A Nemzetközi Valutaalap (IMF) felszólította az Európai Központi Bankot (EKB), hogy jövő év közepéig folytassa a kamatemelést, míg az Európai Unió (EU) pénzügyminisztereit a költségvetési politika szigorítására hívta fel a magas infláció visszaszorítása érdekében.
– Fő szakpolitikai ajánlásunk az infláció leküzdése, ami azt jelenti, hogy elengedhetetlen a monetáris politika eszközeinek használata. Az EKB számára ez további szigorítást, sőt, hosszabb ideig tartó szigorítást jelent, becsléseink szerint a kamatemelési periódusnak jövő év közepéig kell tartania, hogy az infláció 2025-ben a kitűzött cél alá bukjon – mondta Alfred Kammer, az IMF európai részlegének vezetője, aki szerint az infláció egy adó, amely különösen a szegényeket sújtja, ezért foglalkozni kell vele.
Az eurót használó húsz országban az infláció 6,9 százalék volt márciusban, de az energia- és élelmiszerárak nagy ingadozásait figyelmen kívül hagyó maginfláció még magasabb, 7,5 százalékos év per év alapon.
Az EKB által kitűzött 2 százalékos inflációs cél elérése érdekében a jegybankárok agresszíven emelték a kamatlábakat a 2022 közepén mért nulláról idén márciusig 3,5 százalékra, de kevesen várják a piacon, hogy a monetáris szigor még jövőre is folytatódik. Kammer emlékeztetett, hogy az EU pénzügyminisztereinek is támogatniuk kellett az EKB-t a gazdaság fiskális ösztönzésének visszavágásával. A pandémia idején, majd az ukrajnai háború kitörését követően ugyanis megengedő volt a fiskális politika. Kammer szerint az EU-országok költségvetési hiányának várt jelentős csökkentése nem valósult meg, mert meghosszabbították a polgárok energiaárakkal szembeni védelmét szolgáló kormányzati csomagokat, ezért ő az energiatámogatások fokozatos kivezetését és célzott alkalmazását javasolja.
Mint mondta, ha van fiskális hozzájárulás, akkor a kamatok alacsonyabbak maradhatnak, és kisebb lesz a pénzügyi stressz – írja a vg.hu.
Illusztráció: Pixabay
