Az Európai Unió legújabb Oroszország elleni büntetőintézkedése már nem tartalmaz kivételt a Nyugat-Balkánnal szemben, mégpedig Belgrád Moszkvával kapcsolatos álláspontja miatt.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EU hatodik szankciós csomagjában foglaltak szerint Szerbia november elsejétől már nem kaphat orosz kőolajat az Adria Kőolajvezetéken keresztül, ami egyfelől befolyással lesz az üzemanyagárakra, másrészt arra kényszeríti az illetékeseket, hogy alternatív megoldásokat keressenek.

– Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, ezért nem is kell, hogy kivételezettként profitáljon a helyzetből. A többi EU tagállam egyetértett ezzel – tudta meg a Szabad Európa Rádió diplomáciai forrásokból.

Az Oroszországgal szembeni újabb szankciós csomag eredeti szövegtervezetében még az szerepelt, hogy a nyugat-balkáni országokra ne vonatkozzanak az orosz nyersolajra vonatkozó korlátozások.

– A Nyugat-Balkán energetikai biztonságának megóvása végett fontos előirányozni olyan kivételt, amely lehetővé teszi az orosz nyersolaj tranzitját a horvátországi olajvezetéken keresztül, azzal a feltétellel, hogy a szállítás mértéke az elmúlt év átlagainak határértékein belül marad – állt abban a tervezetben, amely az Oroszország elleni, az EU által bevezetni szándékozott újabb szankciókat tartalmazta, amelybe a Szabad Európa Rádió betekintést nyert, és amiről a Szabad Magyar Szó is néhány nappal ezelőtt beszámolt.

Az európai tagállamok nagyköveteinek vitája során azonban a szövegből kikerült a kivételre vonatkozó rész, mivel Szerbia nem hangolta össze kül- és biztonságpolitikáját az Európai Unióéval az Ukrajna elleni agresszió miatti Oroszország elleni szankciókat illetően, írja a Szabad Európa Rádió.

A horvátországi Index portál egy második okot is említ, mégpedig azt, hogy az EU szakemberei az átfogó elemzést követően arra a megállapításra jutottak, hogy a nyersolajhoz való hozzáférés kellően diverzifikált, így nincs szükség a kivételezésre.

Szerbia így november elsejétől nem kaphat orosz kőolajat az Adria Kőolajvezetéken (JANAF) keresztül, sem más kikötőből, vagy tengeri útvonalról.

A Szerbia által importált teljes nyersolajmennyiség tankhajókkal érkezik a horvátországi Krk szigetére, ahonnan az Adriai Kőolajvezetéken keresztül jut el az országba, a Dunához. Újvidékről a kőolajat a pancsovai finomítóba szállítják, ahol annak további feldolgozása történik.

Nemrég még a nyersolaj mintegy kétharmadát Irakból kaptuk, Kazahsztánból az olaj 10, Norvégiából 1 százaléka érkezett. Az Oroszországból érkező tankhajók a szerbiai kőolajellátás körülbelül 15 százalékát biztosították. Ez az olaj egyébként a többinél jóval olcsóbb volt.

Éppen a kedvező ár, valamint a szankcióktól való aggodalmak miatt Szerbia az elmúlt időszakban jelentősen megnövelte a Moszkvából származó olaj importjának mennyiségét a múlt évi 16 százalékról 60 százalékra. Emiatt jelentősen csökkent az Irakból behozott kőolaj mennyisége, ami múlt évben még 47 százalékot tett ki, de a Kazahsztánból importált olaj mértéke, ami valamikor 10 százalékot tett ki, ugyancsak csökkent.

Az EU új intézkedése miatt Szerbia rákényszerül arra, hogy a nyersolajat más piacokról szerezze be, ez pedig azt jelenti, hogy az importőröknek, de végső soron a kisfogyasztóknak is majd mélyebben kell a pénztárcájukba nyúlni, mivel a kőolaj és annak származékai is drágulni fognak.

Az importtilalom a hajókon érkező kőolajra vonatkozik, ez az intézkedés alól ideiglenesen kivételt élveznek azok az országok, amelyeknek nincs kijáratuk a tengerre.

Szerbia pedig fel kell, hogy találja magát, hogy más OPEC-tagállamoktól importáljon naftát. Irak mellett Algéria, Indonézia, Irán, Kuvait, Líbia, Nigéria, Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Venezuela jöhet számításba.

Mi az a JANAF?

Az Adriai Kőolajvezeték (Jadranski naftovod – JANAF) 1979-ben épült ki, és még abban az évben befutott az első, nyersolajat szállító tankhajó a Krk szigetén lévő Omišalj terminálra, ami akkoriban a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területéhez tartozott. Ma az Adriai Kőolajvezetéken keresztül jut el a nyersolaj Horvátországba, Szlovéniába, Bosznia-Hercegovinába, Szerbiába, Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba.

Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, ezért az EU elzárta a csapot