Az Újvidéki Színház vasárnap, március 28-án 18 órakor tartja legújabb előadásának bemutatóját. A Mephisto című darabot Boris Liješević rendezésében láthatja a közönség, a röpríz két nappal később március 30-án lesz.
A darabban az elmúlt évszázad harmincas éveinek analízisével szembesülünk. A regény alcímében az áll, hogy az egy karierr regénye, mely leírja Hendrik Höfgen életútját és karierrjét. Hendrik Höfgen egy engedelmes polgár, egy a millióból a sok cinkos közül, aki nem követ el nagy bűncselekményeket, de gyilkosok kenyerét eszi, nem bűnös, de bűnössé válik, nem öl, de hallgat a gyilkosságokról.
– Mephistón dolgozunk, mikor az egész világ már egy éve áll. A színházak üresek, a kórházak telis tele. A Mephisto törtet az életen keresztül. Van itt a két dolog közt valami kapcsolat, párhuzam? Nem tudom. A mai Mephistophelesek még csak emelkedőben vannak, nem ismerjük még fel őket. Egy mai Klaus Mannt nem veszünk komolyan – ezekkel a témákkal szembesít bennünket a darab rendezője, Boris Liješević.
Balázs Áron, színész, aki a főszereplőt alakítja, azt vallja, hogy az olyan személyek, mint Höfgen, igenis bűnösek különböző diktatórikus rendszerek és ideológiák, jelen esetben a fasizmus létrehozásában:
– Ahelyett, hogy az abszurd ideológia ellen harcolnának, nyereség és dicsőség céljából bármit megtesznek. Ez azonban egy kétélű kard: e célok elérése során áldozatokká is válnak – elveszítik önértékelésüket, érveiket, és végül elveszítik személyiségüket és emberiségüket – mondta Balázs Áron még hozzátette, hogy a döntéseket, melyeket a főszereplő hoz, kezdetben kizárólag az övéi, és hogy „mindent megtesz annak érdekében, hogy álmait valóra váltsa. Idővel ezek az álmok rémálmokká válnak, nem tudja kontrollálni őket és kezelhetetlen valósággá válnak. Így ő egy színész-bábbá változik. Mindez természetesen a népszerűség utáni hajszának és az elpusztíthatatlan művészi karrier iránti vágyának következménye.”
Jelenet a Mephisto című előadásból (Fotó: Aleksandar Milutinović)