Heves vita zajlott az uniós csúcson a melegellenes magyar törvénymódosításról; a franciaországi régiós választásokon rendkívül kevesen vettek részt, de legalább nem a szélsőjobbra szavaztak; Japánban, aki nem kocsmázik, akár még az olimpiai játékokat is élőben nézheti – ezekről írt a héten a világsajtó.
EB szivárványos színek nélkül
A varsói Gazeta Wyborcza az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) döntését elemzi, amellyel a német–magyar labdarúgó mérkőzés előtt megtiltották, hogy a müncheni stadiont szivárványos színekkel világítsák ki:
„Az UEFA a tolerancia és a tisztelet mellett áll, de csak azon országokkal szemben, amelyek tiszteletben tartják ezeket az értékeket. Amikor azonban a láthatáron olyan autokraták jelennek meg, akik nem törődnek ezekkel az elvekkel, akkor behúzza a fülét-farkát.”
A Mühlhausen-i L’Alsace napilap pedig ezt így látja:
„Az UEFA döntésénél fontosabb a 13 európai ország minisztereinek nyilatkozata: ők az Európai Bizottságot arra kérték fel, hogy tegyen lépéseket Magyarország ellen. Pontosan itt rejlik az Európai Unió tragédiája: nem képes érvényesíteni saját szabályainak és mindenekelőtt saját értékeinek betartását.”
Magyarországnak nincsen helye az Európai Unióban
Heves vita zajlott az uniós csúcson a melegellenes magyar törvénymódosításról, írja az Euronews. Főként Mark Rutte holland miniszterelnök támadta Orbán Viktor miniszterelnököt a minap elfogadott homofób törvénymódosítás miatt.
„Mark Rutte mellett a portugál kormányfő, Antonio Costa is azzal érvelt, Magyarországnak nincs helye az unióban, ha nem tiszteli a közös értékeket. A vitában az összes tagállam szót kért.”
A szovjetek elleni német támadás 80. évfordulója
Frank-Walter Steinmeier államfő arra szólította fel a németeket, hogy a korábbiaknál több érzékenységet mutatva emlékezzenek meg a Szovjetunióban elkövetett bűncselekményekről, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„A volt Szovjetunió népeinek 27 millió áldozata volt a Németország által indított háború következtében, és ezek közül 14 millió áldozat civilként esett el. Steinmeier emlékeztetett rá: »A németek által a háborúban elkövetett bűncselekmények miránk nehezednek. Az nehezedik ránk, hogy ezt a háborút apáink, nagyapáink, dédapáink vívták, akik ezekben a bűncselekményekben is részt vettek.«”
A konzervatív klerikális Ebrahím Raíszi az új iráni elnök
Az isztambuli Karar napilap erről ezt írja:
„Várható volt, hogy Ebrahím Raíszi nyeri meg a választásokat, mert a teheráni rezsim ezt így akarta. Sok olyan reformista jelöltet, mint Mahmud Ahmadinezsád volt elnököt, az Őrök Tanácsa nem fogadta el jelöltnek. Raíszi a 2017-es választásokon még a szavazatoknak csupán a 38 százalékát szerezte meg. Az, hogy ezúttal 62 százalékot kapott, nem a népszerűsége növekedése miatt történt. Az eredmény mögött a nagyon alacsony részvételi arányt jelzi. A választásokon ugyanis a szavazáshoz jogosultak csupán 48 százaléka vett részt.”
Kevesen szavaztak, de bár nem a szélsőjobbra
Az El Periodico de Catalunya napilap a szomszédos franciaországi regionális választásokat elemzi:
„Ez volt az utolsó igazi erőpróba a jövő évi elnökválasztás előtt, még akkor is, ha nem a regionális képviselők döntenek Franciaország jövőbeli politikájáról. Most ismét felmerül a kérdés, hogy végül is mennyire lesz erős a jobboldal Franciaországban. A Macron-féle La République en Marche kevéssé kötődik a régiókhoz, és mindenesetre új, szélesebb koalíciókra van szükség Marine Le Pen megállításához. Születik egy közös front a jobboldali szélsőségesek ellen?”
A párizsi Libération napilap így elemzi a francia regionális választásokat:
„Már sok jel utalt arra, hogy az emberek inkább távol fognak maradni a választásoktól. Az eredmény azonban mindenkit meglepett: a nem szavazók száma olyan történelmi rekordot ért el, amelyet csupán a koronavírussal nem lehet megmagyarázni. Az alacsony választási részvétel bár a szélsőjobboldali Rassemblement National nevű pártot megfékezte.”
A tokiói olimpián lesznek nézők – csak ne kocsmázzanak
Korlátozott számban, de lehetnek japán nézők a július 23-án kezdődő tokiói olimpia versenyein. A szervezők – a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal történt egyeztetés után – hétfőn azt közölték, hogy az adott helyszín befogadóképességének legfeljebb ötven százalékát lehet megtölteni szurkolókkal, a maximális létszám tízezer ember lehet. A tokiói Yomiuri Simbun napilap megkönnyebbülten írja:
„A szervezőknek most meg kell próbálniuk lecsillapítani a polgárok aggodalmait és garantálni a nézők biztonságát. Egy tanulmány szerint ezt úgy is el lehetne érni, ha a nézők a sporteseményeken való részvétel után egyenesen hazatérnének anélkül, hogy bemennének egy étterembe vagy egy kocsmába.”
Az ugyancsak tokiói Asahi Shimbun napilap másként értékeli ezt a döntést:
„A szakértők kifejezetten arra szólítottak fel, hogy a játékokat nézők nélkül bonyolítsák le. A jelenlegi tokiói fertőzési helyzet és a delta-variáns terjedése miatt a tudósok javaslata helyénvaló, amelyet azonban a szervezők teljesen figyelmen kívül hagytak. Pontosan ez a japán kormány stílusa a világjárvány kezdete óta – tanácsokat csak akkor vesznek figyelembe, ha a politikusok egyetértenek a szakértők véleményével.”
Orbán Viktor az EU-s csúcson. Össztűz az összes tagállam felől.
