Világszerte foglalkozik a sajtó a kínai pártkongresszussal, amely vasárnap kezdődött és szombaton ér véget. Átlapoztuk a vezető lapokat Oslótól Varsón és Frankfurton át Isztambulig, valamint New Yorktól Tajpejen át Pekingig.
A madridi EL Mundo című közép-jobboldali napilap így összegezi Hszi Csin-ping nyitóbeszédét:
„Kína a napokban fogja szentesíteni Hszi Csin-ping egyeduralmát azon a pártkongresszuson, amely az elnököt és a pártvezetőt harmadik ciklussal szándékozza megajándékozni. Tegnap a Nép Nagytermében egyetlen főszereplő volt: Hszi, aki Mao óta a legnagyobb hatalommal rendelkező kínai vezető. A 2300 küldött meghallgatta beszédét az egyre inkább nacionalista, tekintélyelvű és agresszív Kína felemelkedéséről. Hszi arra törekszik, hogy országa olyan globális szuperhatalommá váljon, amely képes egy Nyugat-ellenes világrend kialakítására. Milyen régen volt az, amikor Kína megnyílt a Nyugat felé, modernizálta gazdaságát, és a demokratizálódás jelei mutatkoztak.”
„Ma a világ ismét válaszúthoz érkezett” – írja a pekingi Huanqiu Shibao című napilap, majd így folytatja:
„Vitaindító beszédében Hszi elnök választ adott arra, hogyan kíván Kína szembenézni a kihívásokkal. A kommunista vezetés alatt az ország a nemzeti felemelkedés évszázada felé kíván lépni. Minden jogunk megvan ahhoz, hogy megtaláljuk saját modernizációs utunkat, amely a legjobban illik hazánkhoz. Kína számára nincs másolandó terv. Az állítólagos modern, Nyugaton elterjedt társadalmi modellnek véget kell vetni – ez gátolja mind a szegényebb országok, mind a feltörekvő országok fejlődését. A változások történelmi aránya még csak most kezdődik.”
„A Kínai Kommunista Párt kongresszusa, amely tegnap ült össze, egy új korszak kezdetét jelenti” – jegyzi meg az isztambuli T24 című napilap, majd hozzáteszi:
„Mao után Kínának új életfogytiglani vezetője van. Hszi harmadik államfői ciklusát ezen a kongresszuson fogják kihirdetni. Technikailag teljesen lehetséges, hogy haláláig vezetheti majd a pártot. Csakúgy, mint Maonak, neki is van egy vörös könyve. Egy különbséggel: neki mobil verziója van. »Ismerjen meg egy erős országot« – ez az alkalmazás neve, amely kötelező a közalkalmazottak számára. De ez még nem minden: 2021 óta az általános iskolától az egyetemig kötelező tantárgy az úgynevezett »Hszi Csin-ping doktrína«. A kongresszuson valószínűleg egy alkotmánymódosítást is elfogadnak majd. Ezáltal pedig minden, Hszivel szembeni ellenállás szinte lehetetlenné válik. Ellenkezni vele és a doktrínájával egyben alkotmányellenességet jelentene.”
Az oslói Verdens Gang című semleges napilap hozzáteszi:
„A harmadik ciklusra szóló választás szakítás a korábbi hagyományokkal. Hszi első tíz hatalmi évét a gazdasági növekedés, az újra fegyverkezés, valamint az offenzív kereskedelmi és külpolitika jellemezte. Az emberi jogok egyre inkább áldozatul esnek annak a politikának, amely elsősorban a szigorú megfigyelésre alapul, és a legkisebb ellenvéleményt sem tűri el. A Hszincsiang tartományban élő muszlim ujgur kisebbséget különösen súlyosan sújtotta az elnyomás, Hongkongban pedig leverték a nagy demokráciapárti mozgalmat. A Tajvan elleni katonai fenyegetés fokozódik, bár Hszi reményét fejezte ki a békés újraegyesítésre. Peking problémája továbbra is az, hogy a tajvaniak túlnyomó többsége nem akarja alávetni magát a központnak.”
A tajpeji Ziyou Shibao című napilap ellenállásra szólít fel:
„Tajvan demokráciához vezető útja egy kemény ellenállás és küzdelem eredménye. Peking természetesen nem követi sem Tajpej, sem Hongkong példáját. Éppen ellenkezőleg: Hongkongnak Peking nyomására fel kellett adnia jogállamiságát, szabadságát és demokráciáját. Ennek ellenére okunk van az optimizmusra. Mert hát a berlini fal is hirtelen omlott le, a Szovjetunió pedig egyik napról a másikra omlott össze. A történelemnek mindig megvan a maga logikája.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi-gazdasági napilapja ezt hangsúlyozza:
„A világot figyelmeztették arra, hogy Hszi Csin-pingnek hosszú távú hivatali ideje lehet, akinek agresszív politikája egyre inkább előtérbe kerül. Hszi kül- és biztonságpolitikája, amely a kínai hatalmat és erőt hivatott demonstrálni, azt jelzi, hogy nem bánná, ha szembeszállna olyan egykori barátokkal, mint az USA, Európa vagy Japán.”
A New York-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban amerikai gazdasági és nemzetközi üzleti témákkal, valamint pénzügyi hírekkel foglalkozó napilap ezt írja:
„Az idei év legfontosabb választása a világon az, hogy egyáltalán választásról van szó. Ez a dicsőség megkoronázása. Amikor a Kínai Kommunista Párt ezen a héten harmadik ötéves mandátumra jelöli ki Hszi Csin-ping elnököt, megerősíti az agresszív nacionalizmus és a kommunista ideológia kínai kombinációját, amely a legnagyobb veszélyt jelenti a szabadságra. Ez szinte garantálja a konfrontációt Kína és az Egyesült Államok között.”
Az USA már régóta tudatában van a Kína által fémjelzett fenyegetésnek, és egy ideje kinyilvánította, hogy ez az ország a legfontosabb külpolitikai prioritása” – írja az amsterdami de Volkskrant című közép-baloldali napilap:
„Természetesen Európának is vannak ilyen radarjelei, de úgy tűnik, itt hiányzik a sürgősség. A középpontban érthető módon Oroszország áll, miközben ugyanilyen sok területen erősen függünk Kínától. Európának tisztában kell lennie azzal, hogy nem biztos, hogy lesz annyi ideje, amennyit szeretne a problémák megoldására. Hszi növekvő hatalma kihívásokat jelent. Már régóta felmerül a kérdés, hogyan kezeljük ezt. De most itt az ideje, hogy válaszoljunk is rá.”
A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap még drasztikusabban fogalmaz:
„Az ukrajnai háború és annak következményei kis előjátéknak bizonyulhatnak ahhoz a drámához, amelyet egy Putyinnál mérhetetlenül nagyobb hatalommal rendelkező ember indíthat el: Hszi Csin-ping. Ő a Kínai Kommunista Párt 20. kongresszusán az orosz vezetőéhez hasonló jogköröket kap. A különbség kettőjük között az, hogy Hszi olyan gazdaság élén áll majd, amely tízszer nagyobb, mint Oroszországé, és amely ténylegesen képes kihívni Amerikát.”
A pártkonferencián elmondott beszédében a kínai államfő és pártvezér méltatta (saját) koronavírus elleni politikáját, megfenyegette Tajvant és dacolt az Egyesült Államokkal, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„Ha van egy szó, ami a legjobban ábrázolja Hszi Csin-ping világképét, az a »biztonság«. Ezt a szót negyvenszer említette a Kínai Kommunista Párt vasárnapi kongresszusán elmondott beszédében. »A nemzetbiztonság a nemzeti ébredés alapja« – mondta több mint 2200 küldött előtt a pekingi Nép Nagytermében. Elődjei mindig is kiemelten kezelték az ország gazdasági fejlődését. Hszinek viszont az irányítás jelent elsőbbséget. Úgy látja, hogy a Kommunista Párt hatalma számos belső és külső fenyegetésnek van kitéve. Az országnak ezért fel kell készülnie a »nehézségekre«, és készen kell állnia arra, hogy ellenálljon az »erős szélnek, zord tengernek és veszélyes viharoknak«. A nemzetbiztonságot »a pártmunka minden területén« meg kell védeni.
Aki abban reménykedett, hogy a 69 éves pártvezető fokozatos enyhítést fog jelezni zéró-COVID stratégiájában, csalódott. Hszi a »nép háborúját a vírus ellen« az egyik legnagyobb vívmányának nevezte és hangsúlyozta, hogy a párt az emberi életet mindenek fölé helyezte. Nem foglalkozott azonban azokkal a hatalmas költségekkel, amelyeket a kínai lezárások és tömeges tesztek okoznak minden egyes nap a világjárvány harmadik évében. Hszi ismét egyértelművé tette, hogy számára a koronavírus-politika nagy jelentőséggel bír. A kínai egészségügyi szakemberek számára ez viszont azt jelenti, hogy elfogadhatatlanok a lezárások hatékonyságával kapcsolatos kritikus megjegyzések. Több tucat városban több millió ember él jelenleg is otthonába zárva. Az országon belüli utazások, még a szomszédos városokba is, a kényszerkarantén veszélyével járnak. Az ettől a politikától való eltérést megnehezíti az a tény, hogy az idősek viszonylag nagy része nem kap hatékony védőoltást. A várható halálozások magas száma politikailag robbanásveszélyes lenne, mert a kínai propaganda két éve az amerikai rendszer gyengeségének bizonyítékaként mutatja be az Amerikában a koronavírusban elhunytak számát.”
Hszi Csin-ping: Kína soha nem fog lemondani az erő alkalmazására való „jogáról” Tajvan esetében. Az elnök mindazonáltal azt mondta, Peking „békés újraegyesítésre” törekszik, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Kína »békés megoldásra« törekszik a Tajvannal való újraegyesítés ügyében, de soha nem fog lemondani »az erő alkalmazásához való jogáról« – jelentette ki vasárnap Hszi Csin-ping kínai elnök a Kínai Kommunista Párt (KKP) 20. kongresszusának megnyitóján a Reuters írügynökség beszámolója szerint.
Hszi szerint Kína »mindig is tiszteletben tartotta a tajvaniakat, törődött velük és előnyben részesítette őket«. Peking eltökélt a Tajvani-szoroson keresztüli gazdasági és kulturális együttműködés előmozdításában – tette hozzá.
»A Tajvan-ügy megoldása a kínai emberek ügye, és a kínaiakon áll a döntés« – fogalmazott.
»A nemzeti újraegyesítés és a nemzeti megfiatalodás kerekei előre gördülnek, az anyaország teljes újraegyesítését pedig meg kell valósítani, és az kétségtelenül meg is fog valósulni!« – jelentette ki az elnök.
A tajvani elnöki hivatal válaszul közölte, hogy a Kínai Köztársaság – Tajvan hivatalos neve – szuverén és független ország.
»Tajvan álláspontja szilárd: nincs meghátrálás a nemzeti szuverenitás ügyében, nincs megalkuvás a demokrácia és a szabadság kérdésében, a csatatéren való találkozás pedig egyáltalán nem lehetőség a Tajvani-szoros két oldala számára«
– fogalmaztak a közleményben.
»Ez a tajvani nép konszenzusa« – tette hozzá az elnöki hivatal, amelyek közölte, hogy a tajvani nemzetbiztonság szorosan nyomon követi a kongresszus fejleményeit.”
Ülésezik a Kínai Kommunista Párt 20. kongresszusa (Fotó: Beta)
