Az 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok emléke előtt tisztelegtek Csúrogon. A kegyeleti megemlékezést a magyar-szerb megbékélés jegyében tartották meg a Megtépázott Krisztus szoborcsoportnál.
Hetvennyolc évvel ezelőtt több száz magyart végeztek ki itt, ártatlanul, emellett 3 magyarlakta település lakosságát kollektíven bűnösnek nyilvánították. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szinte a teljes magyar lakosságot kiirtották.
A megemlékezés résztvevőit Teleki Júlia, a csúrogiak kálváriájának egyik túlélője és Vesna Stjepanović, Zsablya községi képviselője köszöntötte. Alkalmi beszédet Pálinkás Gábor, Magyarország belgrádi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott, tudósít a Pannon RTV.
Teleki Júlia beszédében elmondta, az elhunytak nemcsak a hozzátartozók áldozatai, hanem a magyar nemzeté is.
„Talán mindent el lehetne felejteni, de nem lehet és nem is szabad. Nem lehet elfelejteni a sok megaláztatást, a koncentrációs táborban eltöltött szenvedést, a sok meggyilkolt életet. Végre eljött a megbékélés napja, nagyon hálás vagyok érte.”
A történelmi megbékélés jegyében a két nemzet áldozatainak emléke előtt 2013-ban Tomislav Nikolić akkori szerb és Áder János akkori magyar államfő közösen hajtott fejet Csúrogon – erre is emlékeztette a résztvevőket beszédében Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
„Akkor, abban a pillanatban úgy tűnt, hogy a bűn megoldásra talált, és a hosszú évtizedek óta tartó gyászból és fájdalomból végre megszületett valami. Egy új közösségi érzés, amely azonban a várva várt megnyugvás és béke helyett mégis egy egészen más sejtést hozott magával. A felelősség és a kötelezettség terhét.”
A történelmi megbékélést és az ártatlan áldozatokra való emlékezést a jövőben is folytatni kell – nyilatkozta Fremond Árpád, a Magyar Összefogás listavezetője.
„Nekünk az lesz a dolgunk az elkövetkező időszakban is, hogy a megemlékezéseket mindenképpen megtartsuk, méltóan őrizzük mártírjaink emlékét. Bízom benne, hogy sokkal több partnerünk lesz ebben, mint amennyi volt az elmúlt időszakban.”
Az ártatlan áldozatokra való megemlékezést koszorúzás zárta. A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014-ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a három vajdasági település magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot.
Emlékmű Csúrogon (Pannon RTV)