A víz után a világban homokból fogy a legtöbb. Az elmúlt két évben pedig az iparosodás és a fejlődés miatt megháromszorozódott a használata, ezért az Egyesült Nemzetek Szövetsége arra figyelmeztet, hogy a világot homokhiány fenyegeti. Szerbiában is meglepő gyorsasággal nő a kereslet, az illetékesek pedig azt állítják, hogy fokozottan ellenőrzik a homokkitermelést a folyókból, írja riportjában a szerbiai köztévé.
Amennyiben a Szahara képeit nézzük, nehéz elképzelni, hogy a homok valahol már hiánycikknek számít. Mégsem jelenti azt, hogy az egész világ biztosítva van homokellátással.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A sivatag az sivatag, nem használható építkezésre. Készülhet belőle valamilyen kerámiatárgy, de az építkezéshez szükséges homok a Moravából, a Dunából, a Drinából származik, ez a kiváló minőségű homok az építkezéshez”, nyilatkozta Goran Rodić, a Szerbiai Építési Kamara alelnöke.
A homok kiemelten fontos az üveggyártásban. 2014 óta megötszöröződött a kereslet a szerb piacon, az előző évtizedhez képest.
„Nőttek a beruházások, úgy a közszférában, de a privát szférában is. A legnagyobb kereslet viszont az infrastruktúra építés miatt nőtt”, mondta Veljko Kovačević, az Építésügyi Minisztérium illetékese.
Szerbia egyelőre minden szükséges mennyiséget biztosít az itthoni forrásokból, a szakemberek viszont figyelmeztetnek az illegális kitermelésre, amelyek veszélyeztetik a folyókat, hidakat, ezért szigorúbb ellenőrzésre van szükség.
„A folyóból annyi homok termelhető ki, amennyit az egy évben “kitermel”, vagyis amennyit felhord a víz. Amennyiben meghaladjuk ezt a mennyiséget, azzal veszélyeztetjük a természetet és végül túl magas árat fizetünk majd érte. Nagyon sok az illegális kitermelés és az államnak ebből semmi haszna nem származik”, tette hozzá Rodić.
A kormányban nem hárítják a problémát, de azt állítják, hogy három évvel ezelőtt kontroll alá vették a helyzetet: csak azok a vállalatok foglalkozhatnak kitermeléssel, akik licensszel rendelkeznek, és gyakrabban ellenőrzik a folyókat is.
„Ez az a nagy változás, amelyet 2018-ban vezettünk be. Addig nem is tudjuk, hogy honnan termelnek ki. Akkor meghatároztuk ki és honnan termelheti ki a homokot és azóta nagyobb a rend”, közölte Kovačević.
Ez az értékes nyersanyag vészesen fogy az afrikai és ázsiai építési maffia miatt is, ezért az ENSZ a racionális felhasználásra figyelmeztet.
A világ évente mintegy 50 milliárd tonna homokot használ el. Ez akkora mennyiség, amelyből minden évben egy 27 méter magas falat tudnának építeni, ami körbeérné a Földet.
A világ évente mintegy 50 milliárd tonna homokot használ el
