Az Európai Bíróság új döntése értelmében a tagországoknak a továbbiakban rendszeresen meg kell indokolniuk, ha a schengeni övezeten belül szabad mozgásjoggal rendelkező állampolgárok személyi okmányait és járműveit ellenőrzik a határátlépések során – írja az n1.
A schengeni övezetben 26 ország található: az Európai Unió 22 országa, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. Általában a polgárok és az áruk szabadon, határellenőrzés nélkül mozognak az adott zónában, az ideiglenes ellenőrzések pedig csupán biztonsági vagy egészségügyi okokból megengedettek. Jelenleg legalább hét országban vannak hatályban bizonyos korlátozások, amelyeket főként biztonsági okokból vagy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében vezettek be.
Egyes országok, mint Ausztria, Franciaország és Dánia évek óta rendszeresen megújítják a schengeni övezetre vonatkozó korlátozásaikat. Az Európai Bíróság új döntése szerint az országoknak innentől csak ,,súlyos, új fenyegetés esetén” szabad bevezetni a határellenőrzést, amely a schengeni szabályozás szerint egyszerre legfeljebb hat hónapig tartható fenn. Franciaország a terrorfenyegetéssel és a koronavírus-járvány miatti aggodalmakkal indokolta az elmúlt két év során folyamatosan végzett határellenőrzéseket.
A schengeni övezetben 420 millió ember él, és közel 1,7 millióan ingáznak napi szinten munkavégzés céljából két, schengeni övezetbe tartozó ország között. Európában a becslések szerint naponta 3,5 millió ember lépi át a korábbi állandó határátkelőket.
Mivel a szabad mozgás az európai integráció egyik pillére, ezért sok uniós tisztségviselő aggódik amiatt, hogy a schengeni övezet jövője veszélyben van az egyes országok korlátozásai miatt. Az Európai Bizottság becslése szerint a korlátozások és határzárak évi 5-18 milliárd eurós többletköltséggel járhatnak.
Európában a becslések szerint naponta 3,5 millió ember lépi át a korábbi állandó határátkelőket
