A szerbiai fiatalok több mint 40 százaléka nem élt választójogával az idei parlamenti- és elnökválasztáson, és csaknem 80 százalékuk nem bízik egyetlen politikusban sem – áll a Szerbiai Ifjúság Ernyőszervezet (KOMS) által készített, a fiatalok helyzetével és igényeivel foglalkozó, 2022-es évre vonatkozó közvélemény-kutatásban. A hatodik éve megszervezett felmérésben 1117 15 és 30 év közötti válaszadó vett részt.

A fiatalok közel 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy érdeklődik a politika iránt, de nagyon kis százalékuk (mindössze 14 százalék) követi rendszeresen a helyi szintű politikai eseményeket. A válaszadók 38 százaléka úgy gondolja, hogy Szerbiában a politikai rendszer nem teszi lehetővé a fiatalok számára, hogy befolyásolják a politikai folyamatokat és döntéseket.

„Nem szabad elfelejteni, hogy hazánkban a demokratikus kultúra nem épp irigylésre méltó, ezért az intézmények sokszor el is veszik a fiatalok kedvét” – vélekedik a KOMS egyik munkatársa, írja a Blic.

A fiatalok a hadseregben bíznak leginkább, és a politikában a legkevésbé

„Elmondható, hogy a fiatalok intézménybe vetett bizalma nem tér el túlságosan a lakosság általános attitűdjétől. A hadsereg és az egyház hagyományosan nagyobb tiszteletet és bizalmat élvez, az viszont egyáltalán nem meglepő, hogy a fiatalok a politikai intézményekben bíznak a legkevésbé, tekintettel arra, hogy az intézmények és a politikusok ritkán szólítják meg őket” – magyarázta a KOMS kutatója.

Kevesebb EU, több Kelet

Tetten érhető, hogy az előző évhez képest megnőtt a fiatalok negatív attitűdje az Európai Unióval szemben, és mindössze a fiatalok 33 százaléka támogatná, hogy Szerbia EU tag legyen. A megkérdezettek 60 százaléka szerint Szerbia még azért nem tagja az uniónak, mert nem akarja elismerni Koszovó függetlenségét, de 53 százalékuk azzal is egyezik, hogy a csatlakozást illetően az Oroszországgal és Kínával való jó kapcsolatok jelentik a fő akadályt. Fontos megjegyezni, hogy a fiatalok 26 százaléka szerint Szerbiának inkább a két imént említett nagyhatalomhoz kellene közelítenie külpolitikailag, 43 százalékuk szerint pedig a Kelet és a Nyugat közötti további egyensúlyozás lenne a helyes út. Tavalyhoz képest összesen 5 százalékkal nőtt a fiatalok Kelet iránti vonzalma, amit jelentősen befolyásolhatott az ukrajnai háború kitörése, és az egyre távolibbnak tűnő uniós csatlakozás is. Meglepő adat, hogy az Oroszország elleni szankciók bevezetését csupán a fiatalok 8 százaléka támogatja.

Koszovó kérdése radikális gondolatokat szül

A felmérés szerint a fiatalok csaknem negyede, 23 százaléka szerint Szerbiának katonai úton kellene visszaszereznie Koszovót. Még aggasztóbb, hogy a 15-19 évesek 28 százaléka ért egyet ezzel az állítással, és csupán a fiatalok 16 százaléka szerint kellene a békére törekedni.

„Meggyőződésünk, hogy az ukrajnai háború, a katonai sorozás és a fegyverkezés egész éven át tartó története is befolyásolta a fiatalok attitűdjének szélsőségességét. Az oktatási intézményeknek meg kell erősítenie a béke és a vita békés rendezése, a tolerancia és a regionális együttműködés értékeit” – nyilatkozta a KOMS munkatársa a Blicnek.

Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a kötelező sorkatonaság bevezetését a fiatalok 44 százaléka, azaz csaknem fele támogatja.

Minden ötödik fiatal feketén dolgozik

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a munkanélküliek csaknem 20 százaléka 15 és 30 év közötti, viszont jó hír, hogy tavaly óta 25 százalékkal csökkent a munkanélküli fiatalok aránya. A felmérés szerint a munkanélküli fiatalok egyharmada több mint két éve nem talál munkát, a gyakornoki programokban dolgozók 74 százaléka pedig abszolút nem kap fizetést munkájáért. Kirívó adat az is, hogy a korosztály 58 százaléka nem tud a szakmájában elhelyezkedni, ez a lehetőség csak az ifjúság 25 százalékának adott. A munkába állásnál szerintük továbbra is a kapcsolatok és a pártkönyvecske megléte számít leginkább.

„Rendkívül aggasztónak tartjuk ezeket az információkat, és éppen ezért a KOMS részt vesz egy olyan program kidolgozásában, amelynek célja a fiatalok munkanélküliségének megelőzése, hogy az állam köteles legyen választási lehetőséget kínálni a dolgozni és tanulni vágyó fiataloknak” – közölte a KOMS.

A felmérés szerint a 15-30 évesek 42 százaléka szerint legalább 80-100 ezer dináros fizetésre van szükség a tisztességes élethez Szerbiában. A fiatalok 22 százaléka biztosan elköltözik majd Szerbiából, és azok aránya, akik sosem költöznének el, csupán 11 százalék. A megkérdezettek leginkább a méltóbb életkörülmények, a magasabb fizetés, és a szakmai tudás jobb elismertsége miatt vándorolnának külföldre.

Legtöbben a szüleiknél élnek

A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok 65 százaléka szüleivel él, és csak 12 százalékuk teheti meg, hogy saját ingatlanban lakjon. A megkérdezettek szerint az állam nem támogatja eléggé a fiatalok önállósodását.

Többen próbálták a marihuánát, mint ahányan felvették a koronavírus elleni oltást

A 15-30 éves korosztály 41 százaléka vette fel a védőoltást, és 55 százalékuk próbálta már a marihuánát. A marihuána legalizálását a tavalyi 49 helyett immár a fiatalok 53 százaléka támogatja. A megkérdezettek 41,4 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a világjárványnak elég nagy hatása volt az életükre, és főleg a szabadságukat érezték veszélyeztetve a különböző korlátozó intézkedések idején.

Illusztráció (Pixabay)