint mindenkinek elég lenne csupán néhány médiumot követni, amelyekben megbíznak, és amelyek rendelkeznek a következő tulajdonságokkal: nem szenzációhajhász, élő és megbízható hírforrásai vannak, az információkat „keresztezik” és ellenőrzik, állításaikat pedig hivatkozásokkal támasztják alá, ahonnan információikat szerezték.

– De még azokhoz a tájékoztatási eszközökhöz is óvatosan kell viszonyulnunk, amelyekben megbízunk, mert mindenki hibázhat. Én csak a saját munkánkért vállalhatok garanciát. A Raskrikavanje oldalán elindítottunk egy, a dezinformációkkal foglalkozó külön blogot is, amelyet naponta frissítünk az újabbnál újabb hazugságokkal, ezért azt javaslom az olvasóknak, mielőtt megosztanak valamit a közösségi oldalakon, vagy akár egy privát beszélgetésben, nézzenek rá erre a blogra. Jó eséllyel ugyanis ott már megtalálhatják a szóban forgó „hírt”, mint egy leleplezett dezinformációt. Van egy másik blogunk is, amelyik a koronavírussal kapcsolatos legfrisebb információkat tartalmazza. Itt kizárólag megbízható információkat teszünk közzé, ugyanis épp ezzel foglalkozunk – az információk hitelességének ellenőrzésével. Mindenütt feltüntetjük a hivatkozást, a forrást, a statisztikát, a kísérő dokumentációt, a fontosabb interjúalanyok nyilatkozatait. Az álhírek tömeges jelenléte miatt készítettünk egy rövid útmutatót is, amelyben tanácsokat adunk az embereknek, mire figyeljenek, amikor a koronavírussal kapcsolatos híreket olvassák. Ugyanitt javaslunk néhány olyan híroldalt és portált is, amelyeket mi hitelesnek tartunk – magyarázza Vučić.

Beszélgetőtársunk azt is javasolja a kizárólag a televízióból és a bulvársajtóból tájékozódó, az internetet nem használó nyugdíjasok gyerekeinek és unokáinak, hogy hívják fel szüleik, nagyszüleik figyelmét más médiumokra és hírforrásokra.

– Ha például az apukánk, vagy anyukánk azt mondja, hogy valamelyik újságban azt olvasta, hogy a koronavírust az illuminátusok szabadították ránk, vagy, hogy az 5G hálózat okozza, vagy azt, hogy a betegséget ki lehet gyógyítani fahéjas és borsos vízzel, akkor nyugodtan mondják nekik, hogy erre nincs semmilyen bizonyíték, hogy ez nem igaz, és mondják el nekik azt is, hogy mit mondanak ugyanerről a megbízható hírforrások – javasolja Vučić.

Perica Gunjić szerint ez az idő épp arra jó, hogy mindazok, akik eddig kizárólag a közösségi oldalakról és a bulvársajtóból tájékozódtak, most egy kicsit tudatosabb hírfogyasztóvá és médiafelhasználóvá váljanak.

– Ha most nem jönnek rá, hogy melyek azok a médiumok, amelyeknek a hírei szó szerint életveszélyesek, akkor nem tudom, mikor – véli Gunjić.

„Ez egy kollektív médiafogyasztási iskola”

Arról, hogy a járvány hogyan alakítja majd át a társadalmunkat és a tájékoztatást, Stefan Janjić szerint még korai beszélni, mert minden szinten nagy a bizonytalanság, ezért nagyon nehéz bármit előre megjósolni.

– Van, aki azt gondolja, hogy ilyen tapasztalatok után mindannyian paranoiás összeesküvéselmélet-hívőkké válunk, de én szeretnék ennél optimistább lenni. Szeretném azt hinni, hogy most, a járvány idején mindannyian egy „kollektív médiafogyasztási iskolán” esünk át, és hogy néhány hónap múlva majd úgy térünk vissza a „normális” világba, hogy sokkal érettebbek, elővigyázatosabbak és ellenállóbbak vagyunk a manipulációkkal szemben – mondja Janjić.

Marija Vučić szintén nem mer a jövőre vonatkozó jóslatokba bocsátkozni, mert szerinte ez attól is függ, hogy milyen következményei lesznek a jelenlegi járványnak.

– Még az is megtörténhet, hogy az emberek ezután még kevésbé hisznek majd a sajtónak, mint eddig. De persze az is lehet, hogy végre megtanulják, hogy nem kell feltétel nélkül elhinni azt a Facebook-on megosztott információt, amelynek a közlője arra hivatkozik, hogy „a sógorom mondta, aki a tüdőosztályon dolgozik”. Annyi optimizmust megengedek magamnak, hogy azt mondjam, lehet, hogy mindez segít majd abban, hogy az emberek médiafogyasztási tudatossága egy magasabb szintre lépjen – véli Vučić.

Beszélgetőtársunk emlékeztet, hogy a Raskrikavanje portál mindössze 10-15 nap alatt annyi álhírt gyűjtött be a különböző médiumokból és közösségi oldalakról, hogy mindössze egy 15 perces böngészés ezek között elég ahhoz, hogy az emberek rájöjjenek, nem szabad hinniük ezeknek a hírforrásoknak.

– Habár a média iránti bizalmatlanság alapvetően egy rossz dolog – amiről mi, újságírók is tehetünk –, a jó oldala ennek az, hogy az emberek rákényszerülnek, hogy saját maguk ellenőrizzék a hírek hitelességét. Nem lesz majd olyan könnyű bármilyen propagandát terjeszteni, ha az emberek gyanakvóak, ha elkezdenek a saját fejükkel gondolkodni, és ha felteszik a kérdést: Logikus ez? Inkább leellenőrzöm! – fejtette ki Vučić.

Perica Gunjić szerint a válság ki fog hatni a mentális állapotunkra is, a gazdaság összeomlik, sok ember kap majd felmondást, és a már így is kevés megbízható médium közül is megszűnik majd néhány.

– Attól tartok, ez most egy olyan terep, ahol a zavarosban halászók és a médiabűnözők találják fel magukat a legjobban, és ha ez így van, akkor ezek csak még gátlástalanabbá válnak. És ha a válság még a nyár után is tartani fog, akkor nem lepne meg, ha a politikai és médiateret még a Željko Mitrovićnál, Milomir Marićnál, Dragan J. Vučićevićnél is rosszabb és „haladóbb” figurák uralnák el – még ha ezt most nehéz is elképzelni. Valamikor azt hittük, aligha fogja bárki is felülmúlni Miloševićet a társadalom rombolásában, aztán kiderült, tévedtünk – véli Gunjić.

Az „álhírjárvány” az egész világon tombol

Veselin Kljajić, a Politikai Tudományok Karának tanára március végén úgy nyilatkozott az N1 Televízióban, hogy mindannyiunk számára – így a médiumok számára is – most három fogalom kulcsfontosságú: a felelősség, a fegyelem és a szolidaritás. Hozzátette, médiumok esetében a professzionalizmus is.

Az álhírekkel kapcsolatban a tanár úgy vélte, ez a fajta dezinformáció hosszú távon nagyobb károkat okozhat, mint maga a vírus, mert tömeges pánikot válthat ki.

A FakeNews Tragač nemrég egy külön cikkben foglalkozott a közösségi oldalakon megjelenő álhírekkel. Ebben az írásban sok olyan „jóindulatú” tanács fellelhető, amelyek a különböző közösségi oldalakon terjedtek, és amelyekről a Raskrikavanje, a FakeNews Tragač és a Snopes megállapította, hogy hamisak.

Olyan amerikai óriáscégek, mint a Microsoft, a Facebook, az Alphabet’s Google és a Twitter március közepén közös közleményben jelentették be, hogy felveszik a harcot azok ellen a dezinformációk ellen, amelyek a koronavírussal kapcsolatban jelennek meg az oldalaikon, közölte annak idején a SEEbiz. Hamarosan kiderült azonban, hogy a Facebook algoritmusa olyan posztokat is törölt, amelyeknek semmi közük nem volt a koronavírushoz, vagy amelyek megbízható médiumok cikkeit tartalmazták, fedezte fel a Cenzolovka.

A Facebook később azt állította, hogy ezeket a posztokat visszaállították. Magyarázatuk szerint az álhírek, dezinformációk és összeesküvéselméletek törlésére kifejlesztett algoritmusuk – hibás volt.

A New York Times szerint eddig mintegy 4.000 olyan weboldalt regisztráltak szerte a világban, amely nevével, vagy valamilyen más módon kapcsolatba hozható a koronavírussal.

Az amerikai újság kutatása szerint a legtöbb ilyen oldalt azzal a céllal hozták létre, hogy ellopja a látogató adatait, egy kisebb része pedig különböző csodaszereket kínál a koronavírus ellen, írta a Cenzolovka.

 Az újságírók tartsák magukat a professzionális és etikai standardokhoz

A Vajdasági Újságírók Független Egyesülete felhívással fordult a médiumokban dolgozókhoz, hogy a válság idején (is) tartsák magukat a professzionális és etikai standardokhoz, nyomatékosítva, hogy válsághelyzet idején  hatványozott a felelősségük abban a tekintetben, hogy pontos és fontos információkat osszanak meg a közvéleménnyel, tiszteletben tartva az emberi jogokat, valamint a félelem és bizonytalanság okozta emberi érzékenységet.
Az Egyesület (NDNV) közzétette a Közegészségügyi témákkal kapcsolatos útmutatóját, valamint a Koronavírussal (COVID-19) kapcsolatos biztonságos tudósításra vonatkozó ajánlásait, és felszólította az újságírókat, hogy alkalmazzák az abban foglaltakat.

Natalija Jakovljević

A cikk szerb változatát itt olvashatja el:

MEDIJSKI STRUČNJACI TOKOM PANDEMIJE: POVERENJE GRAĐANA U NOVINARE, LEKARE I STRUKU NA VELIKOM TESTU