A Demostat közvélemény-kutatásának eredményei azt mutatják, hogy egy népszavazás esetén Szerbia európai uniós csatlakozását a polgárok mindössze egyharmada támogatná, 51 százalék pedig ellene szavazna.
A megkérdezettek 80 százaléka ellenzi az Oroszországgal szembeni szankciókat és ugyanennyien gondolják úgy, hogy Szerbiának katonailag semlegesnek kell maradnia.
Vlagyimir Putyin továbbra is a legnépszerűbb külföldi politikus.
Jovan Komšić, az Újvidéki Egyetem nyugalmazott szociológiaprofesszora szerint az, hogy a polgárok többsége ellenzi az uniós csatlakozást, annak a következménye, hogy már egy évtizede nem szavahihető a hatalmi pártok, legfőképp a Szerb Haladó Párt, és Aleksandar Vučić elkötelezettsége az Európai Unió iránt.
Mint mondta, a hatalom deklaráltan ugyan EU-párti, de az általa ellenőrzött sajtó, a közmédium és az országos lefedettségű csatornák, amelyek nagy befolyással vannak a polgárok gondolkodásmódjára, folyamatosan Európa-ellenes üzeneteket fogalmaznak meg.
– A polgároknak az Európai Unióhoz való effajta viszonyulása a szerbiai hatalom kettős játékának a közvetlen következménye – magyarázta Komšić.
Rámutatott, hogy a hatalom igyekszik eltitkolni a polgárok elől az Európai Unióból érkező támogatás és az együttműködés hatásait. Az ezzel kapcsolatos tényeket betemette az Oroszországgal és Kínával való együttműködést dicsőítő propaganda.
A szociológus szerint a hatalomnak még van mozgástere, hogy megváltoztassa a polgárok jelenlegi hangulatát, amennyiben az európai irányultságú politika mellett döntene, de ez több olyan lépés meghozatalát is jelentené, mint például az Oroszország elleni szankciók bevezetése.
Jovan Komšić úgy véli, legalább egy évre van szükség, hogy a polgárok hangulata e tekintetben változzon, ám azt számos, jelenleg ismeretlen tényező befolyásolhatja, hiszen nem tudni, hogy az infláció, vagy a fűtésidényben jelentkező nehézségek hogyan befolyásolják majd a közhangulatot.
Vlagyimir Putyint ábrázoló falrajz Belgrádban (Fotó: N1)
