Amíg Szerbiában mindenki csodaszerként kezeli a hidroxi-klorokint, s ennek megfelelően a belgrádi Galenika kedden közölte, hogy négyszázezer euró értékben összesen 372 ezer klorokint tartalmazó tablettát állíttott elő, amellyel mostantól a szerb kormány rendelkezik, addig egy április 21-én közzétett amerikai tanulmány szerzői azt állítják, nincs kézzelfogható gyógyhatása a hidroxi-klorokinnak a koronavírusos betegek kezelésében, jelentette az Associated Press hírügynökség.
Az Index cikke szerint a malária ellen hatásos gyógyszerről már jó ideje folyik a tudományos vita, miután a járvány kezdetén felvetődött, hogy esetleg hatásos lehet a súlyos tüdőgyulladást okozó betegség kezelésében, majd Trump elnök határozottan kiállt a klorokin mellett, javasolva sőt sürgetve annak használatát. A hírek hatására a magyar kormány március végén meg is tiltotta a hidroxi-klorokin-szulfát nevű gyógyszeralapanyag kivitelét az országból a magyar lakosság védelme és gyógyszerellátásának biztosítása érdekében.
A Virginia Egyetem és a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) által támogatott új kutatást 368 koronavírusos betegen végezték, amerikai veteránokat kezelő kórházakban. Az eredményeket egy kutatók számára elérhető oldalon osztották meg, egyelőre nem esett át szakmai lektoráláson, a tanulmány szaklapban egyelőre nem jelent még meg – egyszóval a kutatók friss kijelentései tudományos szempontból nem tekinthetők még semmiképp kőbe véshető következtetéseknek. Ennek ellenére ez az első, ilyen nagy mintán végzett kutatás a klorokin hatásosságáról, és jelzésértéke lehet a jövőre nézve, annyiban mindenképp, hogy szükség van további, még szélesebb körű vizsgálatokra.
A kutatók április 11-ig terjedően elemezték a koronavírusos betegek egészségügyi adatait. A 368 beteg közül voltak, akik csak hagyományos vagy azithromycin antibiotikummmal kiegészített kezelést kaptak, és voltak akik kaptak klorokint is.
Ez utóbbiak huszonnyolc százaléka belehalt a betegségbe, míg a klorokint nem kapó betegeknek csak tizenegy százaléka hunyt el kezelés közben.
A klorokint és azithromycin is kapó betegek 22 százaléka halt meg, de ők kevesen voltak, így nem igazán lehet tekintetbe venni az esetüket az eredmények szempontjából.
A kutatók azt is megállapították, hogy a hidroxi-klorokin adagolása nem volt hatással arra sem, hogy végül szükség volt-e lélegeztetésre az egyes betegek esetében. Bár az adatokat elemezve nem vizsgálták kifejezetten a klorokin mellékhatásait, a kutatók megjegyezték, hogy fennáll a gyanú, ami szerint a kúraszerűen adagolt klorokin más szerveket károsíthat. Az egyébként már korábban is ismert volt, hogy a maláriagyógyszer szedése esetenként súlyos mellékhatásokkal járhat, például okozhat szívritmuszavart és akár hirtelen szívmegállást is. Ez utóbbival kapcsolatban Brazíliából érkezett legutóbb hír, ahol le is állították a nagy dózisú tesztelést, miután több tesztalanynál is veszélyes szívritmuszavar lépett fel. A brazil kutatók 440 emberen vizsgálták volna a klorokin hatásait, de a vizsgálat elindulása után nem sokkal szívritmuszavart tapasztaltak több embernél is, és ketten meg is haltak a 81-ből, akik első körben nagy dózist kaptak a szerből.
