Jövő hétfőn temetik II. Erzsébetet. A világsajtó nem fogy ki a történetekből és a 70 évig uralkodó királynő életének és személyiségének méltatásából. Átlapoztunk számos napilapot Washingtontól Frankfurtig és Párizstól Siney-ig.
Az amerikai Washington Post a brit gyarmatból 246 évvel ezelőtt függetlenné vált ország fővárosából, a brit birodalom utódjából különös érzékenységgel és érdeklődéssel foglalkozik az először éppen az USA által megszüntetett monarchia uralkodójának hagyatékával.
„Amikor a Buckingham-palota csütörtökön, londoni idő szerint 12 óra 32 perckor e-mailben bejelentette a médiának, hogy a királynőnek „orvosi felügyeletre” van szüksége és orvosai „aggódnak” érte, a Westminster-palota segédei és gyakran dühösen torzsalkodó politikusai elnémultak és okostelefonjukat bámulták.
Truss [frissen kinevezett kormányfő] percek alatt ezt az üzenetet küldte a Twitteren: »Az egész országot mélyen aggasztják a Buckingham-palotából érkező hírek ilyenkor, ebédidő alatt«.
A királynő gyermekei, Károly herceg és felesége Kamilla hercegnő, valamint Andrew meg Edward herceg, illetve Anne hercegnő gyorsan megérkeztek repülőgépen Skóciába, majd a reptérről Range Roverekkel száguldva Balmoral kastélyába. Ugyanígy érkeztek az unokák, a 40 éves Vilmos herceg, aki most trónörökös lett, majd valamivel később Harry herceg is.
Estefelé, amikor Skóciában zuhogott az eső, megérkezett a második bejelentés a palotából, ami olyan rövid volt, mint egy réges-régi távirat: »A királynő ma délután Balmoralban békésen elhunyt. A király és a királyné ma este Balmoralban marad és holnap visszatérnek Londonba.«
Az új király nyilatkozatot adott ki, amelyben ezt mondta: »Mélységesen gyászoljuk egy dédelgetett uralkodó és egy nagyon szeretett anya eltávozását«. Azt mondta, hogy Nagy-Britannia »a gyász és a változás« időszakába lép. Károly elismerte, hogy ez a gyász a »legnagyobb szomorúság pillanata« számára és az egész családja számára, és azt is mondta, hogy anyja elvesztése »mélyen átérződik« Nagy-Britanniában, a Nemzetközösségben »és számtalan emberben szerte a világon«.
Röviddel ezután hullámokban érkeztek részvétnyilvánítások – amivel a királynőt éltették.
[Boris] Johnson helyesen szólalt fel, amikor megjegyezte: »Királynőnk halála fájdalmat okoz, mély és személyes veszteségérzetet – ami talán sokkal intenzívebb, mint amire számítottunk«.
Biden elnök elrendelte, hogy félárbócra engedjék az amerikai zászlókat.
Ferenc pápa méltatta a királynő »kötelesség iránti odaadását, a Jézus Krisztusba vetett hit szilárd tanúbizonyságát és az ígéreteiben való szilárd reményét«.
[…] Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke azt mondta, hogy »a történelem legfényesebb reflektorfényében« a királynő »a kecsesség és az erő, a hatalom és a kitartás mesterkurzusát mutatta fel«. Azt mondta továbbá, hogy Erzsébet élete és vezetői stílusa »továbbra is ösztönözni fogja a fiatal nőket és lányokat a közszolgálatban, most és az elkövetkező nemzedékekben is«.
Barack Obama volt elnök úgy nyilatkozott, hogy II. Erzsébet »elbűvölte a világot«.
Donald Trump volt elnök ezt mondta II. Erzsébet királynőről: »Milyen nagyszerű és gyönyörű hölgy volt, senki sem volt hozzá hasonló!«
A British Kennel Club [a legnagyobb szervezet az Egyesült Királyságban, amely nagy súlyt helyez a kutyák egészségére, helyzetükre a családokban és képzésükre] »a történelem egyik leginkább kutyaszerető uralkodójaként« üdvözölte a királynőt.
A brit királynő halála után felállították a temetési szertartás menetrendjét, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári konzervatív napilap:
„Erzsébet királynőt jövő hétfőn temetik állami ceremóniával. A koporsót most kedden szállítják Skóciából Londonba, és szerdától négy napon át a Westminster Hallban helyezik ki. Várhatóan több százezer ember búcsúzik vasárnapig a királynőtől. A következő napon istentiszteletet tartanak a Westminster Abbey-ben, mielőtt Erzsébetet férje mellé temetik a windsori kastély Szent György-kápolnájában. III. Károly király ezt a napot munkaszünetté nyilvánította. Ezt a rendeletet szombaton, az Örökösödési Tanács ülése után jelentették be ünnepélyesen. Az egykori trónörökös immár hivatalosan is az Egyesült Királyság királya. III. Károly hétfőn Skóciába utazik, majd Wales és Észak-Írország következik. Közben ismertté vált, hogy a karibi szigetállam, Antigua és Barbuda kormányfője új államberendezésre törekszik. Gaston Browne azt akarja, hogy az ország népszavazás útján váljon köztársasággá. III. Károly akkor nem lenne ott tovább államfő.“
„A monarchia elavult államrend lenne? Egyáltalán nem: a legtöbb brit támogatja a királyságot. Miért?” – teszi fel a kérdést a Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap:
„Nagy-Britanniában nőttem fel, lehetetlen elkerülni a monarchiát” – mondja James Evans újságíró. Erzsébet királynő portréja érmékkel, bélyegekkel és képekkel díszíti az osztálytermeket. Amikor Diana hercegnő meghalt, az ország kollektív gyászba borult. Amikor Vilmos herceg és Katalin hercegnő összeházasodott, egész Nagy-Britannia velük ünnepelt. Evans már gyerekként rájött: »A monarchia tartja össze ezt az országot«.”
II. Erzsébet halála után a londoni Sunday Times című konzervatív hetilap a jövőbe pillant:
„A királynő 96 éves korában bekövetkezett halála új kihívások elé állítja a királyi családot. Uralkodásának kiemelkedő sikere arra emlékeztet, hogy a hatalom inkább a személyiséghez, mintsem az intézményhez kapcsolódik. Károlynak királyként magas szintű ítélőképességet kell tanúsítania és tudatában kell lennie szerepe alkotmányos korlátainak. Ez egyben lehetőséget nyújt Nagy-Britanniának, hogy elgondolkodjon azokon az értékeken, amelyeket fontosnak tart, és amit az új korszakban képviselni fog. Legfőképpen a hálaadásnak az ideje van most. Sokkal szerencsésebbek voltunk, mint gondoltuk, azáltal, hogy hét ingatag évtizeden keresztül rendelkeztünk egy ilyen stabil helyzettel. A britek ezrei, akik ezen a héten órákig állnak sorban, hogy leróják tiszteletüket a királynő és a temetésére összegyűlő vezetők előtt, valószínűleg túlságosan is jól tudják ezt. Nagy-Britannia a legnagyobb adóssággal tartozik a néhai királynőnek, amellyel valaha bármely nemzet tartozott egy uralkodónak, és ezt soha nem felejtjük el.”
Károly herceg trónra lépése nagyon másnak tűnik majd, mint édesanyjáé volt, írja a londoni Economist című liberális hetilap:
„AZ EGYETLEN, amiről ismert, hogy gyorsabban halad a fénysebességnél, az a monarchia” – töprengett Ly Tin Wheedle, a Konfuciusz-féle filozófus Terry Pratchett Korongvilág című regényében. Mert a hagyomány megköveteli, hogy amikor egy uralkodó meghal, az utódlás azonnal az örökösre szálljon, »kell lennie néhány elemi részecskének – királyoknak, esetleg királyfiaknak –, akik elvégzik a feladatot«. Amint II. Erzsébet királynő meghalt, legidősebb fia, Károly lett az Egyesült Királyság négy országának és 14 másik nemzetközösségi országnak, köztük Ausztráliának, Kanadának, Jamaicának és Tuvalunak az államfője. Mindenki, aki alatta van a sorrendben, egy hellyel feljebb lépett. A politikusokból, a királyi államtanács tagjaiból és más főkolomposokból álló tanács csupán megerősíti ezt az utódlást.
Hogyan működik Nagy-Britannia királyi utódlási vonala, és miért tűnhet másnak Károly trónra lépése édesanyjához képest?
Az öröklés jogalapja a XVII. századra és II. Jakabhoz, Anglia utolsó római katolikus királyához nyúlik vissza. Amikor a protestáns püspökök meghátráltak, és felkérték Orániai Vilmost a megszállásra, Jakab Franciaországba menekült. A trónt lánya, a protestáns Mária, Vilmos feleségeként kapta meg, a parlament pedig két törvényt fogadott el: az 1689-es Jogok nyilatkozatát [Bill of Rights] és az 1701-es Örökösödési törvényt. Ezek elrendelték, hogy az uralkodó a parlament beleegyezésével uralkodik, és kifejtették, hogy az utódnak számos feltételnek kell megfelelnie. A brit uralkodónak Zsófia hercegnő leszármazottjának kell lennie (Orániai Vilmos legközelebbi protestáns örököse, aki III. Vilmos lett), és közösségben kell lennie az anglikán egyházzal. 2013-ig, amikor a parlament elfogadta az új jogutódlásról szóló koronatörvényt, a fiatalabb férfi örökösök megelőzték idősebb nővéreiket a trónralépési jogsorban (Spanyolországban és Monacoban a királyi, ill. hercegi családoknál még mindig ez a primogenitúra van érvényben), és minden örököst kizártak, akinek katolikus házastársa van, még egy tősgyökeres anglikánt is.”
A Sydney Morning Herald az új királyra vet egy pillantást:
„A Buckingham-palota előtt, amely megannyi történelmi pillanat helyszíne, a szülők esernyők alatt óvták gyermekeiket az esőtől, míg mások kabátot húztak a fejükre. Azért jöttek, hogy megsirassák néhai kedvencüket, II. Erzsébetet. Helyette új királyuk üdvözölte őket. III. Károly (…) leszállt a királyi hintóról közvetlenül a palota híres kapuja előtt, hogy üdvözölje az ujjongó tömeget. A gyászolók vigasztalásként a karjára tették kezüket, egyikük pedig meg is csókolta. (…) Kezet fogott sok emberrel, virágot kapott és az összegyűltekhez szólt. „Isten óvja a királyt!” – hangzott el, ahogy a felhők szétoszlottak és kisütött a nap. Diana 25 évvel ezelőtti halála óta egyetlen uralkodó sem gyászolt ilyen nyilvánosan alattvalóival együtt. (…) Ez volt a monarchia által remélt kontinuitás jele. Bármilyen fájdalmas is volt, Erzsébet korának napja lenyugodott, és a britek felébredtek Károly új korának hajnalára.”
A párizsi Le Monde című liberális-szocialista esti lap érdekes módon a japánok II. Erzsébet királynő iránti érzelmeiről ír:
„Fumio Kisida japán kormányfő pénteken kifejezte »mély szomorúságát« és sajnálatát amiatt, hogy »nagy veszteség« érte a nemzetközi közösséget II. Erzsébet királynő halálával. »A királynő távozása, aki az Egyesült Királyságot viharos időkön keresztül vezette, nagy veszteség nemcsak a briteknek, hanem a nemzetközi közösségnek is« – mondta Kisida.
Erzsébet királynő »70 évig ült trónon a történelem [második] leghosszabban regnáló uralkodója volt, és rendkívül fontos szerepet játszott a globális béke és stabilitás fenntartásában«, mondta a japán miniszterelnök. »Nagyon hozzájárult a Japán és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok erősítéséhez, különösen az 1975-ös japáni látogatása során« – mondta és hozzátette: »A japán kormány őszinte részvétét fejezi ki a brit monarchiának, a brit kormánynak és a briteknek«.”
És végül egy pillantás a magyar sajtóra. A trónörökös Vilmos hivatalosan is walesi herceg lett, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
“III. Károly péntek este elmondta a nemzethez intézett első királyi üzenetét, amelyet hatalmas várakozás előzött meg az Egyesült Királyságban. A Buckingham-palota kék szalonjában előre rögzített beszéd érzelmes volt és főleg a családról szólt. III. Károly minden szavából kicsengett mély gyásza édesanyja, a »Mama« elvesztése miatt. Felidézte, milyen hálával tartoznak a királynő szeretetéért, odaadásáért, iránymutatásáért, megértéséért és példaadásáért. Külön hangsúlyozta Erzsébet »személyes kötelezettségvállalását«, amely »egész életét meghatározta«.
A király kitért arra, hogy a jövőben nem fog tudni annyi időt szentelni jótékonysági intézményeinek és a neki fontos ügyeknek, ezeket mások kezébe helyezi. Uralkodása során számít »drága felesége«, Kamilla királyné sziklaszilárd támogatására. Az üzenet fontos alkotmányos eleme volt, hogy Vilmost walesi herceggé nevezte ki, bízva abban, hogy ő és Katalin továbbra is új elemeket visznek a királyi család tevékenységébe.
Délben kétnapos megemlékezést kezdett a parlament. A királynő a »modern világhoz igazította a monarchiát, a szabadság és a demokrácia bajnoka volt« – mondta a II. Erzsébet által néhány napja kinevezett új kormányfő Liz Truss, üdvözölve az »új Károly-kort« és minden segítséget felajánlva a királynak. Trusshoz hasonlóan Sir Keir Starmer, az ellenzék vezére is a királynő »szolgálatát és a kötelezettség iránti teljes odaadását« dicsérte. Külön köszönetet mondott azért, hogy a pandémia csúcspontján az embereknek őszinte vigaszt és reményt nyújtó tévés üzenetet küldött.”
II. Erzsébet profilja egy kanadai dollárérmén (Fotó: Pixabay)
