Mindenki tévedhet, így az újságírók és szerkesztők is. Mi is szoktunk. De a hibákat fel kell fedezni és ki kell javítani. Egy profi hírügynökségnél, amilyennek a Magyar Távirati Irodát fénykorában megismertük, erre megvannak a rendes csatornák és erőforrások. Csakhogy amióta a 2010-ben beindult magyarországi sajtóállamosítás a legközönségesebb pártszolgálatra alacsonyította a közmédiát, az MTI-t pedig tudatosan leépítette és legjobb munkatársait közönséges kérdésfeltevések miatt (ez volt a dolguk!) kirúgdosta, a hibák is egyre gyakoribbak.
Így fordulhatott elő egy újabb melléfogás a minapi washingtoni hírben is, amely a Kennedy-gyilkosság dokumentumainak a közzétételéről szól. A tudósítás szerint:
Jesse Helms szenátor (1921–2008) (Fotó: Alchetron)
„Az újonnan ismertté vált egyik dokumentum arról tanúskodik, hogy Jesse Helms, aki a Johnson-kormányzat, majd Nixon elnöksége idején a CIA igazgatója volt, egy 1975. áprilisában kelt feljegyzésében azt rögzítette: Johnson elnöknek az az álláspontja, hogy Kennedyt külföldi ösztökélésre gyilkolták meg, azért, mert megölette a dél-vietnami elnököt, Ngo Dinh Diemet.” (A színes kiemelés az MTI honlapjáról származik – A szerk. megj.)
Nos, Jesse Helms (1921–2008) ultrakonzervatív észak-karolinai szenátor volt, az ENSZ nagy ellensége – de soha nem volt CIA-igazgató. A Központi Hírszerző Ügynökség igazgatóját 1966 és 1973 között (tehát a Johnson- és Nixon-kormányzatok alatt) Richard M. Helmsnek (1913–2002) hívták, akinek a vezetésével valóban sok disznóságot követett el a CIA: laoszi titkos háború, Watergate-betörés, chilei puccs stb.), sőt mindmáig Helms az egyetlen volt CIA-igazgató, akit elítéltek a kongresszus félrevezetése miatt.
Richard Helms CIA-igazgató 1965-ben Lyndon Johnson elnökkel (Fotó: USA Nemzeti Levéltár)
Az is igaz viszont, hogy Richard Helms nyilván nem tudott a Nixon-stáb által megrendelt demokrata-ellenes betörésről és Nixon ki is rúgta, mert nem volt hajlandó leállítani az elnök emberei elleni vizsgálatot. De a két Helms nem azonos, és nem álltak egymással rokonságban – legalábbis nem közeliben.
Mivel az MTI ezt ingyenes kiadásban tette közzé, vélhetőleg nagyon sok magyar sajtószerv átvette, így például a VajMa is (akárcsak Budapesten a Magyar Idők és a Magyar Nemzet). Ez az ingyenes állami média hátulütője: a propaganda a fontos, a hírrel meg alig törődnek.
