Orvosi vizsgálatok szervezése, foglalkoztatás szavazatért, olaj-, cukor- és lisztcsomagok osztása, tűzifa vásárlása, vagy ezer dinártól akár több száz euróig terjedő összegek kiosztása – ez csak néhány a szerb kormány szavazatvásárlási módjai közül, amelyeket minden választási folyamat során bevetnek a siker érdekében.
A közszféra alkalmazottai folyamatos nyomás alatt állnak, hiszen sokuk kapcsolatokon keresztül kerültek az adott pozícióba, és állásuk csak a következő választásokig garantált, amikor is ismét bizonyítaniuk kell, hogy biztosítani tudják a fentről jövő utasításoknak megfelelő számú biztos szavazót, írja összefoglalójában a Politika.
A szegényebb sorsú polgárokat gyakran kisebb pénzösszeggel, vagy alapvető élelmiszereket tartalmazó csomaggal, vagy akár egy orvosi vizsgálatra való várakozás esetében a lista elejére való juttatással “veszik meg”.
Azt, hogy a választások napján számos csalás történik, már több, akár direkt a szavazóhelyiségekben felvett felvétel is igazolja, hiszen többször előfordult, hogy a kormánypártok emberei másokat utasítottak, hogy kire szavazzanak, de megesett, hogy a választópolgárok helyett ők dobták be a szelvényeket az urnába.
A tavalyi választások után Savo Manojlović, az Alkotmányosság- és Jogvédő Szövetség munkatársa a közösségi oldalakon közzétett egy videót, amelyen jól látható, hogy a szavazólap kitöltése közben a szavazó polgáron kívül más is ott van, és “segédkezik” a kitöltésben. Mint Manojlović akkor elmondta, egy romatelep szavazóiról van szó, akik szavazatukért cserébe ezer dinárt és egy csomagot kaptak. A jogvédő szövetség munkatársa jelentette az esetet a rendőrségnek.
A szavazóhelyiségekben jelenlevő megfigyelők számos visszaélést jelentettek az illetékes hatóságoknak az elmúlt évek választási napjain.
Így derült ki, hogy egy nevét eltitkoló rendőr állítása szerint a Szerb Haladó Párt (SNS) helyi embere 100 eurót kínált neki, ha biztosan rájuk szavaz, de ugyanígy derült fény arra, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség tagjai egyes falvakban pénzt kínáltak az embereknek, illetve elkérték telefonszámukat, hogy emlékeztessék őket abban az esetben, ha elfelejtenének szavazni menni.
További konkrét eset, hogy számos közvállalati alkalmazott jelentette, hogy főnökük kötelezte őket a kormánypártra való szavazásra, amelyért cserébe 100 eurót és szakmai előrelépési lehetőséget kínáltak nekik.
Bizonyára többen hallottak róla, vagy tapasztalták, hogy nem ritka a választásokkal kapcsolatos telefonos megkeresés sem.
“A nap folyamán biztos szavazatokat kértek a nővéremtől a helyi SNS képviselők, és azt ígérték, hogy ha rájuk szavazunk, munkát adnak a gyerekeinknek” – áll a Crta választás megfigyelő polgári szervezet riportjában.
Pavle Dimitrijević, a Crta jogi csoportjának vezetője a Novanak elmondta, hogy tanúi lehetünk annak, hogy a politikai pártok “klienslista stratégiájával” számos polgárt megtévesztenek.
“Minden bizonnyal felkeltik a polgárok érdeklődését azzal, hogy bizonyos előnyöket, juttatásokat, segélyeket kínálnak fel számukra. Bár ezek az esetek nem mindig bizonyíthatók, az előnyben részesítés mégis a szavazati klientúra kiépítéséről árulkodik. A politikai pártok által alkalmazott klientelista stratégiák hozzájárulnak ahhoz, hogy megszűnjön a határ a politikai párt és az állam között” – mutat rá Dimitrijević.
A szavazatvásárlás egyik nyilvánvaló példája Zoran Drobnjak néhány nappal azután tett látogatása a Leskovac melletti Kukulovce faluban, hogy a falu lakosai a médiában bejelentették, bojkottálni fogják a közelgő választásokat. 2017-ben a helyiek 95%-a Aleksandar Vučićra szavazott, így a helyzetet mentve Drobnjak nyilvánosan, a média jelenlétében megígérte, hogy a falu útjait a következő napokban leaszfaltozzák, majd felszólalt, hogy “és most menjünk el szavazni”. Az esettel kapcsolatban a Crta büntetőfeljelentést tett, de az illetékes ügyészség elutasította azt.
Sokunknak csörög a telefonja a választás napján (Pixabay)