A Magyar Szó napilap igazgatója, Ökrész Rozália, aki nemrég a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője lett, az illetékesekhez fordul majd, s azoktól vár választ arra, hogy fennáll-e az érdekellentét az ő esetében, aki egyszerre tölti be az igazgatói posztot, valamint a VMSZ köztársasági képviselői csoportjának is tagja – ez derült ki a Cenzolovka cikkéből.
A lap alapszabályát augusztus közepén módosították, s többek között az is belekerült, hogy „a Magyar Szó igazgatói posztjára nem lehet olyan személyt választani, aki ugyanakkor magas vezetői posztot tölt be valamilyen politikai pártban”.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ökrész Rozália úgy gondolja, hogy itt olyan személyről van szó, aki egy párton belül tölt be magas pozíciót, rá viszont ez nem igaz.
„Nem szerepelek a párt szervezeteiben, de nem szeretném ezt most értelmezni. Mindenképp az illetékesekhez fordulok majd, hogy ezt értelmezzék” – nyilatkozta Ökrész a Cenzolovkának.
Tamara Skrozza, a médiatanács tagja szerint a médiaház igazgatójának esetében érdekellentét áll fenn, és nem kellene semmilyen kötelezettséget vállalnia egyetlen politikai párton belül sem.
„Az újságíróknak és a szerkesztőknek nem kellene szerepelniük semmilyen rendezvényen, amelyet politikai párt szervez, még akkor sem, ha a rendezvény a munkájukkal vagy a médiával kapcsolatos, és végképp nem lehetnek képviselők, miközben valamely médiaház élén állnak. A politikai szerepvállalás és a médiában történő munka összeegyeztethetetlen. Megengedhetetlen a média és a politika bármilyen keveredése”.
Sinkovics Norbert, a Vajdasági Független Újságírók Egyesülete (NDNV) elnöke úgy véli, nem jelent semmi jót, hogy egy médiaház igazgatója parlamenti képviselővé válik, de nem ez az első eset, hogy összeférhetetlenség alakul ki a média és a politika elvei között.
„Ha abból indulunk ki, hogy ez nem lesz hatással az újságírók munkájára, de még ha így is van, felvetődik a kérdés, hogyan jelenik meg mindez a nyilvánosságban. A pártpolitikai és a médiatevékenység összefonódása rossz üzenet, elsősorban az olvasók irányába, de az újságírók irányába is” – mondta Sinkovics.
A lap az esettel kapcsolatban megszólaltatta a Családi Kör főszerkesztejőt: Tőke János 2003. és 2017. között dolgozott a Magyar Szóban, kilenc éven át volt a sportrovat szerkesztője. Tőke elmondta, őt nem érte meglepetésként a hír, ugyanis szerinte ez a párt ajándéka a jól elvégzett munkáért, ami elsősorban az volt, hogy négy-öt évvel ezelőtt Ökrész ellenőrzése alatt vezényelték le azt az úgy nevezett tisztogatást, amikor azok, akiknek voltak saját gondolataik, és azokat közölni is merték, és akik úgy szerették volna végezni a munkájukat, hogy utána nyugodtan aludhassanak, önként távoztak a laptól, vagy az átszervezés mögé bújva erőszakkal eltávolították őket.
„A Vajdasági Magyar Szövetség évek óta a legmagasabb tisztviselőit delegálja a napilap igazgató bizottságába, a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületbe, ahol évek óta megtalálható Fremond Árpád, a párt alelnöke és Juhász Attila államtitkár” – nyilatkozta Tőke, aki szerint annak, hogy Ökrész köztársasági képviselő lett, az ég adta világon semmilyen következménye nem lesz a lap szerkesztéspolitikájában, mivel az már így is száz százalékban a VMSZ ellenőrzése alatt áll.
„Ha egy oldalra 12 500 karakter fér, akkor ezután sem lehet majd 13 000 karaktert írni a VMSZ-ről” – mondta a Családi Kör főszerkesztője.
Ökrész Rozália, a Magyar Szó igazgatója (Fotó: VMSZ Facebook)
