Átszervezés címszó alatt központosítanák az egészségügyi rendszert Szerbiában. Az egészségügyi intézményeket érintő fejlesztési tervről heves viták folynak, nemcsak az érintett páciensek, hanem a szakemberek és az orvosok körében is, ami nem csoda, ugyanis Vajdaságban a jelenleg található kilencvenhárom önálló egészségügyi intézmény huszonkettőre csökkenne. A terv kidolgozói szerint az egészségügyi ellátás átszervezésének célja a rendszer leegyszerűsítése, de egyben a szakorvosi ellátás hozzáférhetőségének növelése is. A fejlesztési terv, amely az előttünk álló tizenöt évre határozná meg a rendszert, a Zentai Közkórház leépítését is tartalmazza, de a magyarkanizsai, adai és zentai egészségház összevonása is szerepel benne.
A mindent átfogó egészségügyi reform célja, hogy az egészségügyi ellátás minél több ember számára elérhető legyen és gazdaságosabban lehessen működtetni az egészségügyi intézményeket. Egyáltalán nem világos azonban, hogyan válhat könnyebben elérhetővé például egy zentai számára egy-egy ellátás – például a dialízisre szoruló betegek esetében – amennyiben a jövőben Nagykikindára kell utazniuk a terápiáért.
A Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesülete üdvözli, de nem ért egyet a tervvel
A dokumentumról a megjelenése óta állást foglalt a Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesülete is. Az állásfoglalás részletesen taglalja, miért elfogadhatatlan ebben a formában az átszervezés, levelüket viszont ezzel kezdik:
„A fejlesztési terv (Master plan) szövegéböl egyértelmüen látszik a Szerb Köztársaság egészségügyi intézményeinek az elkövetkező 15 évre vonatkozó fejlesztési tervezete kidolgozásába befektetett munka és energia. Üdvözöljük a stratégiai dokumentáció elkészültét, mely amellett, hogy megadja a tervezés lehetőségét, egyértelműen a fejlődés útjára vezetheti az egészségügyet.”
Nem igazán világos, milyen fejlődésre gondoltak az egyesület tagjai, akik később részletesen kifejtik, miért elfogadhatatlan számukra az egészségügyi intézmények összevonása, illetve elmagyarázzák azt is, hogy a múltban már bebizonyosodott, hogy a központosítás nem hogy javít, hanem ront a szolgáltatás minőségén.
Többek között azt írják:
„Ha a Vajdaság Automóm Tartomány egészségügyi intézményhálózatát elemezzük, azt látjuk, hogy jelenleg 93 egészségügyi intézményünk van, és ez a szám a tervek szerint 15 év alatt 22 intézményre csökkenne. Ez a szám, matematikai értelemben ijesztőnek tűnhet, ugyanis egyben a jogi személyek számának 3/4-es csökkenését jelenti.”
Véleményünk szerint a probléma nemcsak ebben, a matematikailag minősíthetetlenül alacsony intézményszámban rejlik, hanem az egészségügyi intézmények ezen dokumentumban megoldásként javasolt összekapcsolásában és integrációjában is, mely több okból is elfogadhatatlan, fogalmaz az egyesület elnöksége.
A Zentai Közkórház
„Az egészségügyi központok (EK), mint az elsődleges és a másodlagos egészségügyi ellátás integrációjának modellje, hírhedten rosszul müködtek 2008-ig, amikor a rendszer nagysága, lassúsága és diszfunkcionalitása miatt kettéosztották az elsődleges és másodlagos egészségügyi ellátást: az egészségházi- (EH) ćs a közkórházi (KK) rendszer funcionális egységeire. Ettől kezdve az EH-rendszer is fejlődött és az alapfokú egészségügyi ellátás szintje is javult. Ez legjobban a mostani járványkörülmények között érzékelhetö, amikor a rugalmas, alkalmazkodó. decentralizált szerbiai EH-halózat az első védelmi vonal minden kihívására adekvát választ tudott adni, például.: prehospitális ellátási szintű COVID-rendelök nyíltak, megszervezték a megfelelő betegszállítást, nem COVID betegek kezelését biztosították, gyorsan és sikeresen szervezték meg a vakcinációs eljárást.”
Az egyesület szerint teljes mértékben elfogadhatatlan az ugyanabban a körzetben található egészségházak egyetlen, nagy kerületi egészségügyi központtá való egyesítése. A meglévő egészségügyi központok igazgatóságának áthelyezése a szolgáltatásnyújtás helyétől több tíz kilométerre lévö központokba minden bizonnyal csökkenti a hatékonyságot, a működőképességet és végső soron a helyi szinten nyújtott szolgáltatások szintjét is. És újra nagy, kezelhetetlen. működésképtelen rendszereket kapnánk.
Zentán megszűnne az onkológia, a pszichiátria, a neurológia, az ortopédia és az urológia
A tervezetben az szerepel, hogy Észak-bánáti Egészségügyi Központot hoznának létre: a Zentai Egészségügyi Központot összeolvasztanák a Nagykikindai Egészségügyi Központtal, de később ennek a központnak az irányítása alá kerülnének az adai, a csókai, a magyarkanizsai és a törökkanizsai egészségügyi intézmények is.
Információink szerint a zentai átszervezés nem csak a dialízisre szoruló betegeket érintené, hanem többek között az onkológiai osztály is megszűnne, továbbá leépítenék az urológiai és ortopédiai osztályt is.
Az egyesület kitér arra is, hogy véleményük szerint elfogadhatatlan a Magyarkanizsai, az Adai és a Zentai Egészségház összevonása, valamint a Zentai Közkórház Kikindai Egészségügyi Központba való beolvasztása. Álláspontjuk szerint ez az elgondolás sem földrajzi, sem más nézőpontból nem elfogadható.
„A Zentai Közkórház beolvasztása az Észak-bánáti Egészségügyi Központba értelmetlen. A Zentai Közkórház az az egészségügyi intézmény, amely teljes mértékben ellátja Magyarkanizsa, Törökkanizsa, Csóka, Ada, Mohol, Zenta, Tornyos, Zentagunaras, illetve részben Topolya, Csantavér, Óbecse és Péterréve lakosságát.
A zentai kórház jelenleg lefedi a sebészeti, belgyógyászati – ezen belül a gasztroenterológia, szívgyógyászat és hematológiai, pneumológia, gyermekgyógyászat, neurológiai, pszichiátriai, ortopédia, urológia, onkológia, fül-orr-gégészeti, rehabilitáció, patológiai, radiológiai szakágak betegellátó és poliklinikai szolgáltatásait, a nappali betegellátást és a kemoterápiàs kezeléseket (egyre inkább növekvö pácienslétszámmal); dialízist, amely délutáni váltásban is a betegek rendelkezésére áll. Elfogadhatatlan a dializáló osztály áthelyezése Zentáról, mert ez azt vonná maga után, hogy a páciensek kénytelenek lennének minden második nap több tíz kilométerrel messzebb utazni, mint jelenleg, hogy megkaphassák a kezelést.
Arról nem is beszélve, hogy ily módon a Zentai Közkórház fejlődése leállna és gyermekosztály, bel- és nőgyógyászati osztály, valamint sebészeti betegellátóként működne tovább, urológiai és ortopédiai osztály nélkül, ahol új módszerekkel és műszerekkel folyik a betegek ellátása (amelyek a Nagykikindai Közkórházban nem elérhetők)” – olvasható az állásfoglalásban, amelyben a szervezet kitér a nyelvhasználati jogra is:
„Itt említenénk rneg az anyanyelv használati alkotmányos és törvényes garanciáinak kérdését. Köztudott, hogy a páciens a tüneteit legjobban a saját anyanyelvén tudja leírni, gondot kell fordítani arra, hogy Zentán ne szüntessék meg— elsősorban— a neurológiai és a pszichiátriai osztályt, ahol a nyelvi akadályok nagymértékben csökkentenék az orvosi szolgáltatás/betegellátás minőségét.”
Juhász Attila: Megfelelő módon reagáltunk
Juhász Attila, Zenta község tanácsának művelődéssel és oktatással megbízott tagja a Pannon RTV-nek nyilatkozott a témában, s elmondta, a 90-es és a 2000-es években is volt hasonló kezdeményezés. Hozzátette, hogy a mostani átszervezés kapcsán az önkormányzat, a helyi civil szervezetek és maga az intézmény is reagált a köztársaság szintű megvitatásra. Juhász szerint ezzel kapcsolatban már megtették a szükséges lépéseket és jelezték az illetékesek felé, hogy ezt az elképzelést semmilyen formában nem tudják támogatni.
„Nagyon fontos, hogy időben, megfelelő módon lereagáltuk, és most meg kell nézni a hátterét, hogy hogyan tudjuk valóban megtartani ezt az intézményt. Mi a Tisza mente oktatási, művelődési és – nagyon fontos –, hogy egészségügyi központjaként működjünk, mert nem csak a városnak, a régiónak, hanem a vajdasági magyar közösségnek is egy fontos intézményéről van szó. Tehát egyöntetűen felsorakoztunk és kiállunk azért, hogy a Zentai Közkórház továbbra is így, ahogy működött, sőt továbbfejlesztve, megmaradjon és dolgozzon a továbbiakban is.” – nyilatkozta Juhász Attila a Pannon RTV-nek.
Megszűnne a topolyai szülészet
A Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesülete szerint Vajdaság Autonóm Tartományban a fejlett technológia alkalmazását három egészségügyi intézményre kell központosítani: a Nagybecskereki Klinikai Kórházi Központra, a Szabadkai Klinikai Kórházi Központra, illetve az Újvidéki Klinikai Központra.
Megszűnnek a kórházakon kívüli szülészetek (Fotó: pannonrtv.com)
Ezért állásfoglalásukban többek között javasolják a Szabadkai és a Nagybecskereki Közkórház klinikai kórházi központtá fejlesztését, a Zentai Kórház vagy a Zentai Egészségügyi Központ megóvását és annak Szabadkával való összeköttetését és nem Kikindához való csatolását.
Az egyesület egy mondat erejéig kitér a topolyai szülészet megőrzésére, azonban azt megelőzően nem részletezi miért kellene azt megóvni.
A tervezetből azonban kiderül, hogy a szándék az, hogy megszűnjön minden olyan szülészet, ahol alacsony a születésszám és ahol nincsenek meg a megfelelő sebészeti körülmények, vagyis nincs lehetőség a sürgősségi-sebészeti ellátásra. Ebben az értelemben teljesen megszűnne a topolyai szülészet, amely az utóbbi időben az egyik leginkább anya- és bababarát intézménynek számított.
Szabadkán vérátömlesztő osztály nyílik
Nem csak Észak-bánáti, hanem Észak-bácskai központ is alakul, így a tervezet szerint Kishegyes és Topolya Egészségházait a szabadkaihoz csatolnák. Szabadkán egyébként egy vérátömlesztő osztály létrehozását is tervezik.
Vickó Ferenc: Megőrizzük a munkahelyeket
„Az egészségügyi rendszert hat régióra osztjuk, Koszovó mellett, amelyekben a polgárok a legmagasabb minőségű ellátást kapják majd, anélkül, hogy a nagyobb központokba kellene utazniuk. Az ellátást úgy szervezzük át, hogy azok 80 százaléka legfeljebb egy órányi utazásra legyen a lakhelyüktől. Az intézmények működése is jobb és gazdaságosabb lesz, hiszen a jelenlegi több mint háromszázról 117-re csökkenne a számuk, az összevonásoknak köszönhetően, viszont megőriznénk mind a 110 000 alkalmazottat” – magyarázta Vickó Ferenc, a fejlesztési terv online bemutatója alkalmával.
Az átszervezést egyébként Szerbia a Világbankkal együttműködve végzi és nemzetközi szakmai csoport felügyeletével és együttműködésével. A projekt részeként a tervek szerint a Világbanktól kapott támogatásból 10 mágneses rezonancia gépet, hat CT-t, 30 ultrahangos gépet vásárolnának, amellyel a rákmegelőzési kampányt szeretnék erősíteni, a cél pedig, hogy 2035-ig 105 000 emberéletet mentsenek meg.
Az online bemutatón elhangzott, hogy a jövőben nem az intézmény kapacitását veszik majd figyelembe az ellátás megszervezésénél, hanem a lakosság számát.
Az egészségvédelem középpontjában a jövőben az egészségházak kerülnek, amelyek rendelkeznek saját általános orvosi szakemberekből álló csapattal, de lesznek gyermekorvosaik, nőgyógyászaik és fogorvosaik is, míg a többi szakorvosi vizsgálatot az egyébként a kórházakban dolgozó szakorvosok végzik majd el, akik a munkaidejük egy részét majd ezekben az intézményekben töltik.
A Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesületének állásfoglalása itt olvasható el: Allasfoglalas
