A válság nem befolyásolta a kormány tőkeberuházási eltökéltségét, hiszen e célra rekordösszegű, 3,6 milliárd eurót különített el – derül ki a 2023-as évre elfogadott költségvetés tervezetből, írja a Tanjug.

„A nagy infrastrukturális beruházások évekig tartanak, hiszen pótolni kell a szankciók miatti lemaradásunkat és számos múltbéli dolgot, ugyanakkor biztosítani kell a magas szintű GDP-növekedést” – mondta Goran Vesić építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter.

Kiemelte, attól a pillanattól kezdve, amikor Szerbia tíz évvel ezelőtt jelentősen növelte az állami beruházások volumenét, az ország lényegesen magasabb gazdasági növekedést ér el. Vesić elmondta, hogy a 2020-as világjárvány idején 196 milliárd dinárt fektettek állami beruházásokba, ami hozzájárult a gazdasági károk enyhítéséhez.

„A következő évben 420 milliárd dinárt, azaz 3,6 milliárd eurót fektetünk be, és arra számítunk, hogy nemcsak a válságot kerüljük el, hanem stabil növekedési ütemet is biztosítunk, amíg a világ helyzete nem stabilizálódik” – mutatott rá Vesić.

A miniszter kiemelte, hogy a külföldi befektetők több mint 17 milliárd eurót fektettek be Szerbiában az elmúlt öt évben, ami hozzájárult a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztéséhez. Bejelentette, hogy hamarosan aláírják a megállapodást az EU-val a Belgrád – Niš gyorsvasút finanszírozásáról.

,,2028-ban el kell készülnie a Nišbe vezető vasútnak, és a tervünk az, hogy további két irányba, Macedónia és Görögország felé, azaz Szaloniki és Isztambul felé haladjunk tovább. Šid felé is tervezünk egy új vonalat, de csak ha Horvátország, Szlovénia és Ausztria is saját, nagysebességű vasutat akar építeni” – jelentette be Vesić.

Mint hozzátette, a Szabadkát is érintő gyorsvasútnak 2024 végére vagy 2025 elejére kell elkészülnie, Magyarország pedig 2025 közepén fejezi be Budapesttől a szerb határig tartó szakaszt. Az építésügyi miniszter hozzátette, a jövő év végére elkészül a Požegáig, valamint a Boszniai Szerb Köztársaság határáig vezető autópálya szakasz is Bijeljina irányában.

Az infrastruktúráért felelős miniszter közölte, hogy folyamatban van a csatornaépítési projekt is, amely Szerbiában 2,5 millió embert érint. Kiemelte, hogy Szerbia GDP-je az év végére eléri a 60 milliárd eurót.

Tomislav Momirović bel- és külkereskedelmi miniszter elmondta, hogy a kormány várhatóan szabadkereskedelmi megállapodásokat ír alá hamarosan az Egyesült Arab Emirátusokkal, Kínával és Koreával. Mint mondta, ez egy különleges lehetőség a mezőgazdasági termékek exportjára.

„Ma 4,2 milliárd euróa mezőgazdasági termékeink exportja, jövőre igyekszünk ötmilliárd euróra növelni, mert a mezőgazdaság és a feldolgozóipar ellenállónak bizonyultak a válsággal szemben” – mondta Momirović és hozzátette, a regionális gazdaság fellendülése érdekében fontos lenne, hogy Albánia és Észak-Macedónia mihamarabb döntést hozzonak a Nyitott Balkán kezdeményezéssel kapcsolatban, hogy a szabad kereskedelem és a munkaerő áramlás megvalósulhasson a régióban.