A szerbiai Szkupstinában lévő képviselők többsége minden jel szerint csütörtökön megszavazza a termőföldekről szóló törvény módosításait, amelyek a külföldi állampolgárok számára feltételekhez köti  a hazai termőföld megvásárlását. A törvénymódosítás azonban kiskapukat is tartalmaz a hazai vállalatot megvásárló, illetve alapító külföldiek számára, akik így különösebb gond nélkül vásárolhatnak majd termőterületeket.

A törvény elfogadtatásával már csak azért is sietnek, mivel az EU-val megkötött csatlakozási és stabilizációs megállapodás értelmében a képviselőház ez év szeptember elsejéig el kell fogadnia a törvényt, amely az ország területén a külföldiek számára is engedélyezi a termőföldek megvásárlását.

A módosítást illetőleg azzal még nem is lenne különösebb gond, hogy a külföldi magánszemélyeknek viszonylag komoly feltételeket kell eleget tenniük a földvásárláshoz: Az uniós állampolgárnak ugyanis legkevesebb tíz évet kell élnie annak az önkormányzatnak a területén, ahol termőföldet szeretne vásárolni, s legkevesebb három éven keresztül kell művelnie a megvásárolt földet, amihez megfelelő, saját tulajdonban lévő felszereléssel és gépekkel is rendelkeznie kell. A probléma csupán az, hogy a csütörtökön elfogadásra kerülő törvény csupán a magánszemélyekre vonatkozik, a jogi személyeket viszont nem érinti. Vagyis, amennyiben egy külföldi cég megvásárol egy szerbiai vállalatot, vagy pedig gazdaságot, akkor az illető cég könnyebben vásárolhat termőföldeket is. Ezt persze a hazai közvélemény és szakértők többsége is ellenzi, s egyhangúan úgy vélekedik, hogy nem lenne szabad eladni a földjeinket.

Miladin Ševarlić mezőgazdasági közgazdász szerint a külföldieknek elegendő nyilvántartásba venniük magukat a gazdasági nyilvántartást végző ügynökségnél, s ezzel automatikusan hazai jog személyként tartják nyilván őket, s elhárulnak előttük a földvásárlást gátló jogi tényezők.

Ševarlić szerint ellentétben a szerbiai törvénnyel más országokban jóval szigorúbban szabályozzák a termőföldeknek a külföldieknek történő eladását.

Példának okán Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozásukkor 7+3 évre, majd pedig teljes mértékben megtiltotta a földvásárlást. Lengyelországban pedig 7+4 évig tartott a földvásárlás tilalma, hogy a későbbiekben teljesen betiltsák, s a külföldiek egyedül bérbe vehetik a termőföldeket. A szakértő szerint teljesen helytelen az, hogy már most engedélyeztük a földek eladását, amikor az ország még a közelében sincs az unióhoz való csatlakozásnak, s kiemelte, hogy ezzel szemben védenünk kellene a természeti forrásainkat. Szerbiának ugyanis véletlenül sincs annyira sok termőföldje, mint ahogyan azt a politikusaink hiszik.

A szerb kormány egyébként a kérdéses törvény módosításának a tervezetét az elmúlt héten sürgősségi eljárással terjesztette megvitatásra és elfogadásra a köztársasági képviselők elé.

Szerbia lényegében a kérdéses törvénnyel elkötelezi magát, hogy a következő négy évben fokozatosan az uniós törvényekkel összehangolja az ingatlanbirtoklásról szóló rendelkezéseit, hogy egyenlő feltételeket teremtsen a szerbiai és az uniós polgárok számára.

Gondolom mondani sem kell, hogy más országok kevésbé komolyan vették az unióval szembeni kötelességüket. Szlovákiában négy évvel hosszabbították meg a hétéves földvásárlási moratóriumot, Horvátországban pedig 2020-ig terjesztették ki ezt, Magyarország pedig az Alaptörvényével tiltotta meg a külföldiek termőföldvásárlását.