Szerbia a leginkább visszafejlődött balkáni ország a demokratikus reformok terén – derül ki a Freedom House nevű civil szervezet „Átmeneti országok – A gyengülő demokráciától az autoriter agresszióig” című jelentésében.
A jelentés szerint Szerbia immár harmadik éve nem a demokratikus államok kategóriájába tartozik, hanem a nem teljes demokratikus változás következményeként létrejövő tekintélyelvűségre alapuló hibrid rezsimek közé. A dokumentumban a Freedom House egyebek mellett azt elemezte, hogyan írták alá a választási feltételekről szóló megállapodást az április 3-i szerbiai szavazást megelőzően.
“A hibrid rezsimek tisztviselői az oszd meg és uralkodj taktikára hagyatkoznak, hogy gyengítsék az állampolgárok ellenzéki támogatását. Gondoljunk csak Szerbiára: mivel a kormánypártnak nem sikerült megállapodnia az ellenzéki pártokkal az áprilisi választásokat illetően, a Szerb Haladó Párt (SNS) rávett néhány ellenzéki csoportot, hogy írjanak alá egy hasonló megállapodást, gyakorlatilag „vazallussá” téve őket” – áll a civil szervezet tanulmányában.
Szintén szóba kerül az ad hoc politikai és civil opciók megjelenése, amelyek célja a Freedom House szerint a haladók ellenfeleinek meggyengítése volt.
„Az SNS támogatta a zöldeket, hogy csökkentsék a környezetvédelmi mozgalmak növekvő támogatottságát. Végül az SNS-t támogató média aláásta az Egységes Szerbia Győzeleméért ellenzéki szövetségen belüli egységet, és minden hírrel viszályt szítottak az ellenzéki tömbön belül. Ez a taktika számos elveszett szavazatot eredményezett” – áll a jelentésben.
Szerbia mellett a legdrasztikusabb visszaesést Bosznia-Hercegovina érte el a nemzeti szintű demokratikus kormányzás és a civil társadalom területén, míg a legnagyobb előrelépést Koszovó tette, ráadásul Koszovó egyetlen olyan területen sem észlelt visszalépést, amelyet a Freedom House a jelentésben kritériumként kezel.
A tanulmány szerint a nyugat-balkáni országok többsége még mindig a hibrid rezsimek vagy átalakulóban lévő kormányok kategóriájába tartozik, kivéve Horvátországot, amelyet félig konszolidált demokráciaként jelölnek meg.
A Közép-Európától Közép-Ázsiáig terjedő területen gyengült a demokrácia az elmúlt 18 évben
A Freedom House becslése szerint Vlagyimir Putyin háborúja, amelyet egy másik ország szabadon választott kormányának megdöntésére tett merész kísérletként jellemeztek, felgyorsíthatja az antidemokratikus folyamatokat Európában és Eurázsiában. A 29 államból csak hat maradt a konszolidált demokráciák kategóriájában. Ezek Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia. Az illiberalizmus és a korrupció hatásai 2021-ben még azokban az országokban is hozzájárultak a teljesítmény romlásához, amelyek tagjai a NATO-nak és az Európai Uniónak.
A Freedom House „Átmeneti országok” című jelentése a 29 volt kommunista közép- és kelet-európai állam által végrehajtott demokratikus reformjait tekinti át 1995 óta minden évben.
