1915. április 24-én az örménység vezetőinek, értelmiségiek letartóztatásával, kivégzéseivel és deportálásával elkezdődött a huszadik század legelső, intézményes keretek között zajló népirtása Törökországban.

Isztambulban 235 örmény értelmiségi vezetőt letartóztattak és kivégeztek. Sokakat börtönbe hurcoltak vagy letartóztatás nélkül kivégeztek. Amikor az amerikai nagykövet felemelte szavát, a pasa önvédelemként magyarázta a történteket. Néhány nappal később tömeges deportálások kezdődtek, árulás, kémkedés gyanújával bárkit begyűjthetett a hadsereg. A sivatagi koncentrációs táborokat legtöbben el sem érték, olyan kegyetlen volt az út és a bánásmód. A török hadseregben szolgáló örményeket munkaszolgálatra szállították vagy megölték. A „háttérben” folyó háború a Dardanelláknál egyrészt elterelte a nemzetközi figyelmet a történésekről, másrészt folyamatosan okot szolgáltatott, hogy a törökök valamilyen indokkal tovább irtsák az örmény kisebbséget.

Az örmények, keresztény kisebbség lévén hosszú ideje másodrangú állampolgárként éltek az Ottomán Birodalomban, mégis viszonylag békésen megvoltak a törökökkel. A Birodalom fokozatos széthullása már jóval az első világháború előtt elkezdődött, a gazdasági válság, a területi veszteségek, a kisebbségek autonómia törekvései, az ifjútörök forradalom mind azt hozta magával, hogy a kisebbségekkel szembeni ellenszenv felerősödött. A Dardanelláknál kialakuló véres háború tovább gyengítette a törököket, akik lassan az etnikai tisztogatásban látták hatalmuk megőrzésének kulcsát. Szinte elkerülhetetlen volt, hogy az addigra már három pasa, az úgynevezett triumvirátus uralta török vezetés az örmények ellen forduljon.

A népirtásban több év alatt közel kétmillió örmény vesztette életét. A mai török vezetésnek nem érdeke sem az elismerés, sem a kutatások további engedélyezése. A világ országai közül mindössze 24 ismerte el eddig, hogy az örményekkel szemben népirtás történt. Sem Magyarország, sem Szerbia nincs köztük.

2015-ben a századik évfordulón Európai uniós állásfoglalás született az örmény népirtásról, az Európai Parlament felszólította a tagállamokat, hogy ismerjék el a genocídiumot.