Nem valószínű, hogy újabb kétharmada lesz a Fidesznek, ezt Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője mondta a Telex.hu élő választási műsorában.

A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint 17 óráig a szavazásra jogosultak 62,92 százaléka élt szavazati jogával.

Általánosságban azt szokták mondani, hogy a magas részvétel protesthangulatot és kormányváltó légkört jelez. A másik bölcsesség úgy szól, hogy ha egy kormánnyal általában elégedettek az emberek, az nem aktivizálja annyira a választókat, akkor alacsonyabb a részvétel. A valóság aztán vagy igazolja ezt, vagy nem.

  • Kormányváltás történt 2002-ben, amikor a rendszerváltás óta a hazai országgyűlési választások történetében a legmagasabb volt a részvételi arány (az első fordulóban 70,53 százalék). Az MSZP-nek sikerült legyőznie az első Orbán-kormányt adó Fidesz-MDF koalíciót.
  • Nem sikerült győznie az ellenzéknek, és az Orbán-kormánynak harmadik alkalommal lett kétharmada 2018-ban – pedig ekkor volt a második legmagasabb részvételi arány. A már egyfordulós választáson az emberek 70,22 százaléka vett részt. Az ellenzék mindenkit szavazásra buzdított, mondván, így lehet legyőzni Fideszt, de ez nem sikerült.
  • Kormányváltás történt 1994-ben, ekkor volt a harmadik legmagasabb részvétel a választáson a rendszerváltás után. Az első fordulóban a választók 68,92 százaléka ment el szavazni, ami után az MSZP és a vele koalíciót kötő SZDSZ leváltotta az MDF, a kereszténydemokraták és a kisgazdák kormányát.
  • Tegyük még hozzá mindehhez, hogy ezek után 1998-ban minden idők legalacsonyabb részvételi arányú választásán (a második fordulóban 57,01 százalék) váltotta le a Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az MDF koalíciója az MSZP-SZDSZ koalíciót.

A magyar parlament tükröződik a Duna vízén (Szappanos Veronika)