Szerbia valami rejtélyes módon egyre boldogabb az utóbbi években. Magyarország viszont nem követi, hanem továbbra is a szomorú országok között van – derül a ki World Happiness Report jelentésből, amelyet minden évben a boldogság világnapján tesznek közzé.
Szerbia egészen érdekes módon, éppen a járvány alatti években jött föl a „boldogságlistán”. Tavalyelőtt még a 64. helyen állt, 2021-ben óriási előrelépéssel a 48. helyre ugrott, idén pedig a 43. helyig jutott előre. Magyarország csak két helyett lépett előre és idén az 51. helyen áll.
Az éves „boldogságjelentés” idén 146 ország részvételével készült. Az adatszolgáltatás olyan területekre irányul, mint a várható élettartam, szociális biztonság, GDP, korrupciós helyzet, de tekintetbe veszi például azt is, hogy az egyén mennyire szabadon hozhat döntéseket a saját életét illetően. Az utóbbi két évben a világjárvány hatásait is vizsgálta a jelentés.
A finnek ötödik éve tartják első helyüket, ott a legboldogabbak az emberek, a lista legutolsó helyét is évek óta kibérelte Afganisztán. Az első helyeket általában európai országok foglalják el, most sincs másként, az első tízbe csak Izraelnek és Új-Zélandnak sikerült bejutnia Európán kívülről.
Magyarország az őt körülvevő országok közül a legboldogtalanabb, minden szomszédos országban jobban érzik magukat az emberek, Ausztria stabilan a lista elején helyezkedik el, idén a tizenegyedik, de a szlovének is jól érzik magukat, a 22. helyre kerültek az összes ország közül. Ukrajna érthető módon kivétel, bár a háborút a kimutatás készítésekor még nem vették figyelembe. Az ország 2014 óta egyfolytában a lista közepénél lejjebb helyezkedik el, idén a 98. hely jutott az ukránoknak.
Romániát külön kiemeli a jelentés, nagyot ugrottak előre, a tavalyi 46. helyről feljöttek a 28. helyre, talán a gazdasági növekedés vagy a koronavírus-járvány kezelése, legyőzése adott ilyen optimizmust a románoknak. Koszovó boldogsága figyelemre méltó, az összes ország közül a 32. helyen állnak, a tavalyihoz képest még egy helyet előre is léptek, úgy tűnik egyre elégedettebbek.
A régiókat tekintve Ausztrália és Új-Zéland vezet, kimondottan kellemesnek ítélik meg az ott lakók az életüket. Észak- és Közép-Amerikában Kanada és az Egyesült Államok él a legjobban, de Costa Rica is meglehetősen elégedett.
Dél-Amerika már nem ugrál ennyire örömében, egyedül Chile és Brazília érzi jól magát, a legelső helyen pedig Uruguay áll, a spanyolokéhoz és az olaszokéhoz lehet hasonlítani a boldogságukat.
A Közel-Keleten és Közép-Ázsiában nagyon vegyes a kép, míg Izrael az első tízben van, és Szaúd-Arábia is elég boldognak tűnik, itt helyezkednek el a legszomorúbb országok is, a lista legvégén kullogó Libanon és Afganisztán.
Ázsia keleti részén nem túl rózsás a helyzet, bár Kína erősen jön fölfelé, idén már a 72. helyig jutottak, viszont itt található az az India is, ahol olyan boldogtalanok az emberek, hogy rendre a lista utolsó tizesébe kerülnek be (idén csak egy picivel kerültek előbbre). Indiát különösen rosszul érintette a koronavírus-járvány és ez csak további szegénységbe taszította az amúgy sem túl jól élő többséget.
Afrikáról nyugodtan kijelenthetjük: a legboldogtalanabb kontinens. Általában a lista utolsó helyein tanyáznak az afrikai országok, kivéve a (viszonylag) gazdag kis szigetállamot, Mauritiust. Itt majdnem ugyanolyan boldogok az emberek, mint Magyarországon. A legszegényebb országokból kerülnek ki a legboldogtalanabbak, Sierra Leone, Malawi, Ruanda, Zambia vagy Tanzánia általában az utolsó tíz ország között van.
Európa adja rendre a legboldogabb országokat, így nem csoda, hogy összességében is elég jól érzik magukat az itt élők. Az Európai Unió legboldogtalanabb országa mindig Bulgária, de a görögök sem túl elégedettek az életükkel. Európában a nyugat-balkáni országok állnak legrosszabbul, Bosznia-Hercegovina például csak 67. a sorban, Mongóliával vannak egy szinten. Ennél még rosszabb a helyzet Montenegróban és Észak-Macedóniában, Albánia pedig még náluk is hátrébb helyezkedik el, idén a 90. helyen áll. Kivétel a már említett Koszovó, és úgy tűnik, Szerbia is egyre jobban zárkózik föl. A horvátok egy kicsit boldogabbak a magyaroknál, a 47. helyre kerültek.
Az ENSZ Közgyűlés 2012-ben nyilvánította március 20-át a boldogság világnapjává. Azért ezt a napot, mert a tavaszi napéjegyenlőség minden kultúrában a megújulással, újrakezdéssel, fénnyel, reménnyel köthető össze, így a pozitív gondolatok, boldogság is megjelenik ilyenkor az életünkben.
A világnapot Bhután kezdeményezte, ebben az országban saját mutatóval mérik az állampolgári jólétet. A Bruttó Nemzeti Boldogság (GNH) mutatót 1972-ben vezette be az akkor trónra kerülő király, aki úgy gondolta, egy országban az emberek jóléte sokkal fontosabb, mint a gazdasági mutatók. A GNH-t ma már több ország is használja hivatalos mutatóként, olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a fenntartható fejlődés, a természeti környezet védelme, a kultúra megóvása vagy a kormányzás minősége.
Legyünk boldogok! (Illusztráció: Pixabay)
