Noha a VMSZ-nek részletes felügyelete van a magyar adófizetők pénzéből származó 64 millió eurós program felett, a hatályos szerbiai jogszabályok értelmében a párt a törvényes kereteken belül tevékenykedik. Azzal, hogy egy különálló alapítványt létesítettek a magyarországi költségvetési pénzek szétosztására a Vajdaságban élő kettős állampolgárok körében, a párt valójában egy szürke zónában mozog, ugyanis ezen terület törvényi szabályozása még várat magára.
A Prosperitati Alapítvány
A szabadkai székhelyű Prosperitati alapítványt 2016 januárjának végén alapították a magyar kormány hároméves program megvalósítására vonatkozó határozata alapján, amellyel a szerbiai kettős állampolgároknak nyújtanak segítséget. A 2016-2018 időszakban a falvak, mezőgazdaság és kisvállalkozások fejlesztését célzó programot a magyar költségvetésből finanszírozzák. A magyar kormány VOICE-nak küldött levele szerint az alapítvány számlájára június végéig 640.000 eurót utaltak át. Az alapítvány működési szabályzata szerint az igazgatóbizottságban a VMSZ és a magyar kormány képviselői ülnek, annak ügyvezetője pedig Juhász Bálint, a párt tisztségviselője. Az igazgató bizottság „külső szakértők” javaslata alapján hagyja jóvá a pályázóknak kiosztandó pénzösszegeket.
Az alapítvány: VMSZ-es többség az igazgató bizottságban és az alapítók között
Az igazgató bizottságnak pillanatnyilag öt tagja van. A testület elnöke Nagy Imre, a VMSZ tagja és a párt képviselőjelöltje a 2012. május 6-i tartományi választásokon a temerini szavazóegységben. Földi Márta, a VMSZ listavezetője a csantavéri helyi közösségi választásokon, amelyekre 2015. július 19-én került sor. Somogyi Sándor szintén a VMSZ tagja, Nagy Miklós pedig a zentai székhelyű Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke. Amint az a magyar kormány válaszából kiderül, Budapest érdekeit a testületben Skapinyec Péter képviseli. A fentiek alapján egyértelmű, hogy az igazgató bizottságban a VMSZ rendelkezik többséggel.
De az alapítók között is e párt dominál. A Prosperitati Alapítványnak öt alapítója van. A már említett Somogyi Sándor és Nagy Imre mellett az alapítók között van a CMH is, amelynek képviselője Dudás Károly, a VMSZ Tanácsának elnöke.
A VMSZ ilyen mértékű túlsúlya nem csak politikai ellenfeleik körében váltott ki tiltakozást, de a közvélemény egy részének a nemtetszését is kiváltotta. Pásztor István, a VMSZ elnöke újságírói kérdésre korábban azt válaszolta, hogy „a párt nem vesz részt a pénzeszközök szétosztásában. Minden a Szerb Köztársaság jogszabályaival összhangban történik, mi pedig arra fogunk törekedni, hogy ez mindvégig így legyen. Az, hogy valaki tagja egy pártnak, nem kell, hogy azt jelentse, hogy ezzel kizárják bizonyos tevékenységekből, amelyeket nem tilt a törvény, az ilyen tevékenységet pedig nem tiltja”.
Korrupcióellenes Ügynökség: Figyelemmel tartjuk a tevékenységet
A VMSZ szerepét a Prosperitati Alapítványban a Korrupcióellenes Ügynökség is vizsgálta. Mint a VOICE-nak e független testületnél elmondták, a VMSZ úgy nyilatkozott, hogy „az alapítvány nem finanszírozza a VMSZ-t”, ugyanakkor a VMSZ lakossági fórumaira meghívja az alapítványt, hogy az mutassa be projektumait. Mint a válaszból kiderül, „az alapítvány ezért nem fizet a VMSZ-nek”. Az ügynökség ugyanakkor jelezte, figyelemmel kíséri az alapítvány tagjainak tevékenységét.
„Az ügynökség saját tevékenysége keretében információkat és bizonyítékokat gyűjt az illetékes szervektől, és ha bebizonyosodik, hogy megsértették a Korrupcióellenes ügynökségről szóló törvény rendelkezéseit, hivatalból eljárást indítanak azon tisztségviselők ellen, akik az alapítvány tagjai vagy pedig kezdeményezik a megfelelő eljárások megindítását az illetékes szerveknél” – áll a VOICE-nak küldött válaszban.
Az Állami Számvevőszék szintén „átfésüli” a VMSZ ügyvitelét. A VOICE-nak válaszolva elmondták, hogy „megkezdték a VMSZ könyvvizsgálatát, de először a 2015-ös évet tekintik át.”
Közlekedőedény egy joghézag alapján
Amint azt a VOICE-nak Miroslava Milenović, a Korrupcióellenes Ügynökség Tanácsának tagja és Ivan Ninić, a Joguralmi Központ elnöke elmondták, a Korrupcióellenes ügynökségről szóló aktuális törvény számos joghézagot tartalmaz és számos szituációt egyáltalán nem is szabályoz.
A szakemberek arra mutattak rá, hogy első látásra egyértelmű a VMSZ-es befolyás és kapcsolatok az alapítványon átfolyó pénzzel, viszont egy eljárást nem lehet benyomásokra alapozni, ahhoz tények kellenek, konkrét bizonyítékok alapján.
„Ha tudjuk, hogy az alapítvány egy közlekedőedényként szolgál a magyar kormány pénze részére és a kulcsfontosságú pénzügyi döntéseket az alapítvány vezetése hozza meg, akkor világos a VMSZ tisztségviselőinek szerepe is. Ennek ellenére, csakis egy konkrét bizonyíték, egy dokumentum lehet az alapja egy olyan döntésnek, amely szerint a VMSZ tisztségviselői esetében érdek összeférhetetlenség áll fenn. Ha pedig ilyen dokumentum nincs, akkor érdek összeférhetetlenség sincs” – mondják.
Szerintük ez a helyzet jogilag hasonló a Dragica Nikolić Alapítványéval, ahol a közvéleménynek az a benyomása, hogy érdekek összeférhetetlensége áll fenn, viszont másrészt a fennálló törvények alapján a „first lady” tevékenységében semmi vitatható nincs.
„Ezen két alapítvány pénzfolyamainak átláthatatlansága jelzésértékű, hogy valami nem úgy működik, ahogy kellene, de ez nem jelenti egyben azt is, hogy érdekek összeférhetetlensége állna fenn” – áll Ninić és Milenović írásos válaszában.
Transparency: Több figyelmet fordítani a pártalapítványokra
A Transparency civil szervezet szerbiai irodája szerint a Prosperitati helyzete „a legjobb esetben is szokatlan”.
„Még ha abból a feltételezésből is indulunk ki, hogy minden a legjobb szándékkal, bárminemű politikai vagy személyes érdek nélkül történik, el kell ismernem, hogy példátlannal tartom, hogy egy alapítvány igazgató bizottságában egy kormány és egy politikai párt képviselői ülnek. Itt a magyar kormányról van szó, de lényegében ugyanez lenne a probléma csak sokkal szemmel láthatóbb, ha az alapító a szerb kormány lenne” – mondta el Nemanja Nenadić, a szervezet programigazgatója.
„Noha, amint az a Korrupcióellenes Ügynökség és a VMSZ magyarázatából is kiderül, itt nincs szó pártpénzelésről az alapítvány részéről, de hiszem, hogy könnyen előállhat olyan helyzet, hogy az alapítvány valami módon mégis segíti a párt promócióját, például azzal, hogy megjelenik pártrendezvényen. Ez felveti az ilyen segítség engedélyezettségének kérdését, mert tilos a pártok finanszírozása egyesületek, állami intézmények, külföldi magánszemélyek vagy cégek részéről” – tette hozzá Nenadić. Hozzátette, hogy figyelmet kellene fordítani a pártalapítványokra.
„A pártalapítványok és általánosságban az alapítványok Szerbiában több figyelmet igényelnének. Erre az első alkalom a párttevékenységek finanszírozását szabályozó törvény küszöbönálló módosítása, de még számos kérdés fennáll, amelyek már felvetődtek az olyan alapítványokkal kapcsolatban, amelyekben állami tisztségviselőknek vagy más politikusoknak van szerepe” – hangsúlyozza.
Natalija Jakovljević/Sinkovics Norbert (VOICE)
