Német–orosz feszültség egymás diplomatáinak kiutasítása nyomán; szudáni polgárháború; a magyar államfő vétója; Biden újraindulási szándékának bejelentése; végül Kína szerepe Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújában. – Átlapoztuk a világsajtót Miamitól Moszkváig, Amsterdamtól Pekingig és Budapesttől Tokióig.
A szudáni konfliktus egyre súlyosabb
Az amsterdami de Volkskrant című közép-baloldali napilap így taglalja a szudáni konfliktust:
„Miközben a külföldieket evakuálják, a két gátlástalan szudáni hadúr közötti hatalmi harc tovább dúl. A nemzetközi közösségnek minden tőle telhetőt meg kell tennie azért, hogy megakadályozza Szudán polgárháborúba süllyedését. Az olyan regionális szervezeteknek, mint az Afrikai Unió és az Arab Liga, át kell venniük a vezetést. A szudáni harcok nemcsak a szudániak számára jelentenek humanitárius katasztrófát, hanem jelentős hatással vannak az egész térségre is. Szudán hét afrikai országgal határos, köztük olyan instabil országokkal, mint Líbia, a Közép-afrikai Köztársaság és Dél-Szudán. Ha a harcok tovább eszkalálódnak, annak következményeit az Európai Unió is megérzi majd az Európába irányuló növekvő migráció miatt.”
Az isztambuli Yeni Birlik című független napilap gyanítja, hogy az al-Burhan elnök és helyettese, Daglo közötti hatalmi harc mögött más országok érdekei is meghúzódhatnak:
„Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok mindig megpróbálják felhasználni az általuk irányított milíciákat más államok ellen a térségben, mint például Iránnal, Törökországgal és Egyiptommal szemben. Amikor Bashir volt szudáni uralkodó már nem tűnt megbízhatónak számukra, al-Burhan tábornokot és a milíciákat megbuktatták. Ezt követően Rijád és Abu-Dhabi úgy tett, mintha a katonai irányításról a polgári uralomra való átmenetet támogatná. Dehát mindenki maga főzi a levest. Nem világos azonban, hogy a nagy szereplők, Oroszország és az USA miért engedték meg ezt a polgárháborút. Egy háború mindenekelőtt drága. Miért nem kényszerítik a konfliktusban részt vevő feleket arra, hogy asztalhoz üljenek? Talán azért, mert csak akkor derülnének ki a valódi érdekek, ha a helyzet kissé megnyugszik már.”
Oroszország és Németország egymás diplomatáit utasították ki
A moszkvai Kommerszant című állami napilap számára ez az intézkedés váratlan volt:
„Bár korábban is utasítottak ki diplomatákat, az ilyen eseteket általában nagy horderejű esemény váltotta ki. Most állítólag az állt a háttérben, hogy Berlin a hivatalos orosz képviselők – köztük a titkosszolgálati alkalmazottak – számának alapvető csökkentését tervezi Németországban. A két ország közötti diplomáciai válság mostani epizódja végzetes lehet Németország és Oroszország viszonyára nézve, hisz ez a viszony egyre inkább ellenségeskedésbe süllyed. A diplomáciai képviselők száma máris megritkult. Lehetséges, hogy hamarosan senki sem fog dolgozni e két ország nagykövetségein és konzulátusain, ha a kölcsönös kiutasítások változatlan ütemben folytatódnak.”
A diplomatának álcázott kémeknek menniük kell, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Körülbelül 50, kémnek tekintett orosz diplomatának kell elhagynia Németországot. Az F.A.Z. egy »közepes kétjegyű számról« értesült a kormányzati körökből. Az Alkotmányvédelmi Hivatal becslései szerint az orosz nagykövetségen akkreditált több mint 500 diplomata egyharmada valójában titkosszolgálati ügynök. Szombaton Berlinben egy moszkvai repülőgép felvette a kiutasított orosz diplomatákat. Cserébe az orosz külügyminisztérium »több mint 20« német diplomatát utasított ki Oroszországból.”
A magyar elnök vétója
A nemzeti-konzervatív koalíció által Budapesten elfogadott „spicli” törvény ösztönözte az LMBT [Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű] személyek feljelentését, de az államfő ezt elutasította, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Novák Katalin köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek a bejelentőkről szóló törvényt, mert az alapvető jogokat sértő passzusokat tartalmaz a homoszexuális és transzszexuális emberekről (LMBT). Ez a törvény egyáltalán nem erősítené az alkotmányos értékeket [ahogy a Fidesz-frakció magyarázta], hanem éppen ellenkezőleg, gyengítené azokat – derül ki a Kövér László országgyűlési elnökhöz írt leveléből, amely a hétvégén jelent meg az Országgyűlés honlapján.
A törvénnyel egy uniós irányelvet próbáltak megvalósítani, ami a visszaélést bejelentő személyek (whistle-blolowers) védelmét illeti. Például a nagyobb cégeknek biztosítaniuk kell a névtelen panasztétel lehetőségét, az államnak pedig irodákat kell létrehoznia a lakossági bejelentések fogadására. Nem sokkal a törvény április 11-i elfogadása előtt Orbán Viktor miniszterelnök nemzeti-konzervatív Fidesz-pártszövetsége olyan passzusokat szúrt be a törvényjavaslatba, amelyekből arra is lehet következtetni, hogy feljelenthető lehet a házasság és a család alkotmányos szerepének (»az apa férfi, az anya nő”), vagy a gyermek születési neme szerinti önazonosságának megkérdőjelezése. Az ellenzéki politikusok és a kormányt kritizáló média ezt panasztörvénynek nevezték, ami a népszerűtlen életvitel bejelentését ösztönzi, még akkor is, ha az büntetőjogi rendelkezéseket nem sért.”
Nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Novák Katalin a panasztörvényként elhíresült törvényt. Állásfoglalásából kiderül, hogy az egyik legvitatottabb részt kifogásolta, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„A Varga Judit igazságügyi miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott jogszabály-tervezet eredetileg a korrupcióellenes küzdelem jegyében született, és az európai uniós vállalások és a jogharmonizációs kötelezettség miatt változtatott a közérdekű bejelentések eddigi szabályozásán. Ugyanakkor a javaslat nem állt meg itt, a kormány a gender kérdést is beemelte a törvény harmadik fejezetébe. Ez »az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentések« címet viseli.
Mint a törvénytervezet először kiszúró Bloomberg írta, a szöveg szerint bárki panaszt, vagy közérdekű bejelentést tehet az állami és helyi önkormányzati szerveknél, ha egyéni jog-vagy érdeksérelmet tapasztal, vagy »olyan körülményre hívja fel a figyelmet, melynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.«
A már említett harmadik fejezetben négy olyan esetet sorolnak fel a jogalkotók, amikor bejelentés tehető. A többségüket más jogszabályok már szankcionálták, mint például, ha valaki kétségbe vonja, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők, vagy, ha kétségbe vonja a nemzetszocialista és kommunista bűnöket. Viszont a negyedik szerint azok is bepanaszolhatóak, akik »a házasság és a család alkotmányjogilag elismert szerepét, vagy a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát« kérdőjelezik meg. Magyarország Alaptörvénye szerint pedig a házasság intézményét egy férfi és egy nő közötti kötelék határozza meg. A 9. alkotmánymódosítással pedig beemelték azt is, hogy az anya nő, az apa férfi.”
Biden újra indul
A Miami Herald című, 1903-ban alapított, 22 Pulitzer-díjas független napilapnak ez a véleménye:
„Lehet, hogy Biden öreg, de megvan neki az, ami a 2024-es republikánusok két vezető jelöltjében, Donald Trump volt elnökből és Ron DeSantis floridai kormányzóból nagyon is hiányzik: az állhatatosság, a tapasztalat, az emberség és az alapvetően tisztességes politika.”
A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap szerint az Egyesült Államokban a választási kampány Biden bejelentésével kezdődik:
„Bidennek kritikus pillantást kell vetnie korábbi eredményeire. Arra, hogy melyik ígéretét tudta eddig betartani, illetve mely területeken bukott el. 2020-ban a koronavírus-járvány a munkanélküliség óriási növekedéséhez vezetett. Biden ma büszkélkedhet e negatív trend visszafordításával. A gazdaság a vártnál jóval több munkahelyet teremtett. Biden alatt az USA ismét a NATO vezetője lett. Biden elnökségének leggyengébb pontja pedig az amerikai csapatok Kabulból való sietős kivonása volt. Az amerikai repülőgépekhez kétségbeesetten kapaszkodó afgánokról készült fotók bejárták a világot. Biden a lehető legbékésebben akarta befejezni az afganisztáni háborút, de az amerikai fegyveres erők kivonása kudarcnak bizonyult.”
Kína békepróbálkozása az orosz-ukrán háborúban
A pekingi Huanqiu Shibao című állami napilapnak ez a véleménye:
„Az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus kirobbanása óta számos nyugati politikus és média méltánytalanul vádolta meg Kínát. A kínai és az ukrán elnök tegnapi telefonbeszélgetése azonban világossá tette, hogy Peking kezdettől fogva politikai párbeszédre és békés megoldásra törekszik. Hszi Csin-ping azt állítja, hogy az ukrajnai válság ellenére Kína továbbra is arra törekszik, hogy jó kapcsolatokat tartson fen Kijevvel. Az Oroszországgal folytatott katonai konfliktus több mint egy éve tart. A világ azóta nagy változásokon ment keresztül. Európában is megerősödnek a béketárgyalásokat követelő hangok. Eljött az idő, hogy a nemzetközi közösség végre elindítsa a békekezdeményezéseket.”
A moszkvai Kommerszant című liberális napilap is foglalkozott a témával:
„Régóta várták a telefonbeszélgetést Kína és Ukrajna vezetői között, és az most hirtelen bekövetkezett. Így vagy úgy, Hszi Csin-ping Volodimir Zelenszkijhez intézett felhívása megmutatta: Kína azon szándéka, hogy kordában tartsa a konfliktust, nem csupán üres ígéret. Az a tény pedig, hogy kínai delegációt küldenek Kijevbe, közvetve megerősíti a francia és a kínai elnök közötti megállapodásról szóló találgatásokat, amely közösen készíti elő a terepet az ukrajnai válság nyárra történő politikai megoldásához.”
A tokiói Nihon Keizai Simbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja így ír a Hszi Csin-ping kínai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti telefonbeszélgetésről:
„Ha valóban van valaki ezen a világon, aki politikai nyomást gyakorolhat Oroszországra, az Hszi Csin-ping kínai elnök. Oroszország az Ukrajna elleni inváziós háború kezdete óta gazdaságilag jobban függ Kínától, és valószínűleg nem tudná sokáig folytatni a háborút a Népköztársaság segítsége nélkül. Zelenszkij pontosan ezt akarja kihasználni. Hszi azonban már nyilvánosan kijelentette, hogy szeretné, ha Putyin nyerne a következő elnökválasztáson. Ez azt is egyértelművé teszi, hogy a kínai államfő és pártvezető nem akarja, hogy Putyin rendszere megingjon.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
