Elítélhető-e vajon a saját bankját kirabló bankigazgató MIUTÁN lemondott tisztségéről és hazament golfozni?
Ez a kérdés megközelíti a lényegét annak, amiről az amerikai Szenátus döntött kedden, Donald Trump volt elnök második alkotmányos felelősségre vonási (impeachment) tárgyalásának első napján. A valódi kérdés persze sokkal súlyosabb:
Elítélhető-e az USA alkotmánya szerint egy volt elnök, miután lejárt a megbízatása?
A négyórás jogvita után meghozott, 56:44 arányú döntés lehetővé tette az eljárás folytatását, de a következő napok ugyanerről fognak szólni, és egy hasonló zárószavazás – kétharmados többség hiányában – másodszor is felmentheti Trumpot a felelősség alól. Ezúttal az után, hogy az amerikai nép már meghozta saját választási döntését arról, hogy nem találja őt méltónak második mandátumra.
Mint ismeretes, a Képviselőház január 13-án helyezte vád alá az akkori elnököt amiatt, hogy zendülésre lázította híveit az egy héttel korábbi kongresszusi ostrom előtti percekben, miután nem volt hajlandó elismerni a vereséget. A csőcselék január 6-án az elnöki beszéd színhelyéről a Kapitóliumhoz vonult, majd be is tört az épületbe, miközben a törvényhozás mindkét háza a novemberi választások végeredményét próbálta hitelesíteni. A lázadásnak 7 halálos áldozata volt, közöttük 3 rendőr, továbbá több mint 140 sebesültje. A hatóságok eddig 180 embert tartóztattak le és helyeztek vád alá, egyeseket összeesküvéssel is terhelve.
Ilyen szintű lázadás az amerikai törvényhozás ellen soha korábban nem fordult elő az Egyesült Államok történetében. Még az 1861–65-ös polgárháborút kiváltó szecesszió is először békés kiválási döntéssel kezdődött.
Az amerikai alkotmány szerint a felelőségre vonási eljárást a Képviselőház kezdeményezi egyszerű többséggel, az ítéletet pedig a Szenátus mondja ki. A leváltáshoz kétharmados többségre van szükség, míg a politikai tisztségtől való örökös eltiltáshoz – ez a két büntetésfajta áll csak rendelkezésre – egyszerű többség is elég.
Trump nemcsak január 6-i beszédével lázította a tömeget, hogy vonuljon a Kongresszus székháza elé és „mutasson erőt”, mert „ha nem harcoltok pokolian, akkor nem marad semmi a hazátokból” (a teljes beszéd egyetlen magyar fordítását a Szabad Magyar Szó közölte), hanem már hetekkel korábban biztatta híveit, hogy jöjjenek aznap Washingtonba, mert „vad dolgok” fognak történni. Időközben pedig – kérleléssel és fenyegetésekkel – sikertelenül megpróbálta rávenni néhány hintaállam republikánus (tehát saját pártjának) tisztségviselőit, hogy az ő javára hamisítsák meg az eredményt.
A képviselőházi vád szerint ez elégséges ok az elmarasztalásra. Az elnök védőügyvédei – és a republikánus szenátorok többsége – viszont azzal vág vissza, hogy a már nem hivatalban lévő elnököt nem lehet többé felelősségre vonni.
Csakhogy a vádemelés még hivatalának lejárta előtt megtörtént, viszont a Szenátus akkori republikánus többségi vezetője nem volt hajlandó lefolytatni az eljárás második részét.
Az alkotmány vonatkozó szakaszainak olvasata nem egyszerű. Az azonban sehol sem található benne – és nem is lehet belemagyarázni –, hogy ha valaki alkotmányellenes cselekedetet követ el, de lejár a mandátuma, vagy lemond, mielőtt elítélnék, akkor már nem folytatható ellene eljárás. Az amerikai jogban roppant fontossággal bíró precedensek szerint az ilyen eljárás nagyon is lehetséges.
A vád képviselői – az ún. impeachment-menedzserek – meggyőző alapossággal magyarázták az alkotmány szövegét, tárták fel a korabeli magyarázatokat, az alkotmány szerzőinek vonatkozó munkáit, valamint a precedenseket. Jamie Raskin marylandi demokrata képviselő – korábban éppen alkotmányjogot tanító professzor – hangsúlyozta:
„Ha [a volt elnök által elkövetett lázítás] nem súlyos bűncselekmény vagy vétség, akkor nincs is ilyen [leváltási ok].”
A vezető impeachment-menedzser egy 13 perces videóösszeállításban (ld. lentebb) szembesítette a szenátorokat – akik maguk is szenvedő áldozatai voltak az ostromnak – azzal, hogyan lázította híveit Trump és annak milyen következményei voltak. Raskin a sorsdöntő események előtti nap temette saját huszonéves fiát, és az ostrom alatt lánya meg veje is vele volt a Kongresszus épületében, amiről elérzékenyülve számolt be vádbeszéde végén.
Trump ügyvédei ezek után szokatlanul alacsony szintű, kétszer egyórás védőbeszédben próbálták meg elutasítani a vádnak még az alkotmányos alapjait is. Az elnök tetteit cáfolni nem tudván arra helyezték a hangsúlyt, mi lenne, ha bárkit bármilyen beszédért felelősségre próbálnának vonni, miközben az alkotmány első kiegészítése „teljes szólásszabadságot” szavatol. Bruce Castor dél-karolinai ügyvéd már első mondatában nagyot tévedett, amikor „ügyésznek” nevezte saját magát, a folytatásban pedig tekervényesen, össze-vissza beszélt, alig-alig érintve magát a témát. Az őt követő David Schoen viszont dühös támadásokat intézett a Szenátus elnöklője, a demokrata képviselők, sőt egyes republikánus szenátorok ellen is.
Az utóbbiak arcán számos alkalommal látszott teljes megütközés.
(Schoen mélyen vallásos zsidó, aki – kapedli híján – mindahányszor tenyerével letakarta koponyáját, amikor beszéd közben innia kellett. A közvetítés során ez óriási érdeklődést váltott ki a Google keresőben és a közösségi hálókon.)
Az első felelősségrevonás alkalmával Trump még egy kiváló jogászokból álló védelmet tudott kiállítani, ezúttal azonban egyetlen tekintélyes ügyvéd vagy jogászcég nem volt hajlandó elvállalni a védelmét. Egyrészt azért, mert Trump parancsolgatni szeret ügyvédeinek, márpedig a legjobbak saját meggyőződésük szerint akarják alakítani stratégiájukat. Másrészt viszont Trump nem volt hajlandó aláríni egy szándéknyilatkozatot arról, hogy kifizeti majd a jogi képviseletet – noha több mint kétszáz millió dollárt összegyűjtött már a választási vereség óta –, és köztudott róla, hogy számos alkalommal utólag sem fizetett.
Elismertebb ügyvédek híján Trump egy „második ligás” csapatot bízott meg, amelynek tagjai azonban tíz nappal ezelőtt elálltak a munkától, mert nem tudták elfogadni potenciális védencük követeléseit. Így került sor egy „harmadik ligás” jogászcsapat utolsó pillanatban történő bevetésére.
A volt elnök floridai magánklubjából kiszivárgó értesülések szerint Trump rendkívül dühösen nézte végig ügyvédei szereplését, amivel egyáltalán nincs megelégedve. Ami nem is csoda.
A tárgyalás érdemi része szerdán délután kezdődik és várhatóan négy napig tart.
A Szenátus tagjai esküt tesznek Donald Trump második alkotmányos felelősségre vonásának tárgyalása előtt. Washington, 2021. február 9. (Fotó: Szenátusi TV)
