Európában 600 ezer, Szerbiában pedig körülbelül 2000 ember hontalan, vagyis fennáll annak a veszélye, hogy identitás nélküli, a törvény előtt láthatatlan személlyé válik. Leginkább a roma lakosokat fenyegeti a hontalanság, a legnehezebb helyzetben pedig a koszovói és metóhiai lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek vannak – mondta az Egyesült Nemzetek Szövetségének  (ENSZ) Menekültvédelmi Főosztályának munkatársa a Szerbiai Rádió és Televíziónak.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a világon legalább tízmillió hontalan ember él jelenleg, és tízpercenként születik egy hontalan baba. Ilyen esetben a hontalan személytől nemcsak állampolgárságát, de az azzal járó jogokat és állami szolgáltatásokat is megtagadják.

Jelena Milonjić, az ENSZ Menekültvédelmi Főosztályának ügyvédje az RTS-nek elmondta, hogy Szerbiában a hontalanság által veszélyeztetett populáció 95 százaléka roma származású.

A hontalanságnak több kockázata is van, mint a marginalizáció, a diszkrimináció és a mélyszegénység, ám legsúlyosabb következményként Milonjić a személyi igazolvány hiányát emeli ki.

“Személyi igazolványra különféle szolgáltatásokhoz, mint például bankszámla nyitáshoz, munkavállaláshoz, esküvőhöz, gyermekek anyakönyvi bejegyzéséhez is szükségünk van” – mondja Milonjić.

Akik nincsenek bejegyezve az anyakönyvbe, fel kell hogy vegyék a kapcsolatot az anyakönyvvezetővel, hogy elindíthassák az állampolgárság megszerzésére irányuló folyamatot.

Milonjić kiemeli, hogy a peren kívüli eljárásról szóló törvény 2012. évi módosításai alapján olyan bírósági eljárást vezettek be, amely segít a születési idő és hely egyszerűbb meghatározását a személyes iratok mielőbbi beszerzése érdekében.

Az informális településeken élők  számára további problémát okoz a lakcímbejelentés

Ha valaki utca- és szám nélküli házban lakik, a 2011-től hatályos lakó- és lakóhelytörvény értelmében az első személyi igazolvány kézhezvétele után lakcímként bejelentheti a Szociális Központ címét.

“Sokszor gondot okoz a gyermek anyakönyvbe való bejegyzése a személyi okmányokkal nem rendelkező anyáknál. Amíg az anya nem rendezi a személyi okmányait, addig nem jegyezhető be gyermeke” – hangsúlyozza Milonjić.

Elmondása szerint 2010 óta sokat tettek a probléma megoldása érdekében. A hontalanság veszélyének korábban kitett 30 ezer emberből ma mintegy 2000 helyzete tisztázatlan, közülük pedig 200-an nincsenek bejegyezve az anyakönyvbe – teszi hozzá az ENSZ Menekültvédelmi Főosztályának jogásza.

Megjegyezte, hogy ha ez a tendencia folytatódik, a hontalanság felszámolása 2024 előtt befejeződik.

A hontalan személytől nemcsak állampolgárságát, de az azzal járó jogokat és állami szolgáltatásokat is megtagadják (Pixabay)