Az Egyesült Államok után Kínának is sikerült a Marsra lépnie. A Tienven-1 űrszonda és a marsjáró sikeres leszállást hajtott végre a vörös bolygón szombaton, a marsjáró néhány napon belül meg is kezdi felfedezőútját.

 

Az űrszondát 2020 júliusában indították a kínaiak, februárban érkezett meg a Marshoz, majd bolygó körüli pályára állt. A tavalyi különlegesen előnyös indítási ablakot többen is kihasználták és Kína mellett az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek is missziót indított. Kína tavaly ötvenedik évfordulóját ünnepelte annak, hogy az első műholdjukat felbocsátották.

 

A marsjáró a bolygó északi féltekéjén, az UtopiaPlanitia síkságon szállt le, a NASA adatai szerint itt óriási mennyiségű fagyott víz található a felszín alatt. A marsjáró ezt a környéket fogja kutatni, a tervek szerint radarral a felszín alatt is.

 

A Csu-zsung (Zhurong) a kínai mitológiában szereplő tűz istenségéről kapta nevét, 240 kilogrammos és várhatóan legalább 90 napig marad életben.

 

Néhány napon belül az eszköz legördül a leszállóegységről és „kicsomagolja” magát. Négy napelem szárny fog rajta kinyílni, amelyek visszahúzhatók, így a Csu-zsung néha le tudja rázni magáról a felgyülemlett port.

 

Kína igencsak aktív az utóbbi időben a világűrben. A Hold sötét oldalát érték el 2019-ben a Csang’o-4 szondával, terveik szerint hamarosan kínai űrhajós is lesz a Holdon. Elkezdték megvalósítani a Nemzetközi Űrállomás saját, kínai változatát, ehhez már fent is van a főmodul. Tíz éven belül a Jupiterhez és a Vénuszhoz is el akarnak jutni. Kína nem titkolt terve, hogy 2049-re a világ vezető űrhatalma legyen. Abban az évben lesz százéves a Kínai Népköztársaság.

 

A Föld körül keringő műholdak számában is feljött Kína a második helyre (az Egyesült Államok az első), ez többek között azért fontos, mert Kína mára kifejlesztett egy teljesen önálló navigációs rendszert (BeiDou), és ezzel függetleníteni tudja magát az amerikai GPS rendszertől.

 

Kína elkezdett az oroszokhoz közeledniés ez úgy tűnik Oroszországnak sincs ellenére. Megállapodás született már egy Holdon felépítendő, közös bázisról és az együttműködés miatt Oroszország év elején kilépett az amerikai-orosz partnerségből, amelynek célja ugyancsak egy közös, Hold körüli állomás létrehozása volt.

 

A Csu-zsung nem lesz egyedül a vörös bolygón. Az amerikai Perseverancemarsjáró már február óta nézelődik a Mars felszínén, sőt egy kis helikoptert is röptettek. Az Ingenuity elnevezésű eszközzel történelmet írtak, hiszen azelőtt nem sikerült idegen bolygón felszállást és repülést végrehajtani. Amerikának még egy„veterán” marsjárója, a Curiosity is aktív a bolygón.

 

Kína sikeres Marsra lépéséhez a NASA is gratulált.

 

A mostani kínai Marsra lépéssel kapcsolatban a legtöbb helyen megjegyzik, hogy ez eddig csak az Egyesült Államoknak sikerült. Szigorúan véve azonban megelőzte őket a Szovjetunió 1971-ben. A Marsz-3 űrszonda leszállóegységét ugyan letették a Mars felszínére, de 110 másodperces működés után megszakadt vele a kapcsolat, ezért nem számítják a sikeres küldetések közé.

Egyelőre még csak rajzon, a Csu zsung a Marson (Wikipedia)