Augusztus 9-én kezdődik az idei Sziget Fesztivál, sorrendben a huszonötödik, tehát egy jelentős fordulópont is egyben a rendezvény történetben. A negyed évszázad tiszteletére újítjuk fel (poroljuk le…) és folytatjuk immár itt, helyben, a szabad fórumunkon a sorozatot, amely sok-sok átalakuláson és metamorfózison esett át nyomtatott megjelenése idején, de mindvégig kitartott az eredeti elképzelés mellett, hogy élményszerűen elevenítse föl a Sziget Fesztivál történetét, illetve annak legfontosabb eseményeit.

 

A 2003-as Sziget Fesztivál eseményeinek felidézésében odáig jutottunk legutóbb (lásd még: Szigeti históriák – 2003, Magyar Szó, Üveggolyó, 2008. december 29.), hogy miután a rendezvény utolsó utáni napján, tehát a zárónap estéjén, de már éjfél után kiraboltak bennünket, több mint fél napunk ment el arra, hogy feljelentést tegyünk a rendőrségen. Majd pedig, mint egy vert sereg, hazaindultunk – akkor még Bonifáccal, a Képes Ifi szerkesztőségi autójával. Útközben betértünk a Ferihegyi repülőtér kettes termináljára, hogy kivigyük oda a Londonból a fesztiválra érkezett barátunkat. A történet folytatását a nem sokkal később, a zEtna webmagazin számára készült In memoriam 1CL03334 című novellámban meséltem el… (Az elbeszélés címében található igencsak kacifántos betű- és számsor pedig a rablás során eltűnt szerkesztőségi digitális fényképezőgépünk gyári számával azonos.)

 

Ücsörögtünk ott a Ferihegy 2 várótermében lévő étteremben, de mivel itt pincér nem volt, hanem amolyan menzarendszerrel kellett volna piát s kaját vételeznünk, nem fogyasztottunk semmit. Meki már azt tervezgette, hogyan jön el két hét múlva Újvidékre: Andrej haverunk, aki ugyancsak Londonban él, ugyanis akkor kap szabadságot, s együtt ruccannának haza. Ő most visszamegy, holnap már dolgoznia kell, s attól függően, hogy milyen járatra kerül, dől majd el, hogy mikor tudnak jönni. Jöttek-mentek körülöttünk az emberek, s Zoli egyszer csak örömmel újságolta, hogy Meki gépét végre kiírták a kijelző táblán a következő járatok között.

Félbe hajtottam az újságot. „Növelte a Sziget az m2 nézettségét

MÉDIA A szervezők szerint sikeres volt a TV Sziget, amelyet minden este az m2-n sugároztak. A napi másfél órás adások alatt a csatorna nézettsége általában megduplázódott.

Tervezik a műsor folytatását, lehetséges, hogy még idén látható lesz újabb széria, de legkésőbb a jövő évi fesztiválon.”

Ezek amolyan kishírek voltak a Metróban a Szigetről: „A Rajkó zenekart is meghallgatta

ESÉLYEGYENLŐSÉG Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter is kilátogatott a Szigetre. A miniszter asszony megtekintette az értelmi fogyatékosok színielőadását, találkozott a civil szervezetek képviselőivel, illetve kipróbálta az Ability park kerekes székes akadálypályát is.”

 

A csiga meg csak huss…

 

„Kincsvadászat a Sziget fődíjáért

JÁTÉK A fesztivál programjaiból természetesen nem hiányozhatott a játék sem. A Kincskereső Sátornál érdekes játékokban vehettek részt a látogatók.

A napi játékok nagyon népszerűek voltak, körülbelül 250 játékos kedvű Sziget-lakó kereste fel a sátrat. Aki jól teljesített, zsetonokat kapott, melyeket a sátorban apró ajándékokra válthatott. Aki viszont a kincsre pályázott, az betehette zsetonjait a bankba, és tegnap a fődíjjal térhetett haza. A szervezők százezer forintot rejtettek el a Szigeten, amelyért körülbelül 25 Sziget-lakó versengett.”

 

Csigák versengtek a bennmaradásért

 

VALÓSÁGSHOW A Sziget Fesztivál ideje alatt újabb valóságshow-val ismerkedhettek meg az érdeklődők.

A Csiga Valóságshow otthonául az Zöld Udvar szolgált. Itt éldegélt a csigavilla hat lakója, akik közül minden este kiszavaztak egyet a Sziget-lakók. A kiszavazott játékos visszakerült eredeti lakhelyére, a Duna-partra.

A brazil szappanoperákból ismert nevekkel ellátott csigáknak még jakuzzijuk is volt az építményben. Éjszakára természetesen kitelepítették őket ideiglenes lakóhelyükről, nehogy bajuk essen.”

Ja! Akárcsak anyósom régi viccében, amikor a gerontológiai központban sportnapot szerveznek, s kiviszik az időseket a rétre csigát gyűjteni. Este aztán összegzik, hogy kinek mennyire telt meg a kosárkája, összeszámolják, ki mennyi csigát gyűjtött. Józsi bácsi tizenhárom, Piroska néni négy, Ilus néni kilenc, Pista bácsi kettő, Julis néni semmi…

– Hát Julis néném, maga miért nem gyűjtött csigákat?

– Gyűjtöttem volna én, fiam. De megláttam a jószágot, lehajoltam érte, a csiga meg csak huss!

 

Szelektív hulladékgyűjtés

 

Talán fel is néztem egy pillanatra az újságból, no nem azért, hogy röhögjek, mert ahhoz egyikünknek sem volt kedve az adott pillanatban, s még csak nem is azért, hogy legalább a viccet elmeséljem, s így próbáljam meg jobb kedvre deríteni a többieket. Zoli újra azon győzködte Mekit, hogy fogadja el a pénzt, nehogy aztán gond legyen. Továbbra sem akarta elvenni, mondván, hogy Londonban már rendben lesz a dolog, ha leszállnak a Heathrow-n, bemegy valakihez a repülőtéren és kér kölcsön benzinre. Végül aztán mégis elvette, azzal, hogy két hét múlva visszahozza.

No végre! Ha nem is volt ez egy sorsdöntő kérdés, ettől valamelyest mégis megnyugodtam. „Sokan folytatnák otthon a szemét szétválogatását

Idén már második éve szervezett szelektív hulladékgyűjtést a Szigeten a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

Már a végső számvetés előtt látható volt, hogy az akció ebben az évben sikeresebb volt, mint tavaly. Több tonna műanyag és több száz kiló alumíniumhulladékot sikerült szétválogatva összegyűjteni.

A Sziget területén 380 zsáktartó állványt és 23 ezer műanyag szemeteszsákot helyeztek ki a szervezők. Emellett a Biomark Kft. segítségével ötven darab üveggyűjtő konténert is ki tudtak tenni, illetve hatvan darab olajgyűjtő konténert is telepítettek. A fesztivál ideje alatt készült egy közvélemény-kutatás is, amelyből az derül ki, hogy a Sziget-lakók nagy része fontosnak tartja a környezet védelmét, és szívesen gyűjtené otthon is szelektíven a hulladékot.

Változó az okok megítélése

Szintén fontosnak tartják, hogy a lakóhelyükön is legyen szelektív hulladékgyűjtés. A szemét ily módon való válogatásának legfontosabb okaként a legtöbben a veszélyes hulladékok biztonságos kezelését nevezték meg, és csak második helyre került az újrahasznosítás megkönnyítésének szempontja.”

 

És a Red Hot Chilli Peppers hol maradt?!

 

Gerendai: kegyes volt az idő

Jövőre akár a Red Hot Chili Peppers is igent mondhat

Az első két esős nap nem tett jót a Sziget Fesztiválnak. Az anyagiakat tekintve tegnap reggel még mínuszban voltak a mutatók.

Gerendai Károly, a Sziget főszervezője lapunknak elmondta, mindig az esőtől félnek a legjobban, mert az tönkreteheti az egész rendezvényt. Legutóbb ilyen kevesen, mint az első két napon, 1997-98-ban voltak.

Gerendai szerint azonban ha ezt a két napot nem számítjuk, az idei fesztivál nagyon jó hangulatú volt, a bulik is általában jól sikerültek, ráadásul biztonság szempontjából is jobb volt minden, mint az eddigi években.

Azt is megtudtuk, hogy az esőmentes napokon több vendég volt, mint tavaly. Arra a kérdésre, hogy mi az, amin még változtatni kellene, többek között az a válasz hangzott el, hogy még mindig csökkenteni kellene azon autók számát, amelyek behajthatnak a Szigetre, növelni kellene az idén már tízezer négyzetméteren lerakott járólapok számát, és szükséges lenne tovább növelni a kivilágított területek nagyságát.

Novemberben döntenek

Arról, hogy jövőre kiket hoznak a rendezvényre, még nem sokat tudott mondani.

Általában az a cél, hogy ne nagyon hívjanak vissza fellépőket, de ha más nem ér rá, kénytelenek olyan előadót hívni, aki szerepelt már a Szigeten.

Az érdemi egyeztetéseket a zenekarokkal azonban csak október-november környékén tudják elkezdeni. Akiket nagyon régóta szeretnének hozzánk elhozni: a Red Hot Chili Peppers, a Blur és a RadioHead.

Az idei évről, akit valószínű, hogy többet nem hívnak vissza, az Panjabi MC, mert ő csalódás volt a szervezők számára. A jövő évi jegyek árára vonatkozóan csak annyit sikerült megtudnunk, hogy várhatóan emelkedni fognak, de azt még nem tudni, mennyivel. Ezt majd a bevételek és a költségek aránya határozza meg.”

Nem voltam ott Panjabi MC koncertjén, tehát nem is tudhatom, miért okozott ekkora kiábrándulást a szervezőknek, hogy máris ki merik jelenteni a sajtónak: Márpedig őt többé soha! S igazából, nem is tudom, ki az a Panjabi MC, milyen zenét játszik, honnan jön, hová tart, s egyáltalán: Mit akar itt?! Még szerencse, hogy régi szokásom szerint, hoztam haza magammal szép számmal a Pesti Est Sziget-különszámából. Megnézem már… „Panjabi MC James Brown és a tradicionális panjabi népi kultuszhős, Kuldip Manak muzsikáján nőtt fel Coventryben. A hiphopot a távol-keleti népzenei jegyekkel ötvöző zenész egy kis kiadónál jelentette meg első lemezeit, amelyek közül a Souled Out valóságos slágergyűjtemény, az idei Beware of the Boys című hatalmas sikerű single pedig már a mainstream hullámain terjeszti a nyolcvanas évek Knight Riderjének témáját a keleti zenei motívumok és a nyugati hangszerek fordításában.”

Hát, habár az idén az eddig megszokottnál sokkal több időt töltöttem el, és sokkal több koncertet álltam vagy ültem végig a Világzenei Nagyszínpadnál, a világzene továbbra is csak muskátli számomra, akárki akármit is mondjon… Javaslatom: jövőre hívják meg Ceca Ražnatovićot is… A sikere előre garantált!

 

A zuhany alatt

 

A tévedés itt persze csak annyi, hogy Panjabi MC nem a világzenein, hanem a reguláris main stage-en lépett fel 2003. augusztus 2-án, szombaton. Nézem a programfüzetet, hogy vajon hol járhattam én abban az időpontban, de nem sokra jutok vele. The 69 Eyes, Panjabi MC, Kispál és a Borz, Moloko… Délután hatkor, amikor Panjabiék nyomták a nagyszínpadon, valószínűleg zuhanyoztam, ebédeltem, vagy bármi mást csinálhattam, ugyanis aznap csak a Kispál és a Borzra mentünk ki a nagyszínpad elé.

 

(Folytatjuk)

Az írás nyomtatott változata megjelent a Magyar Szó 2009. november 9-i számában

 

Az ausztrál Strange Fruit repülő színháza két előadását hozta el a 2003-as Sziget Fesztiválra: a The Spheres című produkciójukat játszották július 31-én, a The Field című előadást pedig augusztus 1-én – „A Strange Fruit ausztrál utcaszínház (nevezzük így) szereplőit nagyon nehéz definiálni. Akrobaták? Légtornászok? Színészek? Táncosok? Egyik sem? Mindegyik?” – sorjázta a nagyon is megalapozott kérdéseket a Pesti Est aktuális esztendei Sziget-különszáma, és valóban, nagyon nehéz lenne eldönteni, hogy melyik kategóriába soroljuk őket – Mint mindig: talán esetükben is az lennel a leghelyesebb döntés, ha nem igyekeznénk azon, hogy beskatulyázzuk őket

A megérkezés pillanata: Bonifác csomagtartójában ülve Molnár Zoltán, alias Molesz haverommal – Ekkor még csak nem is sejthettük, hogy milyen vert seregként térünk majd haza, így hát vidáman mosolyogtunk… (Horváth Zsolt – Tádé felvétele)

Egy kis pancsolás (dagonyázás?) a sárban – Az esős napok legnépszerűbb szórakozása… (Horváth Zsolt – Tádé felvétele)

A Kispál és a Borz együttes a 2003-as Sziget Fesztivál nagyszínpadán, augusztus 2-án, szombaton

Véget nem érő buli az éjszakában (Horváth Zsolt – Tádé felvétele)

Magyar Szó, 2009. november 9.