Annak az esélye, hogy egyszámjegyű lesz az infláció, meglehetősen kicsi, mert Aleksandar Vučić államfő a Koszovó elismerésére irányuló nyugati nyomás és a közelgő választások miatt ismét kényszert érez arra, hogy a lakosságot „megjutalmazza” – nyilatkozta többek között a Nova.rs portálnak dr. Danica Popović, a Közgazdasági Egyetem nyugalmazott professzora.
„Az EU országaiban az infláció nem a várt ütemben csökken, emellett a pénzügyi világban rövid idő alatt eluralkodott a pánik: először egy amerikai bank ment csődbe, majd Svájcban is beütött a válság. Ezekben az országban a központi bankok megakadályozták a pánik továbbterjedését, de ezek az események hozzájárultak a pénzügyi szektorban tapasztalható bizonytalanság növekedéséhez” – mondta.
A professzor szerint a fejlett világban most az a dilemma, hogy vajon továbbra is segítsék-e a tönkrement bankokat a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében, miközben nő az infláció vagy hagyjanak fel ezzel a politikával, hogy csökkenjen az infláció, de ezzel együtt a gazdasági növekedés is?
Szerbia közadóssága 2013 végén 20 milliárd euró volt, 2022 végén (és 2023 februárjának a végén) pedig 34,9 milliárd euró.
„Az eladósodottsági szintünk most a GDP 55 százaléka, ami egy közepes szint. De mindannyian tudjuk, hogy Szerbia 30 százalékról milyen könnyen ugrott csaknem 80 százalékra 2008 és 2012 között. Vajon felhagytunk-e a potenciális szavazók – az egyetemisták, a nyugdíjasok, a közalkalmazottak – túlzott megajándékozásával? Természetesen nem. A vörös vonalat nagyon könnyen el lehet érni, ha megkezdődnek a túl nagy kiadások.”
Danica Popović szerint a növekedés várható csökkenésével és a kamatok további emelkedésével Szerbia adóssága akkor is növekszik, ha nem veszünk fel új hiteleket, ennek a következménye pedig a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek újabb csökkenése lehet.
