Küszöbön egy európai energiaválság, Ukrajna viszont visszafoglalta a Harkiv környékét. A Sanghaji Együttműködési Szervezet ülésén „csúcstalálkozott Putyin és Hszi. A svéd parlamenti választások a szélsőjobbot hozták helyzetbe. Különböző szinteken folyik a magyarországi csúcskorrupció ellen vívott harc és ál(h)arc. II. Erzsébet haláláról és a gyászról már többször beszámoltunk, így arról most csak egy cikket szemlézünk. Ezen a héten is átlapoztuk a világsajtót Stockholmtól Rigán és Varsón át Madridig, valamint Londontól Párizson és Budapesten át Sanghajig.

Károly király és a monarchia „peremnemzetei”

Az IRA [Irish Republican Army – Ír Republikánus Hadsereg] nevű terrorszervezet egykori képviselője részvétét fejezte ki III. Károlynak. A köztársaságpárti tüntetők elleni rendőrségi fellépést azonban sokan bírálták, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„III. Károly még az édesanyja temetése előtt meg akarta látogatni a királyság három perem-»nemzetét«. Csakhogy az utak egyike sem problémamentes. Skóciában a hét elején ugyan nagy szimpátiával fogadták az új királyt, még a nacionalisták uralta parlamentben is. De voltak csúnya jelenetek is. Az edinburgh-i felvonulás előtt és alatt a rendőrség letartóztatott három tüntetőt, néhányukat brutálisan, mert köztársasági jelszavakat kiabáltak a gyászcsendben. Előző este pedig egy nőt is letartóztattak, aki azt kiabálta, hogy »b…szd meg az imperializmust, töröld el a monarchiát!« a katedrális előtt… A polgárjogi szervezetek felháborodásukat fejezték ki a rendőrség intézkedései miatt.”
Orosz–ukrán háború

A zürichi NZZ am Sonntag című liberális hetilap az orosz–ukrán harctéren kialakult helyzetről ír:

„Az ukránok ezt meg tudják csinálni. Gyorsan áttértek a bonyolultabb nyugati tüzérségi technológiára és ezen kívül új stratégiai és taktikai képességekre tettek szert. A bátorságuk a vakmerőségig terjed. Mindenekelőtt azonban nem hagyták magukat megtörni Oroszország hatalmas, civileket és katonákat egyaránt megvető hadigépezetétől. De innen hogyan mennek tovább a dolgok? Összeomlott az orosz front Harkiv megyében. Megkísérli-e Oroszország ennek a  visszahódítását? Jelenleg nem úgy néz ki. Ukrajna orosz inváziója óriási kudarc. Hathónapos megszállás után az ország északkeleti részén az emberek felszabadítóként fogadták az ukrán katonákat. Ám az ottani hadsereg – sikerei ellenére – bizonytalan helyzetben van. A most kialakult gyors manőverháborúban nagyobb szükségük van nyugati harckocsikra, mint valaha. Németország és a többi NATO-ország, amelyek erre jogosultak, nem szállítják azokat. Aki azonban azt akarja, hogy ez a háború véget érjen, az most tegye meg ezt.”

A varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel bal-liberális napilap a 24 városi tanácsnok Putyin elnökhöz intézett felszólításáról ír, amelyben lemondását követelik:

„A gesztus valóban nemes és nagyon bátor. De jelentősége kicsi. Putyin komolyabb kritikusai azok a keményvonalasok, akik most azzal vádolják a Kremlt, hogy eddig nem lépett fel elég keményen. A propaganda narratívája azonban hirtelen megváltozott. A szakértők most arra szólítják fel a parancsnokokat, hogy vegyék le végre a bársonykesztyűjüket. Bármennyire is lenyűgözi az ukrajnai front összeomlása, Putyin nem fog kompromisszumot kötni, mert ez a végét jelentené.”

Svédcsavar

A stockholmi Dagens Nyheter című bulvárlap így kommentálja a svéd választásokat:

„Az igazság az, hogy sem Andersson leköszönő szociáldemokrata miniszterelnök, sem Kristersson konzervatív ellenzéki vezető mögött nem áll egy zárt blokk. Az ukrajnai orosz invázió és az ebből fakadó válság a mi világunkban furcsa módon háttérbe szorult a választási kampányban, de tény, hogy most történelmi kihívásokkal teli időszak előtt állunk. Mindehhez egy olyan felelős kormányra van szükség, amely az államot támogató pártokból áll, és nem csak a saját, hanem az egész ország jólétéről gondoskodik. Mindazonáltal mind Andersson, mind Kristersson tartózkodott attól, hogy piros vonalat húzzon pártjaik közé, és mindketten egymás felé mozdultak a döntő pontokon.”

Andersson elismerte a jobboldali pártok többségét, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„A svéd miniszterelnök elismerte szociáldemokratáinak vereségét a svédországi általános választásokon. Éppen ezért csütörtökön benyújtja lemondását – mondta Magdalena Andersson, miután kedd este a szavazatok több mint 99 százalékát megszámlállták, és Ulf Kristersson konzervatív-jobboldali blokkja 176 mandátumot szerzett. Ebbe a táborba tartozik a [szélsőséges] jobboldali populista Svéd Demokraták nevű párt is, amely a második legerősebb párt lett 173 mandátummal.”

Energiaválság Európa-szerte

A londoni The Financial Times című konzervatív-liberális gazdasági napilap az   európai energiaválságra összpontosít:

„Putyin számításai szerint az európai országok kevésbé lesznek képesek ellenállni a növekvő téli energiaszámláknak és az esetleges energiahiánynak, mint Oroszország a nyugati szankcióknak. És azt is gondolja, hogy a Nyugat egysége és elszántsága megtörik, mielőtt tavasszal újabb katonai offenzívák indulnának Ukrajna ellen. Miközben a kijevi fegyveres erők kezdenek sikeresek lenni az áttörésekben, a demokratikus Európa nem veszítheti el a csatát az energiafronton. A kereslet és a kínálat közös kezelése most kulcsfontosságú.”

A prágai Hospodárske noviny című konzervatív gazdasági napilap a csehországi energiapolitikával foglalkozik:

„A kormány végre úgy döntött, hogy fellép a magas energiaárak ellen. Ez elvileg jó, mert drasztikus lépések nélkül fennáll a társadalmi robbanás veszélye. A társadalom békéje pedig olyan érték, amelybe érdemes befektetni. Ennek ellenére kétségek is felmerülnek. Ennek az oka az, hogy a kormány garantálja az energia maximális árát anélkül, hogy hatalmas megtakarításra szólítaná fel a lakosságot, vagy energiatakarékossági tervet mutatna be a közszféra számára – ahogy ez Németországban megtörténik. A prágai kormány tart a tiltakozásoktól. Az energiatakarékosság ezért az szinte egy piszkos szóvá vált.”

Csúcstalálkozó Szamarkandban

Most pedig lássuk a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójával kapcsolatos híreket. A legérdekesebb csúcs utáni hír már nem kerülhetett be a válogatásba, de az a lényege, hogya kínai elnök figyelmeztette orosz kollégáját: Kína segíteni fog Oroszországnak, hogy „felelős hatalomként viselkedjen” – ennél aligha lehet nagyobb megszégyenítést kimondani diplomáciai virágnyelven két vezető között…

A rigai Diena nevű lett liberális napilap ezt írja az SCO [Shanghai Cooperation Organization: kormányközi szervezet, amelyet 2001-ben alapított Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán] csúcstalálkozóról:

„Az SCO a nem nyugati államok egyik legfontosabb egyesülete. Ha képviselőik az üzbegisztáni szamarkandi csúcstalálkozón összeülnek, az akár fordulópontot is jelenthet a globális geopolitikai konfrontációban. Egyre világosabbak a Nyugat legfontosabb ellenfeleiből álló koalíció körvonalai. Ezen a csúcson várhatóan Iránt is felveszik az SCO-ba. Emellett valószínűleg lesz egy találkozó is Putyin és Hszi között, amelyen a két vezető megpróbálja elmélyíteni együttműködésüket és áthidalni az esetleges nézeteltéréseiket.”

A sanghaji Jiefang Ribao című napilap a találkozó fontosságát emeli ki Kína számára:

„A Szamarkandban, a Selyemút egykor fontos kereskedelmi városának számító csúcstalálkozón, amelyre a résztvevők most ismét személyesen jelennek meg, Kína további újítást javasol az Üzbegisztánnal és Kazahsztánnal fenntartott dinamikus kapcsolataira. Tekintettel a NATO terjeszkedésére, fontos az egység megerősítése ebben a szervezetben. A csúcstalálkozón négyszemközti megbeszélésekre is sor kerül az államfő és a párt vezetője, Hszi, Putyin orosz elnök és Modi indiai miniszterelnök között, bár nem várható, hogy a Moszkva és Kijev közötti konfliktusban mindhárman egy oldalra lépjenek.”

Magyarország „harca” a korrupció ellen

És végül térjünk ki arra a hírre, hogy a budapesti kormány korrupcióellenes ügynökséget akar létrehozni, amire az ellenzék kritikával és gúnnyal reagált, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Áprilisi, meglepően egyértelmű, választási győzelme után Orbán Viktor magyar miniszterelnök agresszív bejelentéseket tett Brüsszelben. A hangvétel: a választók úgy erősítették meg kormányát, hogy az EU-beli ellenfelei nem tudnak nem engedni neki. És most már biztosan nem függ az alamizsnájuktól, tette hozzá.

Most, hogy egyre közelebb kerül a jogállami mechanizmus lehetséges alkalmazása Magyarország ellen, a dolgok kezdenek másként hangzani Brüsszelben, mint Budapesten. Az engedékenységért természetesen mások felelősek. Varga Judit igazságügyi minisztert a múlt héten Brüsszelbe küldték, aki utólag közölte, hogy intenzív megbeszéléseket folytatott a Bizottság képviselőivel »konkrét kérdésekről és konkrét kötelezettségvállalásokról«. Az uniós pénzek hatékony és átlátható felhasználása közös érdek, erre Magyarország kész »messzire menő garanciákat adni.«

Egyelőre kevés konkrét bejelentés van erről, habár sok bejelentés már meg is érkezett. A legkonkrétabb pedig ez: a budapesti kormány úgy döntött, hogy még november előtt felállít egy korrupcióellenes ügynökséget. Az ügyeket intéző független szerv feladata az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása lesz. A konkrét javaslat abban a törvénytervezetben lesz, amelyet szeptember végéig kell az Országgyűlés elé terjeszteni. A kormány emellett egy hivatalok által támogatott korrupcióellenes munkacsoport felállítását is tervezi, amely egyenlő számú kormányzati és nem kormányzati szereplőből fog áll. A kormány azonban ennél is nagyobb döntést hozott: Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszternek növelnie kell a pályázatok hatékonyságát és indokolni olyan eseteket, amikor csak egy pályázó van.”

Navracsics Tibor szerint a jövő héten a Parlament elé kerül a korrupcióellenes hatóság terve. Ettől azt reméli, hogy ezzel Brüsszel is látja majd, milyen komolyak a magyar kormány szándékai, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„Magyarország annyi vádat kapott már a közbeszerzések miatt, hogy »érdekünk az, hogy egy olyan közbizalmat élvező intézmény jöjjön létre, ami monitoroz, ellenőriz és referenciapontként szolgálhat« – jelentette ki a területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

Navracsics Tibor azt mondta, utoljára Elisa Ferreira uniós biztossal tárgyalt a pénzekről szűk két héttel ezelőtt Prágában egy informális ülésen. Arra a kérdésre, hogy egyelőre miért nem sikerült mégsem megállapodni, azt válaszolta, hogy: mert még nem járt le a határidő a bizottsági válaszadásra. Ez szeptember 22, ekkortól tudunk továbblépni – jelentette ki. A miniszter szerint ennek a határidőnek a tekintetében időarányosan jól állnak ahhoz, hogy még az év végéig megszülethessenek a megállapodások. Kapott kérdést azzal kapcsolatban is, hogy Lázár János pár hete azt mondta, »a miniszter nem úriemberekkel tárgyal, hanem gazemberekkel«, akik kokainon élnek. […]

Navracsics Tibor azt állította, a korrupcióellenes hatóság függetlenségét a nyílt pályázaton megválasztott vezetők fogják biztosítani. Maga a pályázatot értékelő panel is független emberekből fog állni: olyan nemzetközileg is ismert és elismert személyekből, akik meg tudják ítélni, ki állhat egy ilyen hatóság élére. Jelezte, Brüsszellel is egyeztetnek majd a vezetőkről.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)