Több mint tíz éve tart az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara és a vajdasági magyar érdekképviselet közötti vita: míg az előbbi azt állítja, nem sért jogot és nem diszkriminálja a magyar diákokat azáltal, hogy ők nem felvételizhetnek az anyanyelvükön, utóbbi ezt a jogot próbálja kiharcolni. Egyelőre sikertelenül.
Tíz év után az idén jelentette be a Magyar Nemzeti Tanács, hogy a magyar kormánynak köszönhetően jelentős ösztöndíj-támogatásban részesül az, aki a jogot választja hivatásának. Az ösztöndíjra bárki jogosult, aki felvételt nyert valamelyik akkreditált szakra. A Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője, Pásztor Bálint szerint lépni kellett, különben elfogytak volna a magyar jogászok, mert egyszerűen nem voltak adottak a feltételek az állami karon ahhoz, hogy mindenki egyenlő eséllyel indulhasson.
A per
Azt követően, hogy a Vajdasági Magyar Diákszövetség felkarolta az ügyet, és pert indított a Jogtudományi Kar ellen, hol nyert, hol vesztett a bíróságon az első- és másodfokú peres eljárásokban, idén június 4-én a Legfelsőbb Semmítőszék határozatában az áll, hogy megsemmisítették az újvidéki Fellebbviteli Bíróság 2019-es jogerős ítéletét, amely szerint az újvidéki Jogtudományi Kar nemzeti alapú diszkriminációt követett el. A Legfelsőbb Semmítőszék döntésére a Vajdasági Magyar Diákszövetség közleményben reagált, amelyben azt írták, hogy sajnálattal és megdöbbenéssel tájékoztatták a nyilvánosságot a fentiekről.
„A jogerős ítéletet megelőző pert 2018-ban azért indítottuk el partnereinkkel közös együttműködésben, mert a Jogtudományi Kar a felvételi eljárásban külön feltételeket szabott azoknak a jelentkezőknek, akik élve az ide vonatkozó tartományi rendelet által adott jogaikkal, magyar nyelven írták volna meg a felvételi vizsgát. Ezeknek a jelentkezőknek külön szerbnyelv-tudás ellenőrzésen kellett részt venniük, ahol előre meg nem hirdetett kritériumok alapján B2-es szintű nyelvtudás volt az elvárás.
A Fellebbviteli Bíróság erről mondta ki jogerős ítéletében azt, hogy a kar nemzeti alapú diszkriminációt követett el, megtiltotta ennek megismétlését, a semmítőszék pedig most ezt az ítéletet semmisítette meg, és új eljárást rendelt el az elsőfokon eljáró bíróság részére.
A VaMaDisz júniusi közleményében kitér arra is, hogy az újvidéki Felső Bíróság elsőfokon a Jogtudományi Karnak adott igazat abban az eljárásban, amelyet a partnereikkel együttműködve azért indítottak, mert a kar megváltoztatta a felvételi tantárgyat, és ezáltal egy olyan tantárgyból (szerb nyelv és irodalom) kell felvételi vizsgát tenni, amely nem szerepel a középiskolai magyar tagozatok tantárgyai között.
„Nem kellene azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a továbbra is érvényben lévő tartományi parlamenti rendelet ellenére a Jogtudományi Kar az idei felvételi eljárásban ismét nem biztosítja a többnyelvű felvételizés lehetőségét. Információink szerint az összes többi vajdasági karon lehetőség van a magyar nyelvű felvételi vizsgázásra. Mindezek után azt tudjuk javasolni azoknak a fiataloknak, akik a jogi pálya iránt érdeklődnek, hogy éljenek a Magyar Nemzeti Tanács új jogászösztöndíj-lehetőségével (valamint az MNT komplex ösztöndíjprogramjával), és válasszanak olyan jogtudományi felsőoktatási intézményt Vajdaságban, ahol a gondolkodás és mentalitás kisebbségbarát” – írták közleményükben.
A Családi Kör felkereste a VaMaDisz új elnökét, Bóka Olivért, aki nyári szabadságát tölti, de üzenetünkre, amelyben bővebb felvilágosítást kértünk az ügyről, annyit válaszolt, a legfrissebb helyzetet vázolták a közleményükben, és ahogy a partnereik is elmondták, folytatják tovább.
A Szabad Magyar Szó kérdésére, miszerint hogyan áll a Magyar Nemzeti Tanács az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara és a Vajdasági Magyar Diákszövetség által folytatott harc ügyéhez, és annak kapcsán, hogy a per továbbra sem hozott eredményt, Hajnal Jenő, az MNT elnöke azt mondta, a folyamatot folytatják.
– Nem állunk le, ez a küzdelem, amely hosszú évek óta tart, nem ér véget. Nem hátrálunk ki az ügy mögül semmiképp – mondta Hajnal.
Az, hogy Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karával betartassa a szabályokat, a VMSZ-nek célkitűzése a továbbiakban is, mondta Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági frakciójának elnöke. Folyamatban vannak ezek a jogi eljárások, ebben az ügyben csak jogi eszközöket lehet alkalmazni, és ez több mint tíz éve húzódik. Aminek az lett a következménye, hogy az elmúlt években eltűntek a magyar hallgatók az állami karról, viszont nekünk szükségünk van jogászokra a következő években is.
Az ösztöndíj
A Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett vajdasági jogászösztöndíj-programra tizenheten jelentkeztek, és mind a tizenhét jelentkező számára jóvá is hagyták az ösztönző támogatást, minderről sajtótájékoztatón beszélt a múlt héten Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az ösztöndíj évi egymillió forinttal (2850 euró) segíti a jogászhallgatókat, mindezt pedig Magyarország kormányának Igazságügyi Minisztériuma támogatja.
Hajnal Jenő elmondta, a pályázati felhívást májusban írták ki, így elég hosszú időszak volt arra, hogy a pályázók jelentkezzenek. A feltétel az volt, hogy jogi karra jelentkezzenek, és felvételt is nyerjenek. Az MNT elnöke hozzátette, hogy az MNT ösztöndíjprogramja 2011-ben indult el, a jogászösztöndíj pedig egy külön programként fut. Amennyiben a jövőben felmerül a szükségesség más hiányszakmák esetében is, akkor fennáll a lehetőség, hogy abban az esetben is ösztönözzék az itthon, szülőföldön tanulásra a szerb nyelvet is vállaló diákok támogatását. A most elnyert ösztöndíj egyébként nem zárja ki az egyéb ösztöndíj elnyerésének lehetőségeit sem, amennyiben valaki sikeres joghallgató lesz, akkor ezeknek az ösztöndíjaknak köszönhetően teljes egészében le tudja venni a szülei válláról az oktatásának terhét anyagi értelemben, hangzott el a sajtótájékoztatón.
Öten az állami, tizenketten a magánegyetemet választották
Lulić Emil, a pályázati bizottság elnöke (Barát Gábor Gergely és Losoncz Dávid MNT-tagok voltak még a bizottság tagjai – a szer. megj.) elmondta, a tizenhét elsőéves hallgatóból öten gondolták úgy, hogy szerencsét próbálnak az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán, és valamennyien be is iratkoztak. Mindössze egy hallgató nem juttatta el még a beiratkozásról szóló bizonylatát, ő feltételesen kapta meg az ösztöndíjat, amennyiben sikerül felvételizni a következő időszakban, neki is jár majd a támogatás. A többi 11 tanuló a Gazdasági Akadémia Univerzitás Igazságügyi és Gazdasági Jogi Karának szabadkai kihelyezett tagozatán tanul majd októbertől.
A sajtótájékoztatón jelen volt Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője, aki 2018 novemberétől közjogi valamint jogelméleti területen egyetemi docens is egyben, és ahogy Hajnal Jenő kiemelte, elkötelezett volt a jogászi hivatás népszerűsítése ügyében a magyar nyelvhasználaton belül is a jogi terminológiák elsajátításában.
– Hogy tizenheten jelentkeztek az ösztöndíjra, azt jelenti, hogy vannak olyan elhivatott vajdasági magyar fiatalok, akik hajlandóak itthon tanulni, és a jogász szakmát választani, és hajlandóak szerb nyelven elsajátítani azt, mondta Pásztor.
Elfogytak volna a magyar jogászok
– Amikor évekkel ezelőtt tárgyalásokat kezdeményeztünk, mindannyian tisztában voltunk azzal, hogy ha és amennyiben nem történik drasztikus változás, akkor néhány év múlva elfogynak a magyarul is tudó jogászok a magán- és a közszférából is. Ezt a gondot orvosolandó döntöttünk úgy, hogy tárgyalásokat kezdeményezünk Magyarország kormányával. Első körben azt mondtuk, hogy első évben minden bizonnyal elegendő lesz, ha 10 ösztöndíjat biztosítanak azoknak a fiataloknak, akik a jogi szakmát szeretnék megtanulni. Nagy öröm, hogy ez nem bizonyult elégnek, hiszen tizenheten jelentkeztek. Nagy köszönet jár az Igazságügyi Minisztériumnak és a Magyar Nemzeti Tanácsnak, amiért rugalmasak voltak, és nem kellett azt a vonalat meghúzni, és valakiknek azt mondani, hogy az idén mégsem részesülnek ösztöndíjban. Ez feljogosít bennünket az optimizmusra, és jövőre minimum 20 ösztöndíjból tudunk elindulni, és ha minden évben tudjuk ezt biztosítani, akkor néhány év múlva elmondhatjuk, hogy biztosított a vajdasági magyar jogászutánpótlás, legalábbis nagyobb mértékben, mint az elmúlt években bármikor, mondta a VMSZ köztársasági frakciójának elnöke.
Pásztor Bálint hozzátette, hogy tulajdonképpen nem ismernek vajdasági magyar munkanélküli jogászt.
– Nincs olyan nap, hogy egy-két közvállalatból, önkormányzatból ne keresnének bennünket, hogy tudunk-e jogászt javasolni, mert ők azonnal alkalmaznák.
„Nem kampányoltam nyíltan”
A Szabad Magyar Szó kérdésére, miszerint nyíltan kampányolt-e az a magánegyetem mellett, amelyen előad, miközben az Újvidéki Egyetem Tanácsának a tagja is, s ez azt jelenti-e, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség levette a kezét az újvidéki állami jogi karról, Pásztor Bálint a következőket mondta:
– Mindig örülök annak, ha minden félreértést lehet tisztázni, és mindenféle információt meg lehet cáfolni. Én nem kampányoltam nyíltan egyik egyetemi kar mellett sem. Én elmondtam minden egyes megszólalásom alkalmával, nagyon fontosnak tartom, hogy sikeres legyen a pályázat, hogy sokan iratkozzanak be valamely jogi karra, és válasszák a jogi hivatást. Nem titkoltam azt el, hogy az egyik magánkarnak vagyok a tanára, de más közéleti személyiségek is valamely magán jogi kar tanárai, továbbá az MNT senkit sem zárt ki ebből a lehetőségből. Azt gondolom, ehhez a meggyőződésemhez jogom van, hogy a Gazdasági és Jogi Kar szabadkai akkreditált kihelyezett tagozata megfelelő tudást és hátteret tud biztosítani. Mivel tizenegyen választották ezt a kart, nagyon remélem, hogy egy mentorprogram keretében fogunk tudni velük dolgozni, és a terminológiát is mindkét nyelven el fogják tudni sajátítani. Ami még fontos, hogy a Szegedi Tudományegyetem Állami és Jogtudományi karával van együttműködése másfél éve ennek az egyetemnek, ők azért bárkivel nem kötnek megállapodást. Ezt mi szeretnénk tartalommal kitölteni, ami vendégelőadókat is, csereprogramokat is jelent, és tudományos együttműködést is, mondta Pásztor.
Az évi egymillió forintos ösztöndíj egyébként mintegy havi kétszázötven eurós támogatást jelent az egyetemi hallgatóknak. A Gazdasági Akadémia Univerzitás Igazságügyi és Gazdasági Jogi Karán az éves tandíj 1500 euró dinár ellenértéke. Az állami jogi karon Újvidéken azok számára, akik bekerült az állam terhére, vagyis jól szerepeltek a felvételin, a beiratkozás 6900 dinár (mintegy 60 euró), míg az önköltségen tanulóknak 86.000 dinárba kerül egy év a jogi kar honlapján feltüntetett árjegyzék szerint.
A riport nyomtatott változata a Családi Kör 2021. augusztus 5-ei számában jelent meg.
Pásztor Bálint, Hajnal Jenő és Lulić Emil sajtótájékoztatót tart az MNT székházában