Szó szerint úsztak Belgrád utcái a hétfői ítéletidőben, autókat, szemeteskukákat, kávéházak kerthelyiségeinek bútorát sodort magával a víz, több üzlethelyiséget, a benne lévő áruval is tönkretett. Az ítéletidők „szezonjában”, tavasszal és nyáron az elmúlt jónéhány évben újra és újra téma a szerbiai fővárosban, de legyünk őszinték, másutt is – viszont mégis Belgrád a kétmilliós város, ott igazán szembetűnő –, hogy milyen hatással lehet egy adott városra a katasztrofális városépítési döntések sorozata. A Danas napilap szerkesztőségi kommentárt írt a legújabb özönvízről.
– A polgármesterhelyettes azt mondta, 2014. óta nem volt hasonló ítéletidő. Érdekes, sok belgrádi emlékszik még egy tavalyi ugyanilyen esetre. Arra is emlékeznek, amikor a munkások megrongálták az egyik fő vízvezeték kollektorját, a csövek pedig egymásután törtek el, az így kialakult özönvíz pedig elmosta az alacsonyabban fekvő utcákat. Goran Vesić azt is mondta, hogy a „város jól funkcionál”.
A helyettes számára az igazi kérdés az, hogy pontosan mi funkcionál jól, amikor az emberek láthatták, hogy az áradás mindent elsöpört maga előtt, az autók csónakká váltak az Autokomandán, a Mentőállomásnál az autóúton pedig le kellett állítani a városi közlekedést.
„Ez egy természeti csapás, egy nem megszokott és nem normális helyzet” – ez még egy olyan kijelentése Vesićnek, amely sérti az ember józan eszét. Milyen oknál fogva lehet „nem normális természeti csapásnak” nevezni egy vihart a 21. században a rengeteg felújítás, feltúrás és útjavítás után?
Az illetékes vállalatok vezetői azzal „magyarázták” meg azt, hogy miért nem folyik el a víz, hogy a csatornákat „gyakran mechanikus szemét dugítja el”, ami talán azt jelenti, hogy az utcákat piszkító lakosság okolható az előállt helyzetért. Az, hogy az „újabbkori történelemben” nem történt olyan, hogy ezek a vállalatok tisztították volna a csatornákat, talán nem is probléma – írják a napilapnál, kiemelve, hogy a tavalyi év során a belgrádi költségvetésben 550 millió dináros tétel szerepelt az esővízelvezető csatornahálózat kiépítésére, de a pénz „úgy tűnt el, mintha a vihar alatti özönvíz vitte volna el”.
A teljes kommentárt ezen a linken olvashatják.
Beton mindenütt
Dragoljub Bakić építész az N1 tévé vendégeként beszélt a Belgrádra évek óta jellemző rendezetlen építkezésekről. Mint mondta, a hétfőihez hasonló özönvízért a korlátozatlan építkezés a felelős, ugyanis az épületek kiépítését nem kíséri a kísérő infrastruktúra megfelelő mértékű kiépítése.
Az építész szerint az, ami hétfőn történt Belgrádban, minden évben megtörténik, tehát nem egy emberemlékezet óta nem látott esemény volt, ezért az infrastruktúra kiépítettségi szintjét kellene a körülményekhez igazítani. Ehelyett a mostani városvezetés az infrastruktúra kiépítését költségként éli meg, és kizárólag a lakásépítés érdekli.
– Ha én lennék a hatalom, nem hagynám, hogy bármi is épüljön, amíg nem rendezik a szükséges infrastruktúrát – mondta Bakić, majd hozzátette: Belgrád föld nélkül maradt, a kertes házak helyén tízemeletes épületek állnak, mindent lebetonoznak, hogy parkolókat építsenek – ilyen körülmények között, amikor már nincs föld, a víznek nincs hova elfolynia, csak az utcán hömpölyög.
– Az áradat alámossa az aszfaltot, az aszfalt alatt sóder az elvezetőcsatornákba kerül és abban megköt a cement – tette hozzá.
Az infrastruktúra felszereltségi szintje nem kielégítő, semmi sincs jól megcsinálva, az ivóvízhálózat, az áramellátás, a szennyvízelvezetés sem megfelelően kiépített, mondja az építés, aki szerint a legrosszabb belgrádi városépítési döntés a Belgrád, víziváros projektum, amelyhez újabb értelmetlen döntések, építkezések kapcsolódnak. Példaként említette a Száva teret, amely a tervek szerint sétálóövezet kellene, hogy legyen, de a környéken „egyetlen élő gyalogos sincs”.
Bővebben itt.
Nyitókép: nedavimobeograd.rs
