Szombaton koronázzák királlyá III. Károly brit uralkodót. II. Erzsébet királynő tavaly bekövetkezett halála után fiára szállt a hatalom, aki 74 évesen a legidősebben trónra kerülő uralkodó lesz. Az alkalomból gyűjtöttünk össze néhány érdekességet a monarchiával kapcsolatban.
III. Károly más nevet is választhatott volna, hiszen keresztnevei közül használhatná a Fülöp, Artúr vagy György neveket is, ő azonban maradt a „korábbi nevénél”, hiszen Wales hercegeként is Károly volt, uralkodóként pedig a III. Károly nevet fogja használni.
III. Károlyt szombat délben kezdődő ceremónián koronázzák meg a westminsteri apátságban. Egyik udvari apródja, a király elsőszámú uszályvivője az unokája (Vilmos legidősebb fia), a kis György herceg lesz. A választás azért érdekes, mert udvari apród még sosem volt leendő király, márpedig a most kilencéves György feltehetően trónra fog kerül majd apja, Vilmos után.
A koronázás állami eseménynek számít, így az adófizetők és a kormány állja a költségeket. A szertartást nem kötelező megrendezni, mégis igény van rá és nem is szokott elmaradni. VIII. Edwardnak például nem volt koronázási ünnepsége, mert nagyon hamar lemondott a trónról.
A királyi család tagjai közül Károly a népszerűségi lista közepe körül helyezkedik el. A tavalyi „népszerűségi listát” II. Erzsébet vezette, a királynő általában fenn tudta tartani népszerűségét hosszú uralkodása alatt.
Katalin hercegnő is rendre a legnépszerűbb személynek számít amióta bekerült a királyi családba és férjét, Vilmost is kedveli a britek többsége.
Vilmos testvére, Harry herceg már megosztóbb személy és amióta megházasodott, még jobban összekuszálódtak a britek érzelmei velük kapcsolatban. Harry herceg népszerűsége egy év alatt 12 százalékot zuhant, és felesége, Meghan is rontott a megítélésén.
A folyamatos botrányokkal „büszkélkedő” András herceget látják legkevésbé szívesen a brit királyi családban a britek.
A monarchia intézményének fenntartása régóta viták témája az Egyesült Királyságban. Nemcsak politikailag tekintenek erre a témára a britek, hanem bizony anyagilag is meglehetősen sokba kerülnek nekik az uralkodóik, és nem mindenki áldozna szívesen erre a „luxusra” a továbbiakban.
Minél idősebb valaki, annál inkább úgy érzi, szükséges a monarchia fenntartása, a fiatalok viszont egyáltalán nem ilyen elkötelezettek. Míg a 65 év felettiek 78 százaléka igent mond a monarchiára, a 18-24 év közöttieknek csak 32 százaléka folytatná a hagyományt és 38 százalékuk kimondottan ellenzi.
A koronázás nemcsak egy napra, hanem egész hétvégére kiterjedő esemény, még a hétfő is munkaszüneti nap lesz a „birodalomban”.
Monarchiák a világban (Adatok: Statista)