Nehéz rekonstruálni, mi állhatott Dragan Đilas és Aleksandar Vučić találkozója mögött, ráadásul továbbra sem világos, hogy a két politikus mire játszik” – jelentette ki Stefan Slavković, a NIN újságírója az N1 elemző műsorában, ahol az elemző arról is beszélt: számára az „árulók” politikai célú felhasználása az igazán érdekes.
„Dragan Đilas példáján tanulhattuk meg, milyen az, amikor a Szerb Haladó Párt felépíti az »áruló« alakját. Végigkövethettük, milyen az, amikor valaki, aki Belgrád főpolgármestere volt, egyetlen éjszaka alatt »tolvajjá« válik, az »ellopott« 500 millió előbb 600 lett, majd 619, majd 700, most pedig visszatértünk oda, hogy négy cége legitim bevételeiből él. Đilas volt az, akiről a haladók azt állították, a politikájával »a kőkorszakba vitte vissza Szerbiát«, mára pedig megfelelő tárgyalópartnerré avanzsált. A másik oldalon láthatjuk Ivica Dačić példáját, akiről Ana Brnabić kormányfő állította, hogy »áruló«, akinek árulása abban áll, hogy a Putyin-kártyára játszott, azaz tette azt, amit a Szerb Haladó Párt szívesen tett volna meg, de nem volt hozzá mersze. Így aztán most abba a helyzetbe jutottunk, hogy Aleksandar Vučić és a haladók jövője attól függ, melyik »árulóval« lesz kénytelen tovább tárgyalni” – mondta az elemző, aki szerint már több ízben bebizonyosodott, hogy a köztársasági kormányfő pusztán az államfő bábja, így annak jövőbeni személye elsősorban az államfő iránti lojalitás mértékétől függ.
A három miniszterelnök-jelölt (Ana Brnabić, Goran Vesić i Siniša Mali) mindegyike már bizonyította hűségét, de én azt hiszem, Brnabić kap ismét lehetőséget a kormányalakításra. A kormányfőjelölt személyének kiválasztásában a népszerűség nem szempont, így nem lepne meg az sem, ha Vesić kapná a feladatot. Ugyanakkor azt hiszem, Mali jelölése zavarná a szerb közvéleménynek egy részét, akiknek nem tetszettek a bulgáriai lakások, a hamis doktori…”
