Április végén írták alá a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításával kapcsolatos hitelszerződést. Varga Mihály pénzügyminiszter akkor kimondottan előnyösnek és biztonságosnak minősítette a megállapodást, melynek értelmében a magyar kormány 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban saját forrásból valósítaná meg a beruházást. A magyar pénzügyminiszter szerint a 700 milliárd forintos projekt azért éri meg az országnak, mert így majd a magyarok válhatnak a térség logisztikai központjává. A magyar szakasz megépítésének lehetőségét Mészáros Lőrinc cége nyerte el konzorciumban két kínai céggel.
Szél Bernadett független parlamenti képviselő szombati közleménye szerint feljelentést tesz a Budapest–Belgrád vasútvonal kapcsán, hűtlen kezelés gyanúja miatt. A gigaberuházás többszörösen is előtérbe került az utóbbi napokban.
Orbán Viktor legutóbb május 15-én látogatott Belgrádba, Aleksandar Vučić elnökkel két hónapon belül harmadszorra találkoztak. A tárgyalásokon többek között a vasútvonal is szóba került. Még ugyanazon a napon Orbán tárgyalásokat folytatott telefonon a kínai elnökkel is, a „járvány utáni gazdasági együttműködés legfontosabb kérdéseiről” beszélgettek.
Ugyanazon a napon jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy több mint 82 milliárd forintot átcsoportosítanak a költségvetésben a vasútvonal javára. Az összeget a Gazdaságvédelmi Alapból vették el, amelyet korábban a koronavírussal kapcsolatos helyzettel összefüggő gazdaságvédelmi intézkedésre (is) szánt volna a kormány. A magyar költségvetésben 2020-ban 61 milliárd forint állt volna rendelkezésre a beruházáshoz, ezt így még 82 milliárddal megtoldotta a kormány.
A héten kétharmados többséggel megszavazta az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amellyel tíz évre titkosították a beruházáshoz kapcsolódó dokumentumokat és szerződéseket. A titkosítás Magyarország külpolitikai és külgazdasági érdekeire hivatkozva történt. Nem világos azonban, hogy ha annyira kedvező ez a projektum (Mészáros Lőrinc megaprofitján túl is), akkor miért kell annak részleteit elrejteni az adófizetők elől, akiknek a pénze így Mészárost fogja gazdagítani.
Ilyen előzmények után tesz feljelentést Szél Bernadett független képviselő, kiemelve, hogy „már bőven fizetjük a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt nászajándékát.”
Szél Bernadett felhívja a figyelmet, hogy a friss törvénymódosítás nyomán csak a Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve dönthet a külgazdasági és külügyminiszter a beruházás iratainak nyilvánosságáról.
„Az tehát a dolog egyik fele, hogy a Kínai Kommunista Párt diktál a kormánynak, miközben az minket tele szájjal hazaárulózik, de mindeközben mi — a magyar adófizetők és választópolgárok — nem ismerhetjük meg a kínai hitel kondícióit, a beruházás indokoltságát, a megtérülés kilátásait. Fizethetünk, de nem kérdezhetünk” – írja közleményében a képviselő.
Szél Bernadett arra is rámutat, hogy a vasútvonal felújítása a magyar állam legdrágább vasúti beruházása lenne, holott nem is építésről, hanem felújításról van szó, azaz alig kell kisajátításokkal számolni, és a vonal kifejezetten könnyű, alföldi terepen halad, alagútépítésekre sem lesz szükség. Az eddig nyilvánosságra került, az ismert paraméterek alapján készült szakértői számítások 130 és 2400 év közé teszik a projekt várható megtérülését. Ez a gyakorlatban a soha meg nem térülés kategóriája.
Mi veszik a ködbe?: A Budapest–Belgrád vasútfejlesztés titkai (Illusztráció: Pixabay)
