A Kínai Kommunista Párt (KKP) nemrég Pekingben lezajlott 19. kongresszusának 2300 delegátusa egyhangúlag megválasztotta Hszi Csin-ping főtitkárt (és a Kínai Népköztársaság elnökét) egy második ötéves megbízatásra. A „Van-e ellenszavazat?” kérdésre egybehangzó válaszok érkeztek a Nagy Népi Csarnok minden sarkából: „Egy se, egy se, egy se!”
Ez a nagy egyetértés egy új korszak kezdetét jelenti Kínában: a „Hszi Csin-ping gondolatai a kínai mintájú szocializmusról egy új érában” c. fejezet bekerült a párt szabályzatába, ami azért nagy jelentőségű, mert ez az első eset Mao Ce-tung óta, hogy egy pártvezető gondolatai a nevének feltüntetésével jelennek meg a KKP alapdokumentumában. Elődjei, Teng Hsziao-ping, Csiang Cö-min, valamint Hu Csin-tao elméletei szintén beépültek a párt alapszabályzatába, de nevek említése nélkül.
Így az igen népszerű Hszi Csin-ping felnőhet a Nagy Vezérhez – legalábbis a KKP alapokmányában. Egyelőre nem világos azonban, hogy Hszi elképzelései elérik-e majd a „gondolati” (szehsziang) nívót, amely a legmagasabb, vagy csak az „elmélet” (lilun) színvonalát, esetleg csupán a „perspektíva” (kuan) szintjét, hisz Hu Csin-tao „tudományos fejlődését” is csak a „perspektíva” színvonalára emelték, sőt Teng Hsziao-ping sem vitte többre az „elmélet” szintjénél. „Hszi Csin-ping gondolatai a marxizmus–leninizmusnak, Mao Ce-tung gondolatainak, Teng Hsziao-ping elméletének és a három fejlődés elméletének, valamint a természettudományi fejlődésnek a továbbfejlesztése” – áll a kongresszus dokumentumában.
Hszit azonban a szakemberek is a KKP egyedüli vezérének tekintik. Arra a kérdésre, hogy ki a KKP mostani öt legbefolyásosabb embere, egy külföldi Kína-szakértő azt válaszolta, hogy „Hszi, Hszi, Hszi, Hszi és Hszi”! Hszi Csin-ping a nép köreiben is nagyon népszerű – az emberek egymás között úgy nevezik a pártelnököt, hogy „Hszi Tata”, vagyis „Hszi papa”, mert a Senhszi tartományból származó Hszi Csin-pinget az ottani tájszólásban ezzel a címmel illetik. A „Hszi Tatá”-t úgy is lehetne fordítani, hogy „apa” vagy „az apa generációja”, ez a jelentés pedig elismerést, sőt hódolatot takar.
Hszi Csin-ping hatalma
A „Hszi Csin-ping gondolatai a kínai mintájú szocializmusról egy új érában” c. fejezet bekerült a párt szabályzatába
Hszi Csin-ping a következő pártkongresszusig, 2022-ig, de egyesek szerint azután is teljes mértékben uralhatja a KKP-t, hisz az idei kongresszus lecserélte a párt csaknem 400 tagú Központi Bizottságának közel 70 százalékát. Erre azért volt szükség, mert a korrupciós ügyek miatt a kizárt tagok helyére újakat kellett jelölni, de az is közrejátszott, hogy egyeseknek lejárt a második mandátumuk, vagy pedig betöltötték a 70. életévüket. A távozók közé tartozik többek között Vang Csi-san is, aki 2012 óta a párt Fegyelmi Bizottságának elnöke volt, és eddig 1,53 millió káder ellen kezdeményezett eljárást, ami valóban nagy teljesítménynek számít, hisz a KKP-nak kb. 19 millió kádere van. Az ő utódja és a többi új KB-tag is természetesen mind Hszi bizalmasai lesznek.
Hszi Csin-ping elvei
Hszi Csin-ping három és fél órás megnyitóbeszédében foglalta össze elveit. Nyilatkozata elsősorban az „új érára” vonatkozott, arra, hogy Kína az új korszakban „közelebb kerül a középmezőnyhöz, és ezáltal nagyobb mértékben hozzájárulhat az emberiség fejlődéséhez”. De a „kínai álom” megvalósítása – Hszi másik nagy elmélete – „nem lesz egyszerű séta a parkban”. Az elnök kitért a „kétütemű fejlesztési tervre” is, amely Kínát egy „nagy, modern szocialista országgá” teszi majd 2050-re. E szerint az elképzelés szerint Kína már 2035-ig a globális innováció nagymesterévé lépne elő, megvalósítva a teljes jogállamiságot, majd 15 évvel később egy „virágzó, erős, demokratikus, kulturálisan előrehaladott, harmonikus és gyönyörű” állam lenne. Az „új éra” Hszi vesszőparipájává vált, hisz ezt a fogalmat harminchatszor említette beszédében. Hszi szerint maga a kifejezés valójában azt jelenti, hogy Kína két évszázaddal az ópiumháború után ismét olyan erős lesz, mint a középkorban, és ezáltal a világ élvonalába kerül. Ezért a hivatalos kínai hírügynökség, a Hszinhua ezt az „új érát” Stefan Zweig művét idézve „Csillagórának” nevezte.
Ezt a célt Kína csak a KKP vezetésével érheti el. Ehhez az szükséges, hogy a párt megtisztuljon a korrupciótól, és egy erős katonai hatalmat építsen fel. Ezt a katonai hatalmat Hszi Csin-ping saját vezetése alatt akarja megvalósítani, hisz a cél az, hogy „háborút vezessünk, és azt megnyerjük”. Ennek érdekében lényegesen megváltoztatta a hadvezetés struktúráját: elbocsátotta a két legbefolyásosabb tábornokot (ami elődjének nem sikerült), és követelte a pártkongresszustól, hogy szavazza meg a Népi Felszabadító Hadsereg 2035-ig világklasszissá való fejlesztését. Hszi azt is sikerrel követelte, hogy a hadsereg irányítását állítsák vissza a párt ellenőrzése alá, holott elődje az irányítást a kormányra, illetve a Népi Kongresszusra – azaz a parlamentre – akarta bízni.
De Hszi elképzelései már az elmúlt öt évben is sokban eltértek elődjei politikájától. Meghiúsult például a kormány decentralizálása, illetve a döntéshozatal helyi szervekre való átruházása. A párthierarchia úgy alakult át, hogy az elnök teljhatalma erősödött, és a vállalatokban is megnövekedett a párt befolyása. A külpolitikában Hszi félretette Teng Hsziao-ping alapelvét, amely szerint „nem kell kérkedni lehetőségeinkkel, hanem időt kell nyernünk”. Ehelyett Kína most erőteljesebben lép fel szomszédjaival szemben, és megpróbálja az Új Selyemút elnevezésű gigantikus infrastrukturális projekttel a globális egyensúlyt lépésről lépésre saját maga felé terelni.
Belpolitikai érintettek
Hszi Csin-ping a következő pártkongresszusig, 2022-ig, de egyesek szerint azután is teljes mértékben uralhatja a KKP-t, hisz az idei kongresszus lecserélte a párt csaknem 400 tagú Központi Bizottságának közel 70 százalékát
Az új kínai politikai irányzat két nagy társadalmi csoportot érinthet az országban: a magánvállalkozókat, valamint az egyházakat.
Kínában ma kétmillió-hetvenezer magánvállalat működik, ami nem is csoda, hisz ebben az országban csaknem annyi a dollármilliárdosok száma, mint az Egyesült Államokban. A párt magánvállalatokra nehezedő követelményei viszont megnehezítik azok működését. Hszi ugyanis a pártkongresszus megnyitóbeszédében azt követelte, hogy a párt szerepét fokozni kell a gazdaság irányításában. Ez viszont azt is jelenti, hogy minden vállalatban – magán- és állami vállalatban egyaránt – pártsejtet kell létesíteni. A 150 000 állami vállalatban ezt már 93 százalékban teljesítették is, de a magánvállalatoknak csupán 86 százalékában létezik pártszervezet. Habár Hszi követelése nem újdonság, hisz a kínai vállalati jog elő is írja, hogy minden vállalatban kötelező pártsejtet alapítani, de ezt sok magánvállalat – köztük több külföldi magán-, illetve közös vállalat – nem vette figyelembe, eddig minden következmény nélkül. Az új követelmény sok külföldi befektetőnek fejfájást okozhat. Szerintem ok nélkül, hisz már a külföldi tőkebefektetés kezdete óta (1978-tól) világos volt, hogy a pártnak közvetlen vagy közvetett módon, de nagy befolyása lesz a külföldi, illetve közös vállalatok vezetésében is. Így például a Shanghai-Volkswagen közös vállalatban a párttitkár többnyire egy állami vállalat vezetőjéből lépett elő, és a munkástanács képviselői (persze mindannyian párttagok) részt vehettek a vállalat igazgatósági testületi ülésein – felszólaló joggal rendelkezve.
De a párt a vallási közösségeket is nagyobb mértékben akarja ellenőrizni. Kínában az öt legelterjedtebb vallás a buddhista, taoista, muzulmán, katolikus, valamint a protestáns. 23 millióan muzulmánok, több mint 18 millióan buddhisták, 12 millióan katolikusok és 20 millióan evangélikusok. Mondhatni tehát, hogy ma Kínában csaknem ugyanannyi a hívők száma, mint a párttagoké. Ezektől a hívőktől azt követeli most a párt, hogy vizsgálják meg egyházaik „kínaiasítását”, amit Hszi elnök már egy évvel ezelőtt követelt. Ez valójában azt jelenti, hogy a kínai vallási szervezetek ne hagyják magukat külföldről befolyásolni: pl. a római pápa ne dönthesse el, ki lesz Kínában püspök!
A KKP kongresszusának üzenetei világosak:
– folytatni a sino-marxista utat,
– megerősíteni Kína gazdasági és katonai hatalmát,
– ami teljes „nemzeti megújulást” jelent,
– és így Kína súlyához méltó világpolitikai szerepet fog betölteni.
Szerbia kapcsolatai Kínával
A dél-kínai Senhszi tartomány, ahol Hszi elnök született, és amely a Selyemút kezdőpontja volt, évente rendez a fővárosában, Hszianban, Kragujevac 29. testvérvárosában egy nemzetközi Selyemút-kiállítást, beruházási és kereskedelmi együttműködési fórumokkal fűszerezve. Az idei rendezvényen 42 ország több mint 300 vállalata vett részt, és a kiállítás díszvendége Szerbia volt, ami a szerb–kínai kapcsolatok magas színvonalát bizonyítja.
Különféle szerb vállalatok a többi között tejport, mézet és alkoholos italokat mutattak be szerb népzene kíséretében, de a szerb pavilon vezetője, Nikola Petrović kijelentette, hogy a jövőben remélhetőleg mást is hozhatnak majd, mint pl. magas szintű technológiai termékeket és szolgáltatásokat, nemcsak Kínának, hanem az Új Selyemút valamennyi országának. A szerb kiállítás nagy érdeklődést váltott ki. Ezek a kereskedelmi kapcsolatok, valamint a 2017. január 15-e óta érvényben lévő kétoldalú vízummentesség továbbfejlesztheti a két ország kapcsolatait.
Szerző: Messmann István
