Ferenc pápa magyarországi látogatása nagy érdeklődést váltott ki a világsajtóban, mert politikai jellegű is volt, így például az orosz–ukrán békére szólított fel, de voltak mögötte kínos ügyek is. Mindazonáltal sikeresnek tekinthető a látogatás. – Átlapoztuk a világsajtót Madridtól Frankfurtig és Párizstól Budapestig.
Kinek a sikere?
Sikeresnek mutatkozik mutat a magyar kormányfő szociálpolitikája a konzervatívok szemszögéből, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap a pápa magyarországi látogatása kapcsán:
„Ez a pápa második alkalommal látogat Magyarországra. 2021 szeptemberében csupán néhány órára érkezett Budapestre, hogy celebrálja az Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjét. De ahogy akkor, úgy most is napirenden volt egy Orbánnal való beszélgetés. Az egyház egyes tradicionalistái Ferencet nem éppen a konzervativizmus védszentjének tartják. Egy olyan központi témában, mint a migráció, valószínűleg nézeteltérések lesznek a hajón érkező menekülteket Lampedusán üdvözlő pápa, illetve egy olyan kormányfő között, aki kerítéssel próbálta elzárni országát a menekültektől. De egy apostoli látogatást mindig konzervatív jelzésnek is lehet tekinteni.
Ebben Kiss-Rigó László, a szeged-csanádi egyházmegye püspöke is részes. A püspök szerint a pápa már első látogatása alkalmával »rájött, hogy Magyarországgal kapcsolatban sok tekintetben félrevezették«. Azért jött, hogy bátorítsa a keresztényeket és a katolikusokat, hogy legyenek »hitünk tanúi a mai társadalomban«, mert hát a nyugat-európai társadalom már »a nihilizmus ideológiai diktatúrájává« alakult át.
Nem minden egyházi tisztségviselő válogatja annyira a szavait Orbánnal szemben. A Püspöki Konferencia elnöke, Veres András győri püspök visszafogottabb. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása annyira aggódik a semlegesség miatt, hogy még az F.A.Z. számára készült interjút is visszavonta, amely nem volt igazán robbanékony, de talán néhány válasza kényes kérdésekre is felvetett.
Magyarország tízmillió lakosának mintegy kétharmada megkeresztelt katolikus. Orbán nem tartozik közéjük. Katolikus nagyanyja kérésére protestánsnak keresztelték meg, mert a fiúknál ez volt a szokás, ha az apa protestáns volt (ami a lányokat illeti, a döntés az anyán múlott). Orbán felesége, Lévai Anikó, akitől öt gyermeke született, elkötelezett katolikusnak számít.”
Kínos magyar ügyek a háttérben
Nagyon kínos ügyeket rejtett az Orbán-kormány a pápalátogatás mögé. Nem véletlen, hogy Ferenc budapesti landolása előtt pár órával a kabinet számos magyarázkodást követelő ügyet időzített. A volt igazságügy-miniszter szerint a terrorizmus miatt elítélt Budaházy Györgynek kegyelmet adni rossz üzenet a társadalom felé, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Mint arról beszámoltunk, csütörtökön késő délután, Ferenc pápa budapesti landolása előtt pár órával, rövid, mindössze hárommondatos közleményben tudatta a Sándor-palota, hogy Novák Katalin köztársasági elnök széles körben kegyelmet gyakorolt. Többek között a szabadságvesztésük felfüggesztését rendelte el a Hunnia-perként ismertté vált ügy jogerős elítéltjeinek, így Budaházy Györgynek is »a pápalátogatás, mint különleges alkalom apropóján.«
Bevett dolog a politikában, s nemcsak idehaza, hogy egy kormány nagy horderejű, a köztől kiemelt figyelmet kapó események mögé próbál elrejteni kínos, esetlegesen magyarázkodásra szoruló ügyeket. Ráadásul háromnapos, hosszú hétvége jön, amikor az emberek egy része amúgy is programokat csinál, s kevésbé figyel a hírekre – fogalmazott Virág Andrea. Itt érdemes megemlíteni: az elmúlt napokra időzítették például a MÁV és a Volánbusz vezetőségének cseréjét és Ruszin-Szendi Romulusz honvéd vezérkari főnök leváltását is. A szakértő szerint pontosan időzített az is: bár hónapok óta követelték, éppen most mondott le a végrehajtói kar letartóztatásban lévő elnöke, Schadl György, és a kar teljes vezetése is. – Ugyanebbe a vonulatba tartozik Budaházy György és társainak államfői kegyelme is – szögezte le a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. A többek között terrorizmus miatt elítélt Budaházy és társainak megkegyelmezésével – folytatta Virág – a szélsőjobb, a Mi Hazánk szavazói, valamint a Fidesz radikálisai felé tett gesztust a hatalom Novák Katalinon keresztül. Mint mondta, jogilag megkérdőjelezhetetlen az államfő kegyelmi döntése, morálisan viszont sokakban felmerülhet, terrorcselekmények miatt elítélteknek lehet-e kegyelmet adni.”
Egy szakértő véleménye
Erős üzenetet hordoz a pápa magyarországi látogatása – interjú Nico Spuntoni vatikáni szakértővel a budapesti Magyar Nemzet című kormányközeli, nemzeti-konzervatív napilapban:
„A pápai látogatás azt a megerősítést és üzenetet hordozza, hogy nem lehet delegitimálni azokat az országokat, amelyek a konfliktus diplomáciai rendezése, a béketárgyalások mellett teszik le voksukat – fogalmazott lapunk megkeresésére Nico Spuntoni. Az Il Giornale olasz napilap Vatikán-szakértőjével Ferenc pápa budapesti látogatásának diplomáciai vetületéről beszélgettünk.
− Pár héttel budapesti utazását megelőzően, a húsvéti ünnepek előtt Ferenc pápa egészsége olyannyira megromlott, hogy kórházi ápolásra szorult. Mi az üzenete annak, hogy fizikai gyengesége ellenére is vállalta a Budapestre tervezett látogatását?
− Azt hiszem, komoly üzenetértéke van annak, hogy Ferenc pápa a kórházból való hazatérését követően azonnal megerősítette utazási szándékát. Ez az apostoli látogatás kitűnő példa arra, amit a múltban a törékenység tanítóhivatalának hívtak. Ez azt jelenti, hogy Krisztus üzenete semmit sem veszít erejéből, még akkor sem, ha egy fizikailag meggyengült személy hirdeti.
− Milyen készülődések előzték meg a szentatya budapesti látogatását a Vatikánban, hogyan foglalkozott vele az olasz sajtó?
– Az olasz sajtó mindeddig szűkszavúan szólt a pápa magyarországi útjáról. Ez nem számít újdonságnak, hiszen az utóbbi apostoli utazásait is ez jellemezte. Ferenc pápa nyíltan kifejezésre is juttatta sajnálatát, amiért a kongói és a dél-szudáni látogatások alkalmával a sajtó szinte egyáltalán nem foglalkozott az Afrikávak kapcsolatos kérdésekkel. A Vatikán-szakértők azonban kiemelt figyelemmel készülnek a budapesti látogatásra és követik az eseményeket.
Az egyik olasz napilap Vatikán-szakértője kiemelte, hogy Ferenc pápa apostoli utazásának célja nem más, mint hogy kifejezésre juttassa a Szentszék és Magyarország azonos álláspontját a háborúval kapcsolatban.”
Ferenc pápa magyarországi látogatása az orosz–ukrán béke ügyét szolgálja
Ferenc pápa Budapesten sürgeti Európát, hogy egyesüljön a háború befejezése érdekében. Ferenc háromnapos magyarországi látogatásának megkezdésekor vázolta Európa jövőjével kapcsolatos elképzeléseit. Gondosan kalibrált beszédében azt követelte az Európai Uniótól, hogy hagyja jóvá a migránsok biztonságos és legális beutazási módját, írja az El Pais című közép-baloldali napilap:
„Ferenc nem finomkodott, amikor Novák Katalin elnökkel és Magyarország populista miniszterelnökével, Orbán Viktorral tárgyalt, akinek Ukrajna iránti langyos támogatása más uniós országokat is befolyásol. A pápa felidézte a tömb megalapítása mögött rejlő magasztos eszméket és nehezményezte, hogy egy erősödő nacionalizmus és egy »kamaszkori harciasság« váltotta fel azokat.
»Úgy tűnik, a békekórusi álom szomorú naplementéjének vagyunk a tanúi, miközben a háború szólistái veszik át a hatalmat« – mondta Ferenc. »E történelmi pillanatban Európa döntő jelentőségű. […] Arra van hivatva, hogy felvállalja megfelelő szerepét, amely az egymástól távol lévők egyesítése, a többi nép befogadása, senkit sem tekintve örök ellenségnek«.”
„A háború jeges szele”
A katolikus egyház feje péntektől vasárnapig Budapesten tartózkodott. Találkozott a magyar kormányfővel, aki nem hajlandó katonai támogatást nyújtani Ukrajnának, írja a párizsi Le Monde című liberális-szocialista napilap:
„Ahhoz, hogy megértsük Ferenc pápa […] magyarországi látogatásának kontextusát, a Magyarország és Ukrajna közötti 103 kilométeres határ irányába kell tekinteni, amelyet az impozáns Kárpátok alatt húzódik. A közép-kelet-európai hegység lábánál találkozik ez a két terület. Ez egy megfelelő földrajzi szempont Jorge Bergoglio pápa 41. apostoli utazásához, aki 2022. február 24-én Ukrajna orosz inváziója óta nem szűnt meg kiállni a békéért.
»Arra kérek mindenkit, hogy kísérjen el imáival ezen az úton«, Európa közepén, amely felett továbbra is a háború jeges szele fúj, miközben oly sok ember megmozdulása sürgető humanitárius kérdéseket tűz napirendre. Ferenc pápa arra kérte a Szent Péter téren összegyűlt híveket április 23-án, húsvét vasárnapján: »Ne feledkezzünk meg ukrán testvéreinkről, akiket még mindig sújt ez a háború« – tette hozzá.”
A Kossuth téri szentmisén: Nyissuk ki a kapukat!
– írja Magyarország egyik legnagyobb online hírportálja a budapesti 24.hu:
„A budapesti Kossuth téren vasárnap délelőtt bemutatandó pápai szentmise volt Ferenc pápa magyarországi apostoli látogatásának legnagyobb eseménye. A szentmisén mindenki részt vehetett előzetes regisztrálás nélkül.
Kollégánk már reggel hét előtt a helyszínre ért, a téren készült fényképek pedig arról árulkodnak, hogy sokan már kora reggel a helyszínen gyülekeztek, hogy biztosan kapjanak helyet a téren. Reggel nyolc óra magasságában már szinte teljesen megtelt a Kossuth tér. A Kossuth tér környékén a TEK betontömböket helyezett el, védve a tömeget és a pápát. A beléptetési pontoknál már reggel hét óra körül tömeg volt. Az eseményre körülbelül százezer embert vártak, de a térre nem fértek be ennyien, a környező utcákban kivetítőkön követhették az eseményeket.
A kormány tagjai közül a helyszínen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Rogán Antal kabinetminiszter, Nagy István agrárminiszter, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár is. Megjelent két korábbi köztársasági elnök, Áder János és Schmitt Pál. A helyszínen tartózkodott Orbán Viktor miniszterelnök és Novák Katalin köztársasági elnök is.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)