Szerbiában január 19-én kezdődött meg a tömeges oltás. Már a kezdeti fázisban sokat olvashattunk arról, hogy az országban kifejezetten jól halad az oltási kampány: a folyamat szervezetten működik, az oltási hajlandóság felfelé ível. Egyre többen teszik fel viszont a kérdést, hogy mi történik akkor, ha a vakcinára regisztrálók közül mindenki megkapja az oltóanyagot, az átoltottság viszont nem éri el a szükséges szintet. Kormányzati szinten is egyre több döntés születik, amely a vakcina felvételére próbálja ösztönözni a polgárokat – ezekről is beszélgettünk a lapunknak nyilatkozó szakértőkkel.
Országos szinten (május 15-én) a felnőtt lakosságnak nagyjából 42 százaléka kapta már meg az oltást, az egyes helységek között viszont nagy különbségek vannak az átoltottság mértékében. A teljesség igénye nélkül nézzük meg, mi a helyzet néhány községben:
- Kanizsa, május 10-ei adatok: a községben 5409-en kapták meg az első oltást, közülük 3945-en a másodikat is – ez nagyjából a felnőtt lakosság 32 százalékát jelenti.
- Ada, május 10-ei adatok: Az első oltást 3561-en kapták meg, a második oltást pedig 2683-an, a beoltottak száma így a felnőtt lakosság 35 százalékát teszi ki.
- Zenta, május 10-ei adatok: Mintegy 5500 polgár kapta meg eddig az első oltást, 3800 pedig a másodikat is. Ez a felnőtt lakosság nagyjából 40 százaléka.
- Szabadka, május 19-ei adatok: Közel 70.000 adag vakcinát adtak be, a második dózist nagyjából 30.000-en kapták meg. Eddig a felnőtt lakosság 25 százalékát oltották be.
- Belgrád, május 13-ai adatok: Az első dózist 639.179-en, a másodikat 510.301-en kapták meg, a felnőtt lakosság 45,9 százaléka kapott legalább egy vakcinát.
Az adatokból látszódik, hogy január 19-e óta nagy léptékben haladtunk előre – vannak községek, ahol az átoltottság e cikk megjelenéséig már várhatóan eléri az 50 százalékot is. Csakhogy a nyájimmunitás eléréséhez szakértők szerint a népesség legalább 70, de inkább 90 százalékát kellene beoltani, de még ez sem jelentene garanciát arra, hogy az kialakul.
Zentán is jól halad a vakcináció: a felnőtt lakosságnak nagyjából negyven százaléka már megkapta az oltást (Fotó: Kókai Csilla)
Az oltási kedv növelését világszerte különböző ötletekkel igyekeznek növelni: Nyugat-Virginiában például 100 dolláros megtakarítási kötvényt kapnak a beoltott fiatalok, Magyarországon sok helyre csak védettségi igazolvánnyal lehet bemenni, világszerte számos vállalat pénzzel is jutalmazza azokat a dolgozókat, akik beoltatják magukat. Nem kell viszont „messzire mennünk”, Szerbiában is találhatunk hasonló – és heves vitákat kiváltó – intézkedéseket.
Minden intézkedést egyedileg kell vizsgálni a diszkrimináció szempontjából
Aleksandar Vučić államfő már többször hangsúlyozta, hogy a kormány nem fog olyan döntéseket hozni, amelyek következtében negatív diszkriminációban részesülnének azok, akik nem vették fel az oltást. Ehhez viszont mindig hozzátette azt is, hogy „azon lesznek, hogy a felelősségteljes polgárokat megjutalmazzák”.
Mint kiderült, a jutalmazásra Vučić a szó legszorosabb értelmében gondolt: május elején bejelentette, hogy minden polgár 3000 dinárt kaphat, aki megkapta a vakcina első dózisát. Az elnök ugyanekkor azt is kilátásba helyezte, hogy bizonyos munkahelyeken csak azok mehetnének fizetett szabadságra koronavírus-fertőzés esetén, akik megkapták a védőoltást, a többieknek pedig csak a fizetetlen betegszabadság állna a rendelkezésükre. Hozzátette, ez utóbbiról a kormánynak kellene döntenie, szakértők viszont felhívták rá a figyelmet, hogy egy ilyen különbségtételhez a munka törvénykönyvének módosítására lenne szükség.
Józsa László szabadkai ügyvéd lapunknak nyilatkozva azt mondta, a 3000 dináros jutalomhoz hasonló ösztönzések nem problémásak jogi szempontból, a járványügy szempontjából pedig kifejezetten hasznosak.
– Az ilyen intézkedések önmagukban nem diszkriminatívak. Ha a jutalmazás csak azokra vonatkozna, akik az elnök bejelentése után veszik fel a vakcinát, a korábban beoltottak pedig kimaradnának, más lenne a helyzet – ekkor már alkotmányba ütköző megkülönböztetésről beszélhetnénk. Ugyanígy alkotmányellenes lenne bármilyen döntés, ami valamilyen alapjogtól fosztja meg azokat, akik nem oltatták be magukat. Semmilyen körülmények között sem lenne például jogszerű a járulékot fizető betegekre terhelni a gyógykezelés költségeit, hiszen a gyógykezelés mindenkinek alapvető joga – fejti ki a szakember.
„Bármely intézkedés csak akkor lehet jogszerű, ha nem jár aránytalan korlátozással” – mondja Józsa László (Fotó: sajtoszabadsag.org)
Józsa a diszkriminációval kapcsolatban kiemeli, hogy minden egyes intézkedést egyedileg kell megvizsgálni.
–Minden helyzetben mérlegelni kell, fel kell állítani egy fontossági sorrendet. A járvány elleni védekezés kiemelt társadalmi érdek. Úgy gondolom, ésszerű például egy olyan korlátozás, amely szerint bizonyos helyekre csak beoltottak mehetnek. Nagyon fontos viszont, hogy minden intézkedést egyenként megvizsgáljunk, hiszen minden döntés csak akkor lehet jogszerű, ha nem jár aránytalan korlátozással az elérni kívánt célhoz képest – magyarázza.
A pszichológus szerint a jutalmazás hosszútávon kifizetődőbb lehet, mint a büntetés
A járványügyi intézkedések és a különböző, vakcinafelvételre bátorító módszerek persze teljesen másként hathatnak egy-egy személyre. Egy közös társadalmi cél elérésénél mindig fontos megvizsgálni az „emberi szempontot” is, vagyis azt, hogy mi húzódhat meg a polgárok döntésének a hátterében.
Vijatov Hagymás Júlia egészségpszichológiai szakpszichológus, a Zentai Közkórház munkatársa szerint elsősorban a felerősödött félelem és bizonytalanság az oka annak, hogy sokan idegenkednek az oltásoktól.
–Hatalmas a bizonytalanság érzése az emberekben. Sokan nem tudják, kinek higgyenek és kinek ne, ez pedig folyamatos szorongást okoz. A világjárvány önmagában is óriási szorongással jár, a sok, egymásnak sokszor ellentmondó információ viszont csak tovább fokozza ezt.
A szakember az egyik legnagyobb problémát abban látja, hogy az emberek nagy része elsősorban a közösségi médiából tájékozódik, nem pedig hivatalos forrásokból.
Vijatov Hagymás Júlia szerint a világjárvány önmagában is óriási szorongással jár, a sok, egymásnak sokszor ellentmondó információ viszont csak tovább fokozza ezt (Fotó: Révész Róbert)
– Minél többször látunk valamit, annál jobban megmarad bennünk. A közösségi média emiatt különösen veszélyes tud lenni, hiszen sokszor azok a hangosabbak, akik részinformációkat vagy akár téves információkat közölnek. Fontos lenne, hogy az emberekhez a hiteles források jussanak el, a közösségi média működése viszont nem feltétlenül kedvez ennek – magyarázza.
A pszichológus szerint a szakemberekkel szembeni bizalmatlanságot és a vakcinákkal kapcsolatos félelmet több dolog együtthatása okozhatja.
– Elsősorban közrejátszik ebben a már említett probléma, miszerint rengeteg az interneten a dezinformáció. Ezenfelül megfigyelhetőek az emberek viselkedésében különböző, ún. kognitív torzítások, mint például a negatív szűrés, a pozitívumok leértékelése vagy az elhamarkodott következtetés. Aki hajlamos ezekre, az kiragad egyes részeket a kontextusból és csak azokra fókuszál, az ellenérvekről tudomást sem véve – mondja.
A pszichológus szerint ez tulajdonképpen egyfajta védekezési mechanizmus is, hiszen nagyobb biztonságban érzi magát az ember, ha azt gondolja, valamiben teljesen biztos lehet. Önmagában a félelem érzése viszont érthető, hiszen a mi generációnk még nem élt át ehhez hasonló helyzetet és valahogy próbál megbirkózni az újdonsággal.
A vakcina felvételére ösztönző jutalmakkal kapcsolatban a szakember kiemeli, hogy habár egyénfüggő, kinél mi válik be, a jutalmazás általában hosszútávon kifizetődőbb módszer, mint a büntetés:
– A büntetés szorongáskeltő, a szorongás szintje pedig így is sokat nőtt az emberekben a pandémia miatt. Egyébként persze mentalitástól, kultúrától és gazdasági helyzettől is függ, melyik ország milyen irányból közelíti meg a dolgot. Szerbia rossz gazdasági helyzetben van és a lakosság is makacsabb, a büntetésnél itt valószínűleg nagyobb eredményt lehet elérni a jutalmazással.
A tudománnyal szembeni szkepticizmussal kapcsolatban interjúalanyunk kiemeli:
– Bíznunk kell az orvostudományban, sok-sok kutatás és fejlesztés van az elért eredmények mögött. Nemrég Fenyvesi Attila, a kórház patológusa tartott egy előadást, ahol egy találó hasonlatot fejtett ki. Elmondta, hogy habár a koronavírusnak ez a változata új, hasonlóval már találkoztak a szakemberek – ha pedig valaki régóta tud almáspitét sütni, nem tart neki sokáig megtanulni azt sem, hogyan kell elkészíteni az ananászos változatot.
Kókai Csilla
Egyre több a védőoltás felvételére ösztönző intézkedés (Fotó: Pixabay)
A cikk szerb nyelvű változata itt olvasható.
Ez a cikk az Együtt az aktív polgári társadalomért – ACT című projektum keretein belül jött létre, amelyet a Helvetas Swiss Intercooperation és a Građanske inicijative szervezetek bonyolítanak le a svájci kormány támogatásával. A cikkben közölt szerzői álláspontok és vélemények nem feltétlenül tükrözik a svájci kormány, a Helvetas és a Građanske inicijative álláspontját és véleményét.
