Donald Trump nyilvánvalóan tanult a szeptemberi tévépárbajon mutatott katasztrofális hozzáállásából. Miután a két héttel ezelőttre tervezett második vitától megfutamodott, csütörtök este majdnem végig visszafogta magát és állandó bekiabálás helyett csak újra meg újra visszabeszélt, akár megadták neki a szót, akár nem.
A vitát az NBC tévéhálózat szervezésében a Tennessee állambeli Nashville Belmont Egyetemén tartották minimális és maszkolt közönség előtt, de – az alelnökjelöltektől eltérően – plexifalak nélkül. A kérdéseket a 44 éves Kristen Welker, a csatorna fehér házbeli feketebőrű tudósítója tehette fel, akit az elnök a Twitteren előre szapult mint „részrehajló, borzalmas, balradikális” stb. riportert, de aki ezzel szemben általános elismerést aratott a kemény, de mederben tartott vita toleráns levezetésével és húsba vágó kérdések feladásával mindkét félnek, de különösen a kihívónak.
Az elnöki vitabizottság eleve úgy határozott, hogy ha valamelyik résztvevő folyamatosan túllépi a kiszabott kettő vagy (válaszoknál) egy percet, illetve túlbeszéli a másikat, akkor mikrofonja kikapcsolható – de erre végül is nem került sor.
Trump szemmel láthatólag igyekezett levetkőzni legutóbbi borzalmas viselkedését, de ezt azzal kompenzálta, hogy újra meg újra magához véve a szót egyre nagyobb valótlanságokat próbált a volt alelnökről állítani, ill. annak fejéhez vágni. Egyes pontokon ez már komikussá is vált, mert olyan vádakat dobott be, amelyeket az amerikai hírszerzők már rég az orosz propagandakampány koholmányaként azonosítottak be.
Miközben Trump még elnöksége alatt is kb. 25 millió dollárt vett ki a közelmúltig titkolt kínai bankszámlájáról, addig Bident vádolta azzal, hogy hárommilliót fogadott el a moszkvai polgármester feleségétől. Miközben Biden fiát mocskolta az ukrajnai energiacégben betöltött szerepéért, addig azt az összeesküvéselméletet tolta, hogy Hunter Biden laptopján „terhelő bizonyítékokat” találtak, noha az utóbbi ügyet szintén az oroszok tálalták az elnök korrupt New York-i haverjának és ügyvédjének, Rudi Giulianinak.
Ennek ellenére lényeges kérdéseket is érintettek a vetélytársak – kivétel nélkül éles különbséget láttatva Trump eddigi politikája, illetve Biden tervei között, elsősorban a vírusválság, a gazdaságszilárdítás, egészségbiztosítási politika, éghajlatvédelem és a fehérek–színesbőrűek közötti viszonyokat illetően.
A világjárvány kezelésében nem nehéz észrevenni és bizonyítani a Trump-kormányzat óriási kudarcát, hiszen az Egyesült Államok listavezető a fertőzöttek és halottak számában. A megmagyarázatlan elhalálozások hatalmas megugrásában is itt a legrosszabb a helyzet. Biden ezt annak tudja be, hogy az elnök nem hallgatott a járványszakértőkre, hanem még mindig azt a mantrát ismételgeti, hogy a vírus „magától el fog tűnni”. Állítólagos gyors kigyógyulását is arra használja Trump, hogy rámutasson: szinte semmi baja nem lesz az embernek, „ha elég erős” – mint ő… Biden viszont az orvostársadalom óriási többségével együtt a maszkviselést, valamint a majdani védőoltás általánossá tételét szorgalmazza, addig pedig az alapos előkészületekkel történő újranyitást.
Egy újabb gazdasági segélycsomag tekintetében is éles vita folyt. Miközben a demokrata többségű Képviselőház már két törvényt is elfogadott, a republikánus vezetésű Szenátus nem hajlandó napirendre sem tűzni a kétezer vagy négyezer milliárd dolláros pénzügyi intervenciót, mert azt Trump a „katasztrofális irányítású demokrata államok és nagyvárosok megsegítésének” tartja. Bidennek ez arra adott alkalmat, hogy rámutasson: az ő szemében nincsenek demokrata vagy republikánus, hanem csak egyesült államok léteznek az Egyesült Államokon belül.
Miközben a Trump-kormányzat a Legfelsőbb Bíróságra vitte az Obama–Biden-kormányzat idején elfogadott egészségbiztosítási törvényt, hogy ott semmisítsék azt meg, mert a Kongresszusban hetvenvalahány próbálkozás ellenére sem sikerült – és ehhez kell neki gyorsan az új bíró kinevezése –, addig Biden tovább kívánja fejleszteni azt a biztosításukat idén elveszítők felkarolásával. Az amerikaiak óriási többsége csak munkahelyén keresztül képes egészségbiztosítást kötni (mert egyénenként a legtöbb család számára megfizethetetlen), és a járvány miatt keletkezett tízmilliónyi új munkanélküli most egyben biztosítás nélkül is maradt.
Trump azzal fenyegeti Amerikát, hogy egy Biden-győzelem „szocializmust” vezetne be, tönkretenné a tőzsdét, a nyugdíjalapokat, mindenkitől elvenné a magánbiztosítást, munkahelyek tízmillióit tenné lehetetlenné a 15 dolláros minimálbér bevezetésével, valamint a megújuló energiaforrásokra való átállással.
Miközben Biden szívósan verte vissza az egyre dühösebb támadásokat, Trump a vége felé már vörösödött, grimaszokat vágott, dúlt-fúlt – de az előző alkalomnál sokkal ritkábban szólt közbe.
Donald Trump és Joe Biden a második tévévitában (Fotó: Erin Schaff/New York Times)
