Minden tizedik horvát munkavállaló (161 ezer fő) külföldön keresne munkát a következő egy évben, minden ötödik aktívan új állást keres az országon belül, hogy megváltoztassa jelenlegi munkakörnyezetét, minden harmadik pedig a következő években tervezi ugyanezt – írta a Večernji List című napilap kedden, egy közvélemény-kutatásra hivatkozva.
A zágrábi bölcsészettudományi kar pszichológia tanszéke gyorskutatást végzett tavaly 500 munkavállaló megkérdezésével, és arra szeretett volna választ kapni, Horvátországot is elérte-e a munkahelyek tömeges elhagyásának hulláma, amellyel a koronavírus-járvány után szembesül a világ.
A válasz pedig pozitív, talán nem olyan mértékben, mint azt a kis mintán végzett kutatás sugallja, de mindenképpen elég jelentős ahhoz, hogy már egyetlen munkáltató se tudjon nyugodtan aludni
– írta a lap. Rámutattak, hogy egyre nagyobb teret kap a „csendes felmondás” vagy „csendes kilépés” jelensége is a világban, amelynek lényege, hogy az emberek nem mondanak fel munkahelyükön, ehelyett csak minimális erőfeszítést fektetnek a munkájukba. Nem túlóráznak, nem kezdeményeznek, és nem segítenek másoknak.
Zvonimir Galić a bölcsésztudományi kar professzora elmondta: konkrét kutatást erről a jelenségről nem végeztek, de a munkahelyről, sőt országváltásról való gondolkodás nem elszigetelt jelenség, Horvátországban is tömeges méreteket ölt.
A munkahelyváltásról leginkább a fiatalok gondolkodnak, valamint azok, akiknek a fizetésük kevesebb mint 1300 euró (mintegy félmillió forint). Ennek pedig legfőbb oka, hogy nincsenek megelégedve munkahelyük minőségével – hangsúlyozta. A nagy munkanélküliség idején a vállalatok nem foglalkoztak azzal, hogyan motiválják a dolgozókat, most viszont vannak olyan ágazatok, ahol szó szerint „verekednek értük” – magyarázta.
A pandémia fordulópontot hozott sok folyamatban, az otthoni munkavégzéstől kezdve odáig, hogy az emberek elkezdtek egyensúlyt keresni a magánélet és a munka között. Mindez mögött pedig a munkaerőpiaci helyzet áll – húzta alá Galić.
