Nem sok jót ígér Szerbia csatlakozásával kapcsolatban az a dokumentum, amelynek a célja, hogy Belgrád és Pristina megegyezzen, és amelyet Aleksandar Vučić szerb államelnöknek és Albin Kurti koszovói miniszterelnöknek javasolt Olaf Scholz, Németország kancellárja, valamint Emmanuel Macron, Franciaország elnöke. A dokumentum szerin Szerbia felvétele az Európai Unióba nem szerepel az EU tízéves tervében.
A négyoldalas dokumentumban, amelyről Aleksandar Vučić azt mondta, hogy fáj tőle a feje, az szerepel, hogy a viszonyok rendezése 2013-ban kezdődött, 2023-ban pedig a második körnek kellene lezáródnia, ami magába foglalja Koszovó függetlenségének hivatalos elismerését, míg a harmadik megegyezés azelőtt történne meg, mielőtt a Nyugat-Balkán régióhoz tartozó országok az Európai Unió tagjai lennének.
Albán lapértesülések szerint a dokumentum magába foglalja, hogy a későbbi fázisban, elméletileg tíz év múlva, amikor az Európai Unióba felvennék a Nyugat-Balkán régió országait, juthatnak el a felek a kölcsönös elismeréshez, ami az EU tagjai közé való bekerülés előfeltétele. A Nova portál szerint ez a legfontosabb információ, amelyből kiderül, hogy Szerbia az elkövetkező tíz évben nem veszik fel az Európai Unióba.
