A koronavírus szépen eltakar minden disznóságot. Például azt is, hogy egyoldalúan felrúgja a magyar kormány a megállapodást (ezt is), és meg akarja szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát a kulturális szférában dolgozóknak.

Április 9-én 19 óra 45 perc körül küldte meg a törvénymódosításról szóló javaslatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének. A tárca azt kérte tőlük, hogy április 14-én, kedden reggel fél 9-ig küldjék el az észrevételeiket. Kevesebb, mint öt napot kaptak véleményezni a tervezett törvénymódosítást, ebből 3 ünnepnap.

Amennyiben a határozatlan időre felhatalmazott Orbán-kormány elfogadja a javaslatot, akkor november 1-jétől ugrik a kulturális területen dolgozók közalkalmazotti státusza. A módosítás érintené többek között a könyvtárak, a levéltárak, a múzeumok, a színházak és  kultúrházak dolgozóit.

Most a kulturális dolgozókon a sor

A tervezet külön kitér arra, hogy (érdekes módon) a kormányzati alapítású VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárra nem vonatkozna a változás. Mármint ők maradnak, senki más.

A javaslat szerint a munkáltatóknak július 1-jéig kellene közölniük a változást a dolgozókkal, és július 15-ig ajánlatot kell tenniük a továbbfoglalkoztatásra. Július 1-jétől már nem is vehetnének fel közalkalmazottként senkit az intézmények.

A módosítás szerint június 1-től egyáltalán nem is lehetne új közalkalmazottakat felvenni ezekbe az intézményekbe. A szakszervezet vezetői szerint a kormány előnyt élvez, mert a speciális jogrendszerben a szakszervezet nem sztrájkolhat és nem is demonstrálhat, a kabinet viszont nagyjából olyan rendeletet alkot, amilyet akar.

Nem érti a törvénymódosító javaslat szándékát Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének egykori elnöke. Vadász felhívást fogalmazott meg április 11-én, ebben azt írja, hogy a közalkalmazottak nem véletlenül kapták meg ezt a státuszt korábban, mivel a köz érdekében végeznek munkát elsősorban állami vagy önkormányzati költségvetési szerveknél, esetleg az állami vagy önkormányzati költségvetés által finanszírozott szervezeteknél.

A szakszervezet egykori alapítója szerint a „magánérdek és a közérdek szerinti tevékenységek, foglalkoztatás, bér- és illetményfizetés, egyéb juttatások ügyei élesen elválnak egymástól a valóságban. Akik ezt nem tudják vagy tudják és nem veszik figyelembe, vagy nem akarják alkalmazni – azok az adófizetők közcélokra (igazgatás, oktatás, egészségügy, kultúra, tudomány, közrend- és védelem, szociális ellátás, stb.) befizetett, az állami és/vagy önkormányzati költségvetésekben megjelenő forrásokat szivattyúznák át a magánszférába, azaz, meg akarják lopni a polgárokat”.

Vadász János azt is írja, hogy ha ez valamiféle privatizáció előszele, akkor azt minden pártnak, szakszervezetnek, civil szervezetnek, polgárnak meg kell akadályoznia.

Ismét az önkormányzatok hatáskörét csökkentenék

Nem csupán egyszerű munkaügyi kérdésről van szó. Amellett, hogy kinyilvánítják, a kulturális dolgozók nem a közt szolgálják, az intézmények finanszírozása is átalakul.

Közintézményekből Nonprofit szervezetekké kellene alakulniuk a kulturális intézményeknek, tehát nem csupán arról van szó, hogy kulturális dolgozóktól elveszik a közalkalmazotti státuszt és a piaci alapú foglalkoztatásban szokásos módon, a munka törvénykönyve vonatkozik majd rájuk – állítja Kiss Ernő, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei elnöke. A nonprofit szervezetek finanszírozása viszont merőben más, mint a költségvetési szervként működő intézményekké: a forrásokat nem automatikusan, a feladatellátásuknak megfelelően kapják, hanem éves pályázatok útján és támogatásokból tudják megszerezni. Ez pedig tudjuk, hogy mit jelent Magyarországon.

A kulturális területen jártas szakértők mind azt mondták, amennyiben a törvénymódosítást elfogadják, a kulturális intézmények a legszorosabb kormányzati függésbe, szó szerint kézivezérlés alá kerülhetnek, sőt akár kormányzati kezelésbe. Az intézkedéssel pedig ismét az önkormányzatok hatáskörét csökkentené a kormány.

A KKDSZ vezetői már jelezték, hogy minden lehetséges fóromon tiltakoznak a törvény életbeléptetése ellen, mert egyáltalán nem találják indokoltnak a kiszervezéseket, és elfogadhatatlannak tartják a törvénytervezet időzítését is, amelynek nyilván újabb központosítás, megregulázás, állami gyámság alá helyezés és spórolás a célja.

Szegeden a döntés biztosan érintené a Móra Ferenc Múzeumot, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárat, Csongrád Megyei Levéltárat, a Szegedi Nemzeti Színházat, a Szent-Györgyi Albert Agórát és a városrészi művelődési házakat is.

Félő, hogy ebben a jócskán hiszterizált világban hangjuk süket fülekre talál.

tuti