A Családi Kört és a Szabad Magyar Szót kiadó Sajtószabadság Alapítvány megbízásából végzett közvélemény-kutatást a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely. A kutatás elsősorban a vajdasági magyarok médiafogyasztási szokásait vette górcső alá (ilyen jellegű kutatás legutóbb épp 10 évvel ezelőtt, 2011 szeptemberében készült a Magyar Nemzeti Tanács megbízásából), de más témákra, így például a lakosság közérzetére is kitért. A kutatás eredményeit folytatásokban közöljük.
Az első részben azt vizsgáljuk meg, hogy az emberek hogyan érzékelik az országban zajló folyamatokat – tágabb értelemben tehát azt, hogy hogy érzik magukat a vajdasági magyarok jelenleg Szerbiában. A megkérdezettek 12,6 százaléka szerint jó irányba haladnak a dolgok Szerbiában, 62,5 százaléka szerint viszont rossz irányba. 24,9 százalék nem tudta eldönteni, hogy az ország dolgai jó, vagy rossz irányba haladnak. Vagyis, a vajdasági magyarok általános közérzete rossz, a jövőképük pedig meglehetősen negatív, állapítható meg, hisz majdnem az ötszöröse azoknak az aránya, akik szerint nem jó irányba haladnak a dolgok, azokéhoz képest, akik szerint jó irányba haladnak.
A következő kérdés, hogy hogyan élik meg az emberek a saját háztartásuk pénzügyi helyzetét. A 2010-hez képest viszonyító kérdésre a megkérdezettek 45,7 százaléka válaszolta, hogy sokkal, vagy kicsit jobb lett a pénzügyi helyzete. Közel 20 százalék szerint nem változott, míg 7 százalék „nem tudom”-mal válaszolt.
A tavalyi évhez képest (2019) a legtöbb megkérdezett pénzügyi helyzete nem változott (49,3 százalék), 23,7 százaléknak javult a helyzete, míg 23,7 százalék mondta, hogy rosszabb lett a helyzetük.
Az elmúlt tíz évben az ország gazdasági helyzete romlott a megkérdezettek fele (50 százalék) szerint, míg 60 százalék szerint az életszínvonal is. Mindössze egyötöd (20,3 százalék) vélekedik úgy, hogy javult a gazdasági helyzet, 15,6 százalék szerint pedig az emberek életszínvonala is. Érdekes, hogy a szerb és a magyar lakosság közötti viszony 35,2 százalék szerint javult, és mindössze 7,6 százalék szerint romlott, vagyis a vajdasági magyarság megítélése szerint az etnikai feszültségek jelenleg nem jellemzőek vidékünkre.
Ugyanezen kérdéseket kivetítve a következő pár évre azt láthatjuk, hogy inkább pesszimisták az emberek, mint optimisták, habár a legtöbb megkérdezett szerint jelentős változások nem várhatóak. Az ország helyzete 35,9 százalék szerint romlani fog, 21,3 százalék szerint javulni. Az életszínvonal 41,5 százalék szerint romlani fog, 22,3 százalék szerint javulni. Ugyanakkor a saját helyzetük megítélésében optimistábbak egy kicsit a megkérdezettek: 16,9 százalék szerint romlani fog, 36,2 százalék szerint javulni.
A megkérdezettek a szerbek és a magyarok közötti viszonyt stabilnak érzékelik és nem látják veszélyben a két nemzet közötti viszonyt: 5,3 százalék szerint fog romlani, 23,3 százalék szerint javulni, 61,1 százalék szerint nem változik. Elmondható, hogy az ország jövőbeni helyzetét pesszimistán, a saját jövőbeni helyzetüket kicsit derűlátóbban ítélik meg a vajdasági magyarok.
A következő részben a nyomtatott sajtó helyzetével foglalkozunk.
