Amerika kivonulása Afganisztánból hatalmas hatalmi űrt hagyott maga után, de hogy ki fogja ezt betölteni, bizonytalan. Ezzel szemben a klímaváltozás már mindennél bizonyosabb: azonnal cselekedni kellene, holnap már késő lehet. Lengyelországban cselekedtek, de nem példamutatóan: végveszélyben a sajtószabadság. Ezekről írt a héten a világsajtó.
A második Szíria
Joe Biden amerikai elnök júliusban bejelentette, hogy az USA afganisztáni katonai missziója augusztus 20-án befejeződik, közel 20 évvel a megkezdése után. A londoni The Times feltételezi, hogy a nemzetközi közösség is érezni fogja a kivonulás befejezése után a tálib előrenyomulás következményeit:
„Igaz, eddig alig találni utalást arra, hogy azok a terroristák, akik ártani akarnak az USA-nak és szövetségeseinek, ki fogják használni a bekövetkezett káoszt, de a nyugati hírszerző szolgálatok úgy vélik, a tálibok továbbra is kapcsolatban állnak az al-Kaidával.”
A New York-i Wall Street Journal Bidenre panaszkodik:
„Az Egyesült Államok továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Afganisztán ügyében a diplomácia az egyetlen megoldás. A szélsőségesek azonban nem azért háborúznak, mert diplomáciai megoldást keresnek. Azért harcolnak, mert nyerni akarnak, és rá akarják kényszeríteni a feltételeiket a vesztesre. A tálibok most éppen ezt teszik.”
„A tálibok egyhamar nem lesznek képesek arra, hogy megdöntsék az afgán kormányt”, írja a sanghaji Wenhui Bao napilap:
„Reálisnak tűnik azonban, hogy Afganisztánból második Szíria lesz. A kormányhoz és a tálibokhoz hű csapatok még nagyon sokáig fognak egymással harcolni.”
Az éghajlatváltozás tragédiája
Most már senki sem kételkedhet abban, hogy az éghajlatváltozást az ember okozta – írja az amszterdami Volkskrant napilap:
„Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) hétfőn bemutatta legfrissebb klímaügyi jelentését. A jelentés elegendő bizonyítékot szolgáltat ahhoz, hogy végleg kivegye a szelet az éghajlatváltozásban kételkedők vitorlájából. Nincs több vesztegetni való időnk. A globális felmelegedés ugyanis már javában zajlik.”
A szingapuri Straits Times lap az éghajlatváltozás elleni harc nehézségét dióhéjban foglalja össze:
„A világnak túl gyorsan fogy az ideje ahhoz, hogy ne intézkedjen azonnal.”
Az El País a jelentést szemlézi:
„A jelentés a legátfogóbb és legpontosabb tanulmány, amit eddig a klímaváltozásról közzétettek. Fő érdeme, hogy semmivé teszi a kételkedők álláspontját, akik három évtizede ragaszkodnak a tudomány egyes hibás eredményeihez.”
„Egy dolog világos” – írja erről a milánói Corriere della Sera:
„A tudomány szempontjából a fosszilis tüzelőanyagok korszakának véget kell vetni.”
Puccs Varsóban
A lengyel parlament elfogadta a médiatörvény módosításáról szóló javaslatot. Ezzel ellehetetleníthetik a legnagyobb független tévét, az amerikai hátterű TVN24-t. A médiatörvény tervezett módosítása Lengyelországban széles körű tiltakozást és mély kormányválságot okozott, Mateusz Morawiecki kormányfő pedig kirúgta a kormányból a saját helyettesét, Jaroslaw Gowint, aki korábban azt nyilatkozta, a törvénymódosítás „nyilvánvalóan sérti a sajtószabadság elvét”. A varsói Gazeta Wyborcza napilap „puccsnak” nevezi a vitatott médiatörvényt:
„A lengyel kormánypárt vezetője, Jaroslaw Kaczynski nem csillapodik – először el akarta némítani a TVN24-et, most pedig a sajtószabadságot veszi célba. A törvény nem arról szól, hogy szabályozzák a piacot és megvédjék a lengyel médiát az oroszok vagy kínaiak ellenséges hatalomátvételétől. Arról szól, hogy elhallgattassák a kormány kritikusait, és a médiát a kormány karjaiba tereljék.”
Vége az olimpiai játékoknak
Vasárnap véget értek az olimpiai játékok Japánban. A tokiói Asahi Shimbun napilap erről így nyilatkozik:
„Miután elkezdődtek a játékok, a japánoknak mégis kedvük kerekedett ünnepelni – különösen azért, mert az olimpiai játékokat befogadó ország minden eddiginél több érmet szerzett. De ez senkit ne tévesszen meg:
a sportot a politika és azok az emberek irányítják, akiknek a játékok csupán gazdasági okokból fontosak.”
„Magyarország húsz éremmel zárt a tokiói olimpián, ez az utóbbi 25 év legjobb eredménye”, írja a Népszava, majd így folytatja:
„Az 1996-os atlantai játékok óta, amikor eggyel több, 21 dobogós helyezés született, rendre kevesebb volt a medálok száma. A 2000-es sydneyi olimpián és a 2004-es athéni 17-17, Pekingben 2008-ban tíz, Londonban 2016-ban 18, míg legutóbb, Rióban 2016-ban 15 érmet nyert a magyar csapat. Az első hat helyezésen alapuló pontszámítást tekintve a tokiói szereplés az atlantait is felülmúlta. Akkor 151 pontot gyűjtött Magyarország, míg a japán fővárosban 156-ot. Ennél többet legutóbb a 11 aranyat hozó barcelonai játékokon sikerült szerezni, 211-et. Tokióban 10 negyedik, 9 ötödik és 3 hatodik helyet értek el a piros-fehér-zöld színek képviselői. Magyarország – a tokióival együtt – 183 aranyérmet, 158 ezüstöt és 181 bronzot szerzett ötkarikás játékokon.”
„A német csapat a nyári olimpia legrosszabb eredményével tér vissza Japánból a német újraegyesítés óta”, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, majd így folytatja:
„Az eredmény tíz aranyérem, tizenegy ezüst és tizenhat bronzérem; ezzel Németország a kilencedik helyen áll a nem hivatalos éremtáblázatban. A legsikeresebb csapat ismét az Egyesült Államoké volt. Ők 39 arany-, 41 ezüst- és 33 bronzérmet szereztek. A februári téli olimpiát rendező Kínai Népköztársaság a második lett, Japán a harmadik.”
Amerikai katona pihenőt tart éjszakai járőrözés közben Afganisztánban. Mi marad utánuk? (Fotó: Carlos Barria/Reuters)