Az ukrajnai háború a sajtószabadság helyzetének folyamatos romlását eredményezte szerte Európában, ahol jelentősen nőtt a fogvatartott újságírók száma – közölte jelentésében a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács kedden.
A jelentés szerint az Európa Tanács újságírás védelmét elősegítő platformjának partnerszervezetei tavaly 289 figyelmeztetést tettek közzé a média szabadságát érő súlyos fenyegetésekről vagy támadásokról, valamint az újságírók bebörtönzésével, megtámadásával, zaklatásával és az ellenük indított rágalomkampányokkal kapcsolatban a páneurópai szervezet több tagállamában.
Az elmúlt években aggasztóan megnövekedett az újságírók elleni támadások és fenyegetések száma
– fogalmaztak. A jelentés szerint tavaly év végén 127 újságírót tartottak fogva Európában, ami 60 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. 2022 folyamán 74 feljegyzés ékezett az újságírók testi épsége elleni támadásokkal kapcsolatban. Ezek az összes jelentés 26 százalékát tették ki. 41 esetet jegyeztek fel az újságírók fogva tartásával és bebörtönzésével összefüggésben (14 százalék), 94 esetet az újságírók zaklatásával és megfélemlítésével kapcsolatban (32 százalék), és további 80 figyelmeztetést a média szabadságát jelentősen befolyásoló egyéb cselekményekről (28 százalék).
A jelentés kiemeli, hogy számos tagországban az újságírók munkáját korlátozó jogszabályokat vezettek be. Volt, ahol visszaélést figyeltek meg az igazságszolgáltatással kapcsolatban az újságírók megbüntetésére vagy megfélemlítésére, továbbá voltak olyan országok, ahol a jelentés szerint megfigyelik az újságírók kommunikációját. Megjegyezték, nem történt előrelépés az újságírók elleni támadások miatt indított 35 perben és 26 gyilkossági ügy megoldásában.
Az illetékes szervezetek a megelőző év adatihoz képest tavaly kevesebb esetet jelentettek az utcai tüntetések alkalmával fenyegetésekkel és támadásokkal szembesült újságírókról. Ennek okai között a dokumentum a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó intézkedések elleni tüntetések számának csökkenését említették. A jelentés vizsgálta a független újságírás elleni fellépést Oroszországban és a megszállt ukrajnai területeken, továbbá külön fejezetet szentelt Fehéroroszországnak. Kiemelték: az ukrajnai háború kezdete óta a konfliktusban legalább 12 újságíró vesztette életét, 21-en pedig megsebesültek munkájuk ellátása közben. Továbbá 32 újságírót ért támadás, vagy fenyegetés Fehéroroszországban – írták. Közölték: továbbra is figyelemmel kísérik a sajtószabadság helyzetét és az újságírók elleni támadásokat Oroszországban annak ellenére, hogy az országot 2022 márciusában kizárta tagjai közül az Európa Tanács.
Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács főtitkára a jelentéssel kapcsolatban azt mondta, tavaly is sok újságíró tanúsított bátorságot munkája során, mások pedig életükkel fizettek a tájékoztatás szabadságáért Oroszország Ukrajna elleni háborújában.
A főtitkár felszólította a tagállamokat, hogy vegyék komolyan az újságírók és tájékoztatás szabadsága biztosításának kérdését, valamint tartsák tiszteletben és védjék az újságírók jogait. Szavatolják biztonságukat, és lépjenek fel a cenzúrával, valamint az újságírók munkájába való mindenfajta beavatkozással szemben. A jelentés ajánlásokat is megfogalmazott a médiaszabadság javítása érdekében szükséges intézkedésekről. Az Európa Tanács számára egyebek mellett azt ajánlották, készítsen listát az újságírók biztonságát és az újságírás védelmét szolgáló jogi és gyakorlati intézkedésekről, szem előtt tartva az újságírók elleni bűncselekmények elkövetőnek elszámoltatását. Valamint azt, hogy végezzen rendszeres felmérést a közszolgálati média helyzetéről, és arról, hogy a tagországok biztosítják-e szerkesztői szabadságot és az intézményi autonómiát. Ellenőrizzék, hogy finanszírozásuk stabil, megfelelő és átlátható legyen.
A jelentéstevők szerint az Európa Tanács tagállamainak hatékony védelmi intézkedéseket kell bevezetniük az újságírókat érő fizikai bántalmazás eseteire. Biztosítaniuk kell, hogy az újságírók jelenthessék és jogorvoslatot kérhessenek az állami vagy köztisztviselők által elkövetett visszaélések esetén. Továbbá tagállami szinten tervet kell elfogadniuk az újságírók biztonsága szavatolására.
Az Európai Unió intézményei számára megfogalmazott ajánlások között szerepel, hogy elő kell mozdítaniuk az európai médiaszabadságról szóló törvény elfogadását. Az EU-nak biztosítania kell, hogy a törvény határozott rendelkezéseket tartalmazzon a külső beavatkozás elleni védelemről, azt, hogy a szabályozás védi a média szerkesztői függetlenséget, hogy szerepel benne a tulajdonosi struktúrák és a médiakoncentrációra vonatkozó törvények átláthatóságának követelménye, valamint, hogy stabil legyen a források kifizetése a közszolgálati média számára. Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésének ki kell térnie a civil társadalmi csoportokkal való koordináció és kommunikáció fontosságára – írták.
Az EU-nak továbbá felügyelnie kell arra is, hogy tagállamai teljes körűen kivizsgáljanak minden olyan jelentést, amely szerint a Pegasus nevű kémprogramot újságírók megfigyelésére használták, és elő kell mozdítania, hogy a tagországok jogorvoslatot biztosítanak az érintett újságírók számára, beleértve a kártérítést is – tették hozzá.
Az Európa Tanács a szólásszabadságot, az újságírás védelmét és az újságírók biztonságát előmozdító platformot 2015-ben hozta létre tizenöt nemzetközi civil és újságíró-szervezettel együttműködve, hogy megfelelő információk álljanak rendelkezésére a tagállamokkal a témában folytatott párbeszédhez.
