Peking további lépéseket tett Hongkong bekebelezésére, Svájcban betiltották a burkát, és világszerte megünnepelték a nemzetközi nőnapot: sok örömre azért nincsen okunk. Ezen a héten is átlapoztuk a világsajtót!
Pekingben összeült a Népi Kongresszus
Nem is csekélység miatt, hiszen a hongkongi parlament választási törvényének módosítását kezdeményezte. Az oszlói Aftenposten erről így ír:
„Ez azt jelenti, hogy a független jelölteknek ott már nincs esélyük. Tavaly ugyanez a kongresszus elfogadott egy új biztonsági törvényt Hongkongra vonatkozóan. Ennek alapján Kína azóta büntetéseket szabhat ki, ha valaki megkérdőjelezi az államhatalmat. Ma már látjuk ennek az eredményét. Azóta ugyanis több száz tüntetőt tartóztattak le, és 32 vezető disszidens előzetes letartóztatását hosszabbították meg.
Tulajdonképpen Hongkongnak már tavaly kellett volna választásokat tartania, de ezeket elhalasztották, hogy biztosítsák az utat Peking hű jelöltjei számára.
Az új választási törvénnyel a demokrácia véget ért Hongkongban.”
A pekingi Huanqiu Shibao nem hagy kétséget a reform céljáról:
„Hongkongot a jövőben hazafiak fogják vezetni. Az új rendelet javítani fogja a hongkongi választási rendszert. Az elmúlt évek káoszát meg kell szüntetni. A parlamenti választások már nem biztosíthatnak platformot azok számára, akik Pekinggel szemben hatalmi játszmát játszanak. Meg kell akadályozni azt is, hogy egyes nyugati erők beavatkozhassanak Hongkong belügyeibe.”
A tokiói Yomiuri Shimbun aggódik a kínai katonai költségvetés növelése miatt:
„A tételt 6,8 százalékkal növelték meg – feltehetőleg azzal a céllal, hogy Kína katonai ereje felzárkózzon az Egyesült Államokéhoz. A népköztársaság figyelmen kívül hagyja a nemzetközi szabályokat, s ezt Európában is aggodalommal figyelik – ideértve olyan országokat is, mint Németország, amely gazdasági partnersége miatt eddig nagyon barátságos viszonyt folytatott Kínával. Pekingnek azonban most szembe kell majd néznie a nemzetközi közösség kritikájával.”
Svájcban betiltották a burkát
– írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„A svájciak vasárnap szűk többséggel megszavazták a nemzeti-konzervatív Svájci Néppárt (SVP – Schweizerische Volkspartei) népszavazási kezdeményezését. Ennek megfelelően a nőknek a jövőben tilos lesz arcukat nikábbal vagy burkával eltakarniuk. Aki megsérti a törvényt, pénzbírsággal lesz sújtva.”
Ugyanerről a Süddeutsche Zeitung így fogalmaz:
„A szavazásra jogosultak 51 százaléka szavazott vasárnap a köztereken való arcelfedés megtiltása mellett. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a muzulmán nők nem viselhetnek nikábot vagy burkát a svájci utcákon, de az álarcviselés a demonstrációk vagy sportesemények során is tilos. Ugyanakkor karneváli maszkokat és védőmaszkokat továbbra is lehet viselni.
Hogy pontosan hogyan fog ennek a megfelelő jogi szabályozása kinézni, az még nem dőlt el, és ez a szabályozás a parlament feladata lesz.”
A Zeit magazin a politikai iszlám ellen felállt Egerking Bizottságról ír:
„A radikális iszlámot a helyére kell tenni – mondta Anian Liebrand, a jobboldali SVP egyik vezetője és az aláírásokat gyűjtő Egerking Bizottság ügyvezető igazgatója egy vasárnapi televízióadásban.
A tiltás ellenzői azzal vádolják az egyesületet, hogy csak hangulatot akarnak kelteni a muszlimok ellen, de ez a tilalom nem segíti elő a nők egyenlőségét.
Szerintük egy szabad társadalomban nem lehet öltözködési szabályokat hozni. A feministák bírálták a rendelkezést amiatt is, hiszen a jövőben leginkább a nőknek kell bírságokra számítaniuk.
A muszlimok aránya Svájcban 5,3 százalékot tett ki 2018-ban. Becslések szerint az országban pusztán 30 nő visel a teljes testet elfedő nikábot.”
Egy sötét korszak nemzetközi nőnapja
A lengyel nők számára az idei nőnap volt a legsötétebb a közelmúlt történelmében – panaszkodik a varsói Gazeta Wyborcza:
„Mivel a kormány elrabolta a nőktől az abortusz jogát és megnehezíti az esemény utáni tablettához való hozzáférést, idén aligha volt ünnepelni való.
Ugyanakkor a lengyel nők ma erősebbek, mint valaha. Dédanyáink, akik esernyőkkel harcoltak a szavazati jogért, büszkék lennének azt látva, hogy nők (és férfiak) tízezrei tiltakoznak a legrosszabb időkben is. A nőnap Lengyelországban ma a harag és a testvériség napja.”
A tokiói Mainichi Shimbun szerint a japán nők helyzete még az európai nők helyzeténél is rosszabb:
„A japán parlamentben a nők aránya csak 9,9 százalék – e tekintetben 190 ország közül a 166. helyen áll. A nemek közötti egyenlőség a demokrácia alapja. A japán társadalom azonban már régóta inkább a férfiakat részesíti előnyben. Ennek megváltoztatására Japánban is törvényt kell bevezetni a női kvótákról. Japánnak búcsút kell vennie az »öregfiúk politikájától!«”
Dél-Afrikában a fokvárosi Cape Argus így ír a nemzetközi nőnapon:
„Küzdjünk együtt – férfiak és nők, fiúk és lányok – az egyenlőségért, és a nőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmód ellen. Ha megerősítjük a nőket, akkor ők a változások ügynökeivé válhatnak.”
A pápa iraki útja
A bécsi Die Presse ezt írja a pápa iraki útjáról:
„A legtöbbet az jelentette, hogy II. Ferenc találkozott a síita Ali al-Szisztáni nagyajatollahhal. Egyértelmű az üzenet: a vallások közötti megértés nemcsak lehetséges, de elengedhetetlen is.”
Az isztambuli Yeni Birlik napilap azonban kritikus:
„Az al-Szisztánival való találkozása egy keresztény-síita szövetség megalakításának tűnik. Vajon teremthet-e ez új feszültséget a régió síitái és szunnitái között?”
Az abortusztörvény miatt tüntető emberek Lengyelországban (Fotó MTI/Reuters)
