Négynapos ünnepi programsorozatot hirdetett a kormány augusztus 20-a alkalmából, ami Budapesten már csütörtökön megkezdődött. A péntek esti programokat a közelgő vihar szüntette be a vártnál korábban, szombatra megérkezett az igazi viharos hétvége, így délután már a tűzijátékot is lemondták. Így telik az ünnep.
A szerencsések még pénteken ellátogattak a kiválasztott programra, hiszen minden ugyanúgy várta a vendégeket, mint a szombati napon, csak még kellemes idővel. Elsőként az eszem-iszom programok nyíltak meg, a Csárdafesztivál a Vörösmarty téren, az Ízek Utcája a budai oldalon. Rengeteg külföldi volt, sok német szó hallatszik, és nagyon sok ukrán. Az étkek kiválóak, az árak nem magyar pénztárcákhoz szabottak, de azért volt forgalom.
A kürtőskalács mellett a lángosok fogynak legjobban a csárdafesztiválon (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
„Vadat, halat” s mi jó falat (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
A Vörösmarty téren a nagyszínpadon követték egymást a zenészek, néptáncosok, a szokásos műsorok mellett volt népviseleti divatbemutató is. Utóbbin olyan alkotásokkal lehetett ismerkedni, amelyek magyar viseletekből és népművészeti elemekből újratervezett, mai ruhadarabok. A szerencséseknek jutott az ünnepi perecből és almából is.
Népviseleti divatbemutató (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
A legények perecet, a leányok almát osztottak a Vörösmarty téren (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
Az Aranyvonat már jó korán „beparkolt” a Parlament közelébe. Népszerű is, sokan fényképezkednek a hagyományőrző koronaőrökkel és a Szent Jobb másolattal. A vonat eredetileg 1938-ban készült, Szent István halálának 900. évfordulójára. Feladata az volt, hogy az országban hordja körbe a Szent Jobbot. A vármegyék határán külön küldöttségek fogadták a vonatot, amely aztán a városokban néhány órát tartózkodott, de a kisebb állomásokon is megállt rövid időre. A díszes ereklyeszállító kocsi a háborúban teljesen megsemmisült. Az újjáépítés a kormány megbízásából történt és öt évet vett igénybe. A 2020-ban elkészült pontos másolat azóta a Szent István ünnepségek kiemelt szereplője.
Gurultak a másolatok: „Szent Jobb” és Szent Korona” Aranyvonaton (Fotó: Szappanos Veronika/ SZMSZ)
Városok sétánya néven nyílt meg az Alkotmány utca egy szakasza. Az oszlopokon lehet megtekinteni a magyar városokra, (vár)megyékre vonatkozó információkat és a látogatók megkereshetik saját zászlójukat is. A „348 magyar város tisztelgése” elnevezésű kiállítást szombaton nem sokan látogatták az eső miatt.
A városok sétányán a zászlók mellett az oszlopokon elhelyezett ismertetőkön is mindenki megtalálhatja saját települését (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
A határon túli magyar városokat is egy-egy oszlop képviseli, sajnálatos módon ezekhez nem jár semmilyen ismertető. Azokat a városokat írták fel az oszlopokra, amelyek címerei a Parlament épületének homlokzatán megtalálhatóak.
Kevés sétáló… A városok sétányán külön oszlopot kaptak a határon túli városok (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
Szombat délelőtt vágták fel hivatalosan Magyarország tortáját a Várkert Bazárban. A Magyarország tortája verseny célja minden évben, hogy a cukrászok olyan remekművel álljanak elő, ami képviseli az országot és születésnapi tortaként augusztus 20-án lepleződik le. A hónapokig tartó versengés végeredményét csak néhány nappal az ünnep előtt ismerheti meg a közönség, megkóstolni pedig csak augusztus 20-tól lehet a finomságokat. A receptek titkosak maradnak év végéig. Idén a Huncut Szilva Herceg alkotást választották nyertesnek, Karikó Orsolya nagykőrösi „műhelyéből”.
Huncut Szilva Herceg lett idén az ország tortája (Fotó: Magyar Cukrász Ipartestület)
A kültéri programok szombaton az időjárásnak estek áldozatul, a Tabánban retró koncertek, a Gellért-hegyen klasszikus koncertek, a várban kenyérszentelő és Mesterségek Ünnepe, a belvárosban utcazene fesztivál várta a közönséget. Operett korzó, irodalmi „Művészkert” és városligeti családi programok is felsorakoztak, a kitartó látogatók számára. A várban a Mesterségek Ünnepén az eső ellenére is voltak nézelődők, a díszvendég ország idén Korea, kiemelt mesterség pedig a faművesség.
Ájtatos és szomorú arcok: Az agrárminiszter kenyérszentel. Budapest, 2022. augusztus 20. (Mónus Márton/MTI)
A beltéri programok közül a Parlament és a budavári Szent István-terem látogatása volt legvonzóbb. Az újjáépült Szent István-terem pont egy éve készült el a nemzeti ünnepre. Az eredeti helyiséget Hauszmann Alajos vezetésével a kor legkiválóbb iparművészei alkották és olyan jól sikerült, hogy az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert.
Az újjászületett Szent István terem az ünnep alkalmából ingyenesen látogatható (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
A Szent Jobb-körmenet is beltérre szorult idén, az ünnepi szentmise a Szent István Bazilikán belül volt követhető, a Szent Jobb ereklyét is csak a belső térben lehetett megtekinteni.
Szombat délutánra hozták meg a döntést a tűzijáték sorsáról. Az időjárás miatt ez tegnap ugyan elmaradt, de nem végleg, következő szombaton este a tervek szerint megtartják a „Tűz és fények játékát”. A Parlamentre és a budai Várra tegnap fényfestés került tűzijáték helyett.
Neonparlament. Ez maradt a fényjátékból:
A Parlament nemzeti színekkel megvilágított épülete 2022. augusztus 20-án (Lakatos Péter/MTI)
Az Aranyvonat a legnépszerűbb látványosságok között (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
